Csabacsűd
Csabacsűd nagyközség Békés megye Szarvasi járásában.
Csabacsűd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Megye | Békés | ||
Járás | Szarvasi | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Molnár József (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 5551 | ||
Körzethívószám | 66 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1764 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 25,97 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 66,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 49′ 12″, k. h. 20° 39′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 12″, k. h. 20° 39′ 00″ | |||
Csabacsűd weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csabacsűd témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
Magyarország délkeleti, Békés megye északnyugati részén, a megyeszékhelytől 40 km-re, Szarvastól 10 km-re a szarvasi kistérségben fekszik. A településen keresztülhalad a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonala és a 44-es út. Csabacsűdnek egy vasúti megállóhelye (Csabacsűd felső megállóhely) és egy vasútállomása (Csabacsűd vasútállomás) van.
TörténeteSzerkesztés
Írásos emlékekben 1444-ben találkozhatunk először a község nevével. Egy 1456-ban kelt oklevél Hunyadi János birtokaként említi a falut, amely 1596-ban teljesen elpusztult. Az újjátelepítés után Csabacsűd a szentandrási uradalom része lett. A helybéliek részt vettek az 1735-ös parasztfelkelés-ben.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után csabacsűdi birtokán bujdosott báró Eötvös József.
Trefort Ágoston a volt vallásügyi- és közoktatási miniszter rövid ideig szintén élt a település környéki birtokán, s tiszteletére a község iskolája 2001. évtől Trefort Ágoston Általános Iskola néven működik. Emlékét dombormű hirdeti az iskola falán.
Az 1944-ben 2200 lelket számláló település dinamikus fejlődését megállította a második világháború
A II. világháború után a falu újjátelepült. Napjainkban Csabacsűd Békés megye egyik leggondozottabb települése.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
NépességSzerkesztés
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 12,2% szlováknak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, református 2%, evangélikus 33,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 33,1% (21,6% nem nyilatkozott).[6]
NevezetességeiSzerkesztés
- Alkotmány tér
- Czárán-kút
- Ybl Miklós által tervezett magtár (1867)
- vadászturizmus
Itt születtek, itt éltekSzerkesztés
- Boczkó Dániel kormánybiztos itt hunyt el 1870. szeptember 9-én.
- Griger György kertész, dísznövénynemesítő itt született 1879. december 6-án.
- Csabacsüdy János községi főjegyző 1939. november 21-én itt hunyt el.
- Keresztényi Dezső
- Kiszely Orsolya Eszter - népi iparművész
- Dr. Lohr Gyula
- Torda Lajos
- Kiss Lenke - (1951. október 8. –) 328-szoros válogatott, négyszeres magyar bajnok kosárlabdázó.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Csabacsűd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Csabacsűd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Csabacsűd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=31334 Csabacsűd] Helységnévtár