Csajka (hajó)

hajótípus

A csajka vitorlával és evezőkkel ellátott csónak. A hadászatban használt – elsősorban evezős fahajókat csajkáknak vagy naszádoknak nevezték.[2]

Csajkák és naszádok a Dunán (1597)
Savoyai Jenő ostromolja sajkások segítségével Belgrádot 1717-ben[1]

Magyarországon szerkesztés

Ágyúkkal és tarackokkal felszerelve a hajdani Osztrák–Magyar Monarchia határőrvidékén a folyamhatároknak őrzésére és védelmére használtak. A dunai hadihajókon való szolgálat ellátására 1747-ben a titeli kerületben egy sajkás zászlóaljat állítottak fel.[3] E csónakok állomáshelye a Tisza torkolatánál fekvő Titel városban volt és legénysége a csajkások zászlóaljához tartozott. A Sajkásvidéknek nevezett területen állomásozó zászlóalj hajdan a törökök ellen viselt háborúkban nagy szerepet játszott. A katonai határőrvidék sajkásközpontja volt.

Csajkának nevezik még azt az elöl és hátul tompa, láda alakú könnyű puhafa-hajót, melyet rendesen csak egy lefelé menő útra készítenek, faszögekkel építenek és többnyire csak kisebb értékű nyerstermények vagy cserép-anyagok szállítására használnak. Először a Dráván használták, onnan kerültek át a Dunára is.

Kozák csajka szerkesztés

 
Kozák csajka ábrázolása

A zaporizzsjai kozákok a 1617. században használták a Dnyeperen és a Fekete-tengeren. A kozák csajka 18–20 m hosszúságú, 3–3,5 m szélességű, árbóccal és vitorlával ellátott hajó volt. A 40–50 fő befogadására alkalmas hajótest alsó részét egy farönkből faragták ki, az oldalsó részét pedig falécekből építették fel. A hajótest felső peremére, a szegélylécek védelmére nádköteg erősítettek.

A hasonló felépítésű, de nagyobb, szállításra és katonai célra használt kozák hajó volt a bajdak.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés