Csanádpalota

magyarországi város Csongrád-Csanád megyében

Csanádpalota város Csongrád-Csanád megye Makói járásában.

Csanádpalota
Csanádpalota.jpg
Csanádpalota címere
Csanádpalota címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásMakói
Jogállás város
Irányítószám 6913
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség2794 fő (2017. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség35,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület77,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csanádpalota (Magyarország)
Csanádpalota
Csanádpalota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 14′ 38″, k. h. 20° 43′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 38″, k. h. 20° 43′ 21″
Csanádpalota (Csongrád-Csanád megye)
Csanádpalota
Csanádpalota
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Csanádpalota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanádpalota témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Közvetlenül a román határ mellett fekszik, Makótól mintegy 20 kilométerre keletre. Szomszédai: észak felől Csanádalberti és Pitvaros, északkelet felől Mezőhegyes, dél felől Nagylak, délnyugat felől Kövegy és Magyarcsanád, északnyugat felől pedig Királyhegyes. A legközelebbi szomszédja Kövegy, amely csak 4 kilométerre fekszik tőlel. Közeli település még Pitvaros és Nagylak; előbbi 11, utóbbi 10 kilométeres távolságban van.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton a település, távolabbi kiindulási pontoktól leginkább a 43-as főúton, illetve az M43-as autópályán közelíthető meg, mivel mindkettő érinti a közigazgatási területét és mindkettőről lehajtási lehetőség is van a központja irányában. A főúttal és az autópálya-csomóponttal is a 4451-es út köti össze a település belterületét, főutcájaként pedig a 4434-es út húzódik végig rajta, északkelet-délnyugati irányban. A romániai Nagylak felé a 44 129-es út vezet a központjából.

A települést a hazai vasútvonalak közül a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Csanádpalota vasútállomás; itt a vonal ÚjszegedMezőhegyes szakaszán közlekedő vonatok szoktak megállni. Az állomás közúti elérését a 44 325-ös számú mellékút biztosítja.

A buszok a település belterületén három helyen állnak meg, tanítási napokon 18 buszjárat indul Makóra. Közülük 9 Szegedig közlekedik.

TörténeteSzerkesztés

 
A római katolikus templom

Első írásos emléke 1421-ből származik Palota néven, ekkor a nagylaki Jánki család birtoka volt; nevét földesura díszes udvarházáról kapta. Hat évvel később Luxemburgi Zsigmond Nagymihály Albert dalmát és horvát bánnak adományozta a falut, később a Hunyadiak tulajdona lett. 1552-ben a török hadjárat idején elpusztult.

1562-ben tótokkal népesítették be a kihalt falut, a települést innentől fogva Tótpalota néven jegyezték. Miután Gyula 1566-ban, a ötödik Habsburg-török háborúban elesett, Tótpalota is elnéptelenedett. 1637-ben I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem birtokába került; később III. Ferdinánd tulajdona lett - ekkor Mezőpalota volt a falu neve. 1646-tól újra magyarok lakták a települést. 1649-ben II. Rákóczi György, két évvel később Pálffy Tamás csanádi püspök lett a település birtokosa. 1686-ban a oszmán hadak elpusztították, területe az aradi uradalom része lett.

1750-ben Mária Terézia németeket telepített a faluba, de az új telepesek nem tudtak együtt élni a románokkal és a szerbekkel, ezért elhagyták a települést és elköltöztek a német többségű Perjámosba. Ezáltal a falu ismét kiürült, de a kincstár 1768-ban katolikus magyarokat telepített le. Később Gömör, Nógrád, Heves és Hont vármegyéből magyarok és szlovákok vándoroltak be. 1756-ban már hivatalosan is Csanádpalotának nevezik. Hét évvel később Fekete György országbíró közbenjárásának köszönhetően római katolikus templom épült.

A település a szabályos típusba tartozó dél-alföldi településformájú, a belterület szabályos kiosztását a kamara mérnökei végezték. 1850. december 1-jén került sor határrendezésre, külterületéből két új községet alakítottak, Kövegyet és Királyhegyest.

1857-ben felépült a kétszintes iskola, 1893-ban az óvoda. Ezekkel a fejlesztésekkel párhuzamosan jött létre az első önálló postahivatal és ez idő tájt gördült be az első mozdony is a településre. A dualizmus ideje alatt több középület és téglagyár is épült.

Az első világháború után rövid ideig román megszállás alá került; A trianoni békeszerződés értelmében határának egy részét Romániához csatolták, ugyanakkor megkapta a nagylaki ugar Mezőhegyes felé eső részét. Lakossága a két világháború között gyarapodott, 6000 fő körül mozgott. Szövetkezetek és malmok létesültek. 1924-ig, illetve 1945 és 1950 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyéhez tartozott. 1937-ben bekötötték a faluba a villanyt. A fő munkaadók a Blaskovits uradalom és a nagylaki kendergyár voltak. Ebben az időben települtek a községbe hagymatermesztő gazdák; ők ismertették meg a csanádpalotaiakkal a makói vöröshagyma termelésének módszerét.

A második világháborúnak 165 hősi halottja volt a településen. 1950-ben a Csanádpalotához tartozó Nagykirályhegyest és határát Királyhegyeshez csatolták. A Kádár-korszak alatt a lakosság viszonylagos jólétben élt; a településen határőrs működött.

Csanádpalota önkormányzata a várossá nyilvánításhoz szükséges szükséges pályázatot 2009 januárjában küldte el a regionális államigazgatási hivatalnak.[2] A városi címet 2009. július 1-jén kapta meg.[3] 2010 nyarán elkészült az óvoda új épülete, amely többek között napelemmel működő vízmelegítő rendszerrel is fel van szerelve.[4]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Spák Imre (SZDSZ)[5]
  • 1994–1998: Spák Imre (FKgP-KDNP-SZDSZ)[6]
  • 1998–2002: Perneki László (független)[7]
  • 2002–2006: Perneki László (független)[8]
  • 2006–2010: Kovács Sándor (független)[9]
  • 2010–2014: Kovács Sándor (független)[10]
  • 2014–2017: Kovács Sándor (független)[11]
  • 2017–2019: Nyergesné Kovács Erzsébet (független)[12][13]
  • 2019–2020: Dr. Debreczeni István (független)[14]
  • 2020-tól:

A településen 2017. június 11-én időközi polgármester-választást tartottak,[12] az előző polgármester halála miatt.[15]

Időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kell majd tartani a településen 2020. november 8-án is, a képviselő-testület 2020 július közepén kimondott feloszlása miatt.[16]

NépességeSzerkesztés

A település népességének változása:

Nemzetiségi megoszlásSzerkesztés

A város lakosságának 2001-ben 96,1%-a magyar, 0,3%-a cigány, 0,2%-a német, 0,2%-a román, 0,2%-a szlovák, 0,1%-a szlovén volt. A népesség 3,6%-a nem válaszolt, vagy nemzetisége ismeretlen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,4% németnek, 1,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Felekezeti megoszlásSzerkesztés

Csanádpalota felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 75,2% vallotta magát római katolikusnak, görögkatolikusnak 0,2%, református volt a település lakosságának 4,9%-a, evangélikus 1,5%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 10% nem volt vallásos. A lakosság 7,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 3,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 16,4% (22,8% nem nyilatkozott).[17]

NevezetességeiSzerkesztés

 
A temetőkápolna
  • Ablonczy László emléktáblája
  • Csanádi vár köve - Csanád nevű települések találkozója
  • Déri István festőművész domborműve
  • Az első gázláng emléktáblája
  • Felszabadulási és függetlenségi emlékmű
  • Hazáért és szabadságért zászlórúd
  • Iglódi István emléktáblája
  • Kálmány Lajos domborműves emléktáblája
  • Kelemen László sírja a római katolikus temető
  • Kelemen László szobra a művelődési ház előtt
  • Községháza
  • Lőcsei Mihály emléktáblája
  • Magyar millennium emlékkő
  • Második világháborús és 1956-os emlékmű
  • Névtelen hősök sírja
  • Az önkéntes tűzoltóegyesület emléktáblája
  • Római katolikus templom
  • Temetőkápolna
  • Volt főszolgabírói lakás
  • Zellmann-malom romja, egykori ipartörténeti emlék
  • Zsidó temető, kiemelt közép-csanádi zsidó épített emlék
  • Zsinagóga épülete, átalakítva

Kultúra és oktatásSzerkesztés

 
Volt főszolgabírói lakás

A legfiatalabb csanádpalotaiakról a Napsugár Óvoda és Bölcsőde gondoskodik, az alapfokú oktatást a Dér István Általános Iskola biztosítja több épületben, a tanulólétszám 292 fő. Az emeletes központi épületben oktatják a felső tagozatot, és itt látja el munkáját az iskola vezetése is; az alsó tagozat négy-négy osztállyal a Sirály utcai és a Szent István utcai épületben tanul. A központi épület melletti telken 2016-ban felépült az új tornaterem.[18] Külön épületben található még két tornaszoba, egy sportudvar, valamint a technikatermek is.

1982-ben, a megyében az elsők között számítástechnikai oktatás kezdődött a művelődési házban kiépített szaktanteremben 10 darab, a kor színvonalán kapható Commodore számítógéppel. Ugyanitt nyelvi laboratórium kezdte meg működését.

Az iskolában ezenfelül művészeti oktatás is zajlik, kézműves és sportköri foglalkozásokra járhatnak a gyermekek, valamint zenélni tanulhatnak; a zeneoktatás 1997-98-as tanévben kezdődött a községben.[19] A Csanádpalotai Fúvószenekart Csongrád Megye Alkotói Díjával és a Csanádpalotáért díjjal tüntették ki.[20]

1963 és 1967 között önálló Általános Iskola és Gimnázium nappali és levelező tagozata működött Csanádpalotán. Az 1968/69. tanévtől a makói József Attila Gimnáziumnak kihelyezett levelező tagozata vette át a felnőtt oktatást a településen, amely 1980-ig funkcionált. 2006-tól a Juhász Gyula Református Gimnázium kihelyezett tagozata biztosítja a középfokú oktatást.[21]

A Kelemen László Művelődési Házban pályázati és önkormányzati támogatással hoztak létre teleházat; a város 237 négyzetméter alapterületű könyvtára a hétköznapokon kívül szombaton is nyitva tart.[22]

Híres csanádpalotaiakSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  2. Még idén eldől, város lehet-e Csanádpalota - Delmagyar.hu
  3. Csongrád megye tizedik városa Csanádpalota - Delmagyar.hu
  4. Csanádpalotán a gólyák is dolgoznak - Delmagyar.hu
  5. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  7. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  9. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  10. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  12. a b Csanádpalota települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. június 11. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  13. Nyergesné Kovács Erzsébetet választották Csanádpalota polgármesterévé (magyar nyelven) (html). ma.hu, 2017. június 12. (Hozzáférés: 2017. június 12.)
  14. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
  15. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  16. Nagy Szabolcs: Feloszlott a képviselő testület Csanádpalotán. Makóihíradó.hu, 2020. július 17. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  17. Csanádpalota Helységnévtár
  18. OPH - Új tornatermet kapott Csanádpalota. orientpress.hu. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  19. Az iskolai zenekar története - Dér István Általános Iskola
  20. Díjazott palotai fúvósok- Délmagyar.hu
  21. Minden adott a városi léthez Csanádpalotán Archiválva 2012. július 29-i dátummal az Archive.is-en - Delmagyar.hu
  22. Könyvtár - Csanádpalota.hu

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Csanádpalota témájú médiaállományokat.