Csehi (település)

magyarországi község Vas megyében

Csehi község Vas megyében, a Vasvári járásban.

Csehi
Csehi címere
Csehi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásVasvári
Jogállás község
Polgármester Nagy László (független)[1]
Irányítószám 9833
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség238 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség23,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csehi (Magyarország)
Csehi
Csehi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 02′ 12″, k. h. 16° 56′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 12″, k. h. 16° 56′ 36″
Csehi (Vas megye)
Csehi
Csehi
Pozíció Vas megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Csehi témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Kemeneshát délkeleti csücskében fekszik. Vasvártól keletre, a Zala megyei határhoz közel, három irányból megközelíthető helyen található. Belterületének déli szélén elhalad a Zalabér-Vasvár között húzódó 7361-es út, főutcája pedig az abból észak felé kiágazó 7382-es út, amely Csehimindszent felé vezet tovább.

TörténeteSzerkesztés

Nevét már az Árpád-korból ismerjük. Nevét 1217-ben említették először Cheeh formában, a vasvári káptalan birtokainak összeírásával kapcsolatban, majd az 1600-as években neve Vasvár közelsége miatt Vasvárcsehiként is ismert volt. Valószínűleg cseh telepesek alapították a falut. A falunak régi kőfallal körülvett temploma volt.

A falu az Osl nemzetségbeli Ostffy család birtokai közé tartozott, akik 1436-ban új adománylevelet kaptak rá, megerősítve ezzel korábbi birtokjogaikat. A nemzetség tagjai 1544-ben osztoztak meg itteni birtokaikon. Később a vasvári káptalan mellett az Ostffy, a Török, a Poliany és Geletffy családoknak is voltak itt birtokaik. 1726-ban Telekesi Török István itt lévő birtokát a bécsi kamara elkobozta. A 18. században a Festetich, a 19. században a zalabéri Horváth család volt a falu határának túlnyomó része felett birtokjoga.

1573-as összeírás idejére a korábbi török támadások és a pestis megtizedelte a lakosságot, ekkor összesen 19 lakott és 6 elhagyott házat írtak itt össze össze. Már a század elejétől hódoltak a töröknek az itt élők, először a fehérvári később a kanizsai basának, de a lakosság ennek ellenére további támadásoknak és szenvedésnek volt kitéve, ezért egyre többen elhagyták falujukat.

A 17. század végén és a 18. század elején a káptalannak szolgáló jobbágyok kedvezőbb helyzetbe kerültek, mert az akkori nagybirtokos kiharcolta a harmincad- és vámmentesség eltörlését, ami a termékeikkel való kereskedést könnyítette meg. 1702-től lehetővé vált számukra, hogy pénzzel megválthassák a robot szolgálatot.

Az 1700-as évek békés időszaka kedvezően hatott a szőlőtermesztésre, évről-évre nőtt a megművelt területek száma. Önkormányzatuk is fejlett volt, ezt bizonyítja az 1725-ből fennmaradt hegyközségi pecsétlenyomat.

Az 1909-ben tervezett Szombathely-Türje-Balatonszentgyörgy-vasút Csehit is érintette volna, ám pénzhiány miatt meghiúsult.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Szabó Jenő (FKgP)[3]
  • 1994-1998: Nagy László (SZDSZ)[4]
  • 1998-2002: Nagy László (független)[5]
  • 2002-2006: Végh István (független)[6]
  • 2006-2010: Nagy László (független)[7]
  • 2010-2014: Nagy László (független)[8]
  • 2014-2019: Nagy László (független)[9]
  • 2019-től: Nagy László (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,5%-a magyarnak, 2,7% németnek, 0,8% cigánynak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,9%, református 3,1%, evangélikus 0,8% (17,2% nem nyilatkozott).[10]

NevezetességekSzerkesztés

  • Római katolikus templom - A község temetőjében álló templomot 1760-ban építették. Az egyhajós épület szentélye a sokszög oldalaival záródik. Tornyát, amely a homlokzat előtt áll, főpárkányból kiemelkedő több szög alakú gúlasisak fedi. A templom ma már műemlék.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  9. Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  10. Csehi Helységnévtár

További információkSzerkesztés