Csejkey Ernő

Csejkey Ernő (1945-ig Meixner, Szombathely, 1887. szeptember 11. – Budapest, 1969. január 9.) magyar ügyvéd, politikus, 1946 és 1949 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Csejkey (Meixner) Ernő
A Magyar Nemzeti Bank elnöke
Hivatali idő 1946. augusztus 7. – 1949. augusztus 30.
Előd	Oltványi Imre
Utód	Jeszenszky Ferenc
Születési név	Meixner Ernő
Született	1887. szeptember 11. Szombathely
Elhunyt	1969. január 9. (81 évesen) Budapest
Párt	Független Kisgazdapárt
Foglalkozás	ügyvéd, politikus

Élete

Meixner Ernő 1887-ben született Szombathelyen római katolikus szegény kispolgári családban, apja, Meixner Lőrinc, bérszolga, anyja Horváth Anna szobalány volt. 1905-ben érettségizett a győri bencés gimnáziumban, majd a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen 1910-ben államtudományból, 1911-ben pedig jogtudományból szerzett diplomát. Jogi tanulmányai alatt a fővárosi kereskedelmi akadémia képzésén vett részt, és Budapesten és Győrben jogi ügyletekkel foglalkozó intézményeknél dolgozott.1913-ban avatták a jogtudományok doktorává, majd 1914-ben ügyvédi vizsgát tett és Győrben nyitott ügyvédi irodát.

Versenyszerűen evezett és vívott, a Vívó Club egyik alapító tagja és kapitánya volt. 1944-ig a Győri Torna és Evezős Egylet vezetőségi tagja és alelnöke, emellett a Dunántúli Atlétikai Club társelnöke és a Futballbírák Testületének vezetője volt.

1930 és 1946 között a a Győri Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára volt, 1939-ben a győri közigazgatási bizottság, 1943-ban a törvényhatósági bizottság tagja lett. 1945-től a Független Kisgazdapárt tagja volt. 1945 tavaszán a párt győri szervezetének elnöke lett, majd az év augusztusától az országos intézőbizottság tagja volt. 1945 áprilisában a Győri Nemzeti Bizottság elnöke, júniusban ismét a törvényhatósági bizottság tagja lett. 1945-ben Meixnerről Csejkeyre változtatta a nevét.

1945 júniusától az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1945 és 1947 között nemzetgyűlési képviselő volt. 1946 júniusában a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium politikai államtitkárává, 1946. augusztus 7-én a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki. Tagja volt a Magyar–Szovjet Kereskedelmi Kamara elnöki tanácsának is. 1949. augusztus 30-án nyugdíjazták, ezt követően főkönyvelőként helyezkedett el a cukoriparban.

Házassága és leszármazottjai

Győrben 1920. február 26-án feleségül vette a győri jómódú polgári származású Schandl családból való Sándori Margit (*1898.–†Budapest, 1947. július 31.) kisasszonyt, akinek a szülei Sándori Ferenc (1870–1937), győri vaskereskedő, Győr város törvényhatósági bizottsági tagja, a Győri Lloyd ált. kereskedő testület alelnöke, a győri Első Takarékpénztár igazgatósági tagja, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés elnöki tanácsának a tagja, és a nemesi származású rétalapi Mihályi Mária (1878–1940) voltak. Az apai nagyszülei Sándori Nándor (született: Schandl) (1835–1895), győri vaskereskedő, és Miedler Magdolna (1848–?) voltak. Az anyai nagyszülei rétalapi Mihályi Ignác (1838–1911), nagybirtokos, Komárom vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, és Lozert Lujza (1851–1922) voltak. Sándori Nándornak a leánytestvére Schandl Franciska (1841–1907), akinek a férje nemes Argay István (1826–1916), orvos, az 1848-as szabadságharc honvéd, háromféle tudori oklevél tulajdonosa, Győr város törvényhatósági bizottsági tagja, a pápai Szent Szilveszter- és az Aranysarkantyús-rend lovagja, földbirtokos. Sándori Nándor és Argay Istvánné Schandl Franciska apai nagybátyja Schandl János (1799−1881), Győr szabad királyi város képviselője az 1848-as szabadságharc alatt, Győr város tanácsosa, gyümölcs- és gabonakereskedő, dunaszentpáli földbirtokos. Dr. Csejkey Ernő és Sándori Margit frigyéből született:

• Csejkey Alice. Férje: Döbrösy Antal.
• Csejkey Lőrinc.

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Elődje: Oltványi Imre

A Magyar Nemzeti Bank elnöke 1946–1949

Utódja: Jeszenszky Ferenc