Csemegekukorica

a kukorica emberi fogyasztásra termesztett változata
(Csemege kukorica szócikkből átirányítva)

A csemegekukorica (Zea mays var. saccharata vagy Zea mays var. rugosa ) a kukorica (Zea mays) emberi fogyasztásra termesztett változata.

Csemegekukorica
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Nemzetség: Zea
Faj: Zea mays
Változat: Zea mays var. saccharata
Csemegekukorica (magok)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 86 kcal   360 kJ
Szénhidrátok19 g
- Cukrok  3.2 g
- Étkezési rostok  2.7 g
Zsír1.2 g
Fehérje 3.2 g
A-vitamin ekviv.  10 μg1%
Tiamin (B1-vitamin)  0.2 mg17%
Niacin (B3-vitamin)  1.7 mg11%
Folsav (B9-vitamin)  46 μg12%
C-vitamin  7 mg8%
Vas  0.5 mg4%
Magnézium  37 mg10% 
Kálium  270 mg6%

A csemegekukoricának jelentős a tápértéke, kitűnő ízanyagai mellett, sok energiát is szolgáltat. 100 g-on ként, 3-4 g fehérjét, 20 g szénhidrátot, 8–12 mg C-vitamint, de vasat, foszfort, karotint, és meszet is tartalmaz.

Csemegekukorica a Miskolci Kocsonyafesztiválon - 2015

A csemegekukorica ízét a benne lévő cukortartalom határozza meg, amely zsenge, ún. tejes-érési állapotában a legnagyobb. Érettebb állapotában már kevesebb benne a cukor, keményebb és kevésbé élvezhető.

Felhasználhatjuk főzve köretnek, vagy köretek kiegészítésére, más zöldségekkel együtt savanyúságnak; saláták igen kedvelt kiegészítője, de mélyhűtve tartósíthatjuk is. Üzletekben konzerváltan kapható. Beérett állapotban őrölve, lisztként, vagy daraként a kukoricás ételek alapanyaga.

Csaló árusok a nyári kukoricaszezonban sokszor takarmánykukoricát próbálnak meg eladni a vevőknek, pedig ízben nagy a különbség a két változat között.

A kukoricát az Óvilágba először Kolumbusz Kristóf hozta be 1493-ban. A spanyolok és a portugálok terjesztették el a 16. sz. elejétől Afrikában, Ázsiában, Ausztráliába pedig a hollandok, angolok vitték el a 1718. században.