Főmenü megnyitása

Csengtö (kínaiul: 承德市 korábban Jehol vagy Rehe néven ismert prefektúra szintű város Hopej tartományban, Pekingtől északkeletre. A Csengtöi egyházmegye püspöki székvárosa. A név azt jelenti, hogy "átadni az erényt" (azaz "közölni másokkal a császár erényét").[1] Leginkább a hatalmas császári kert és palota, a Csengtöi nyári rezidencia helyeként ismert, amelyet a Csing császárok a nyári rezidenciában használtak.[2] A város központja 2009 óta körülbelül 450 ezer lakossal rendelkezik.

Csengtö
Budala5.jpg
Közigazgatás
Ország Kína
Népesség
Teljes népesség3 610 000 fő +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+8
Csengtö (Kína)
Csengtö
Csengtö
Pozíció Kína térképén
é. sz. 40° 58′ 26″, k. h. 117° 55′ 56″Koordináták: é. sz. 40° 58′ 26″, k. h. 117° 55′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengtö témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

1703-ban Csengtöt a Kang-hszi kínai császár választotta nyári rezidenciájaként. A tizennyolcadik század folyamán épült Csengtöi nyári rezidenciát Jung-cseng és Csien-lung kínai császár császár egyaránt használta. A hely jelenleg az UNESCO Világörökség része. Mivel a kormány székhelye követte a császárt, Csengtö a kínai birodalom politikai központja volt ezekben az időkben.

Jehol városa a jelenlegi rangját Csien-lung kínai császár uralkodása (1735–1796) alatt érte el. A nagy vonalakban a lhászai Potala palota alapján épült nagy Puto Cungcseng-templom négy évnyi munka után, csak 1771-ben fejeződött be. Arannyal erősen díszített, és a császár az Arany pavilonban imádkozott. A templomban Congkapa, a gelugpa szekta reformátorának bronz-aranyozott szobra volt,

A Kínai Köztársaság Csengtö Rehe tartomány fővárosa volt. 1933-tól 1945-ig a város japán irányítás alatt állt a mandzsu bábállam részeként, Mandzsukuo néven. A második világháború után a Kuomintang visszanyerte hatáskörét. 1948-ban a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg átvette Csengtö irányítását. 1941-ig maradt Rehe része, amikor a tartományt eltörölték, és a város Hopej részévé vált.

A 2018-as, az Apostoli Szentszék és a kínai kormány közt létrejött, a „hazafias egyházat” elismrő megállapodás alapján a Vatikán hivatalosan egyházmegyévé nyilvánította a Csengtöi apostoli vikarátust (alapításkori (1879) nevén Észak-hunani apostoli vikariátust).[3]

A város a kínai etnikai kisebbségek, mongolok és mandzsuk nagy lakosságának otthona. A Csengtö név mongol nyelven "Khaluun gol" (Халуун гол) és mandzsu nyelven "Erdemu aliha".

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chengde című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés