Csepel-Háros

Csepel-Háros (2012 végéig Háros) Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten, a Háros-szigettel szemközt.

Csepel-Háros
Közigazgatás
Település	Budapest XXI. kerülete
Kerület	Budapest XXI. kerülete
Városhoz csatolás	1954. július 31.
Korábbi rangja	Szigetszentmiklós része
Népesség
Teljes népesség	1653 fő (2001) +/-
Elhelyezkedése
Csepel-Háros Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 23′ 44″, k. h. 19° 02′ 56″47.395555555556, 19.048888888889

Fekvése

Határai a Fácánhegyi (korábban 7274.) utca meghosszabbított vonala és a Fácánhegyi utca a Duna folyamtól, II. Rákóczi Ferenc út, Csepeli út, Plútó utca, 4076. utca, majd Budapest határa a Dunáig és a folyó a Fácánhegyi utcáig. utcáig.

Részei

• Fácánhegy (a 7274. utcától délre, a II. Rákóczi Ferenc úttól a Dunáig)
• Állásitagdűlő (Plútó utca - 4076. utca – főváros határa között)
• Ürgehegyidűlő (8655. utcától délre, II. Rákóczi Ferenc út és Csepeli út között)
• Kavicsostavidűlő (Csepeli úttól keletre a főváros határáig)
• Vízműlakótelep (Dunapart és II. Rákóczi Ferenc út között, Fácánhegytől délre)
• Fövenykútidűlő (8647. utca és a főváros határa között)
• Sáméhegyidűlő (Fövenykútidűlő és Ürgehegyidűlő között, a főváros déli határáig)

Története

A városrész a Csepel-sziget középkori településének helyén épült, amely a török időkben elpusztult, majd a 18. században újra települt. 1838-ban az árvíz teljesen elpusztította a települést. A mai település 1954. július 31-ig Szigetszentmiklóshoz tartozott.

Hárost 2012. decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Háros névre keresztelte át.

Források

• Budapest városatlasz. (Topográf, Budapest, 2000).
• Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 43. o. ISBN 963 9469 06 8