Csepel-Háros
Budapest egyik városrésze
Csepel-Háros (2012 végéig Háros) Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten, a Háros-szigettel szemközt.
| Csepel-Háros | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest XXI. kerülete |
| Kerület | Budapest XXI. kerülete |
| Városhoz csatolás | 1954. július 31. |
| Korábbi rangja | Szigetszentmiklós része |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1653 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Csepel-Háros
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 23′ 44″, k. h. 19° 02′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 44″, k. h. 19° 02′ 56″ | |
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Határai a Fácánhegyi (korábban 7274.) utca meghosszabbított vonala és a Fácánhegyi utca a Duna folyamtól, II. Rákóczi Ferenc út, Csepeli út, Plútó utca, 4076. utca, majd Budapest határa a Dunáig és a folyó a Fácánhegyi utcáig. utcáig.
RészeiSzerkesztés
- Fácánhegy (a 7274. utcától délre, a II. Rákóczi Ferenc úttól a Dunáig)
- Állásitagdűlő (Plútó utca - 4076. utca – főváros határa között)
- Ürgehegyidűlő (8655. utcától délre, II. Rákóczi Ferenc út és Csepeli út között)
- Kavicsostavidűlő (Csepeli úttól keletre a főváros határáig)
- Vízműlakótelep (Dunapart és II. Rákóczi Ferenc út között, Fácánhegytől délre)
- Fövenykútidűlő (8647. utca és a főváros határa között)
- Sáméhegyidűlő (Fövenykútidűlő és Ürgehegyidűlő között, a főváros déli határáig)
TörténeteSzerkesztés
A városrész a Csepel-sziget középkori településének helyén épült, amely a török időkben elpusztult, majd a 18. században újra települt. 1838-ban az árvíz teljesen elpusztította a települést. A mai település 1954. július 31-ig Szigetszentmiklóshoz tartozott.
Hárost 2012. decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Háros névre keresztelte át.[2]
ForrásokSzerkesztés
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
- Budapest városatlasz. (Topográf, Budapest, 2000).
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 43. o. ISBN 963 9469 06 8