Csermely Gyula

magyar ügyvéd, író, újságíró

Csermely Gyula, született Bruck Júdás (Dunaszerdahely, 1866. június 5.Budapest, 1939. augusztus 23.)[1] magyar ügyvéd, író.

Csermely Gyula
Született 1866. június 5.
Dunaszerdahely
Elhunyt 1939. augusztus 23. (70 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása ügyvéd,
író,
újságíró,
műfordító
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1894)

ÉleteSzerkesztés

Bruck Fülöp és Rozner Anna fia. Jogi szakot végzett a Budapesti Tudományegyetemen, 1894-ben. Ügyvéd volt Szécsényben (1895 és 1899 között), Óradnán (1901 és 1912 között), később Budapesten is. Innentől kezdve irodalmi munkásságából élt meg, néhány évet Erdélyben töltve, írásait közölte a Zsidó Jövő. Főképpen szórakoztató jellegű filmforgatókönyveket, regényeket, több tucat ponyvát és színműveket írt, amelyeket nagy részben vidéki színházakban be is mutattak. Budapesten főmunkatársa volt a nagyváradi Vasárnapi Lapoknak 1934 és 1935 között. Több művet fordított le magyar nyelvre, főként kalandregényeket.

Felesége Burger Róza volt, Burger Ábrahám és Israel Eleonóra lánya, akivel 1896. április 30-án Budapesten kötött házasságot.[2]

MűveiSzerkesztés

  • Román parasztok (elbeszélés, Budapest, 1908)
  • A toprini nász (I-II., regény, Budapest, 1916)
  • A beszélő ereklye (regény, Nagyvárad, 1921)
  • Bakunin professzor könyve (regény, Brassó, 1923)
  • A mantovai jóslat (regény, Brassó, 1924)
  • Negyvenegy és tizenkilenc (regényes történet, Brassó, 1924)
  • Ami két Miatyánk között van (r., Brassó, 1925)
  • Egy különleges könyvtár (Budapest, 1939).

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés