Csernek vára
Csernek vára (horvátul: Dvorac Cernik), várkastély Horvátországban, az Újgradiskától északra fekvő Csernek községben.
| Csernek vára | |
| Dvorac Cernik | |
 | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Csernek |
| Épült | 14. század |
| Elhagyták | 17. század (lebontották) |
| Állapota | várkastélyként újjáépítve |
| Építőanyaga | kő, tégla |
| Elhelyezkedése | |
 Csernek vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 16′ 59″, k. h. 17° 22′ 48″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 59″, k. h. 17° 22′ 48″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csernek vára témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Csernek központjának északi részén, egy park közepén áll.
Története szerkesztés
Csernek középkori vára 1372-ben tűnik fel először az oklevelekben. 1514-ben húsz környékbeli falu tartozott az uradalmához. 1536-ban a közeli várakkal együtt elfoglalta a török. A török uralom alatt a vár melletti település mezővárosként az újjászervezett uradalom központja és szandzsákszékhely lett. 1595-ben a Herberstein és Lenkovich vezette keresztény sereg átmenetileg már visszafoglalta a cserneki várat, de a térség csak 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. Kamarai birtok volt, majd 1707-től Petrás Miksa báró birtoka. A Petrás családtól Cserneket 1753-ban, nemes Markovich Márk vette meg, akinek István nevű fia a várat barokk várkastéllyá építtette át. 1798-tól tulajdonosai gyakran változtak.
A vár mai állapota szerkesztés
Csernek vára valószínűleg a 14. században épült, első említése 1372-ben történt. 1536-ban elfoglalta a török, majd megerősítette. A Cserneki szandzsák központja volt. A keresztény seregek a 17. század végén foglalták vissza. A középkori várat annak megakadályozására, hogy a török újra elfoglalja és megerősítse lerombolták. Helyén építették fel a 18. században a ma is látható barokk várkastélyt, melyet tulajdonosai többször átépítettek. Utolsó átépítése 1919-ben történt. A második világháború után az épületet magára hagyták és pusztulásnak indult. A honvédő háborúban súlyos sérüléseket szenvedett, sőt a golyóütötte nyomok most is jól megfigyelhetők. Az épület egyemeletes, négyszög alaprajzú, belső udvarral, sarkain kerek tornyokkal. A déli főhomlokzatot reprezentatív barokk kapuzat díszíti. Az épület belülről nem látogatható. A kastélyt övező parkot a mai igényeknek megfelelően szabadidős térré alakították át.
Források szerkesztés
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Branko Nadilo: Várak a Pszunj és a Pozsegai hegység déli lejtőin. Građevinar horvát építészeti folyóirat 2004. évi 12. száma (horvátul)