Cserpatak (Szlovákia)

község Szlovákiában

Cserpatak (1886-ig Oszrblina, szlovákul: Osrblie, németül: Zährenbach) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Cserpatak (Osrblie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
PolgármesterPeter Siman
Irányítószám976 45 (pošta Hronec)
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség357 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság580 m
Terület24,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′ 31″, k. h. 19° 31′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 31″, k. h. 19° 31′ 35″
Cserpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserpatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Breznóbányától 14 km-re délnyugatra, a Cser-patak partján található.

Története szerkesztés

A falu a 15. század második felében keletkezett, 1580-ban mint a bányakamarához tartozó bányásztelepülést említik először. Alapítói német bányászok voltak, akik a közeli bányákban és vasolvasztókban dolgoztak. Magyar neve a német Zährenbach fordítása. 1622-ben „Zerrenpach” néven említik. Területén vasat, majd 1630-tól ólmot is bányásztak. 1795-ben épült fel vashámora.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OSZTROBLJA. Zorenbach. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rohniczhoz közel, mellynek filiája.[2]

1813 és 1821 között drótot készítettek vasüzemében. 1828-ban Cserpataknak 34 háza volt 264 lakossal. 1840-től vaslemezt és profilvasakat gyártottak itt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Oszrble (Zörenbach), tót falu, Zólyom vgyében, Hroneczhez délre 1 órányira, 263 kath., 1 evang. lak., kik vasbányákban dolgoznak. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.[3]

A bányászat a 19. században szűnt meg, az üzemet 1870-ben zárták be. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 594, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 393 lakosából 389 szlovák volt.

2011-ben 386 lakosából 373 szlovák volt.

Nevezetességei szerkesztés

  • Ipari műemléke az 1795-ben épített őskohó.
  • Kápolnája 1813-ban épült.
  • Templomát 1933 és 1935 között építették, legrégibb műtárgya egy 15. században készített faszobor.
  • A falu a szlovák biatlonsport fellegvára, sípályáin világkupa versenyeket rendeznek, kiszolgáló létesítményei, szállodái vannak.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés