Cserszkij-hegyvonulat

A Cserszkij-hegyvonulat (avagy Cserszkij-hegység, oroszul хребет Черского [hrebet Cserszkovo]) hegység Oroszországban, a Bajkálontúl központi részén. Közigazgatásilag a Bajkálontúli határterülethez tartozik.

Cserszkij-hegyvonulat (xребет Черского)
Magasság	1051 m
Hely	Oroszország
Legmagasabb pont	Csingikan (1644 m)
Hosszúság	650 km
Elhelyezkedése
Cserszkij-hegyvonulat Pozíció a Távol-keleti szövetségi körzet térképén
é. sz. 52° 10′ 00″, k. h. 113° 49′ 59″52.1667, 113.833
Cserszkij-hegyvonulat Pozíció a Bajkálontúli határterület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserszkij-hegyvonulat témájú médiaállományokat.

Szibéria 19. századi kutatójáról, I. Gy. Cserszkijről nevezték el; régi neve: Alentuji-hegység (Alentujszkij hrebet).

Elhelyezkedése

A Jablonovij-hegyvonulattal nagyjából párhuzamosan, 650 km hosszan terül el. (A Nagy szovjet enciklopédia szócikke szerint 400 km). Délnyugaton az Ingoda felső folyásától (az Usmun mellékfolyótól) északkeleten a Nyercsa (a Silka mellékfolyója) felső folyásáig terjed.

Délnyugati része az Ingoda jobb partja mentén nyúlik el, de lejjebb a folyó délkeletnek fordul és átvágja magát a hegyeken. Onnantól a hegyvonulat északkeleti része a Karenga (a Vityim mellékfolyója) jobb partja mentén húzódik, és gerincén vezet a Jeges-tenger és a Csendes-óceán vízválasztója.

Hegyei középhegységek, 1000–1400 m-re emelkedő tetőkkel. Legmagasabb hegye a Csingikan (1644 m). Növényzetét zömmel hegyi tajga jellemzi, nagyobb magasságokban az erdő megritkul. A legmagasabb tetőket gyér növényzet fedi.

Folytatása északkeleten az Oljokma-hegylánc (Oljokminszkij Sztanovik). A Cserszkijtől délre, délkeletre fekszik a Daur-hegység és még délebbre a Mogojtuj-hegység.

Források

• Székely András. Szovjetunió (I. kötet) – Bajkálontúli-hegyvidék. Budapest: Gondolat Kiadó, 474. o.. ISBN 963-280-303-5 I. kötet (1978) 
• M. V. Konsztantyinov és mások: Hrebet Cserszkovo (orosz nyelven). Enciklopegyija Zabajkalja