Főmenü megnyitása

Csertán Károly Imre (Nemesapáti, Zala vármegye, 1845. október 27.Alsóbagod, Zala vármegye, 1919. május 25.), jogász, 20 évig Zala vármegye alispánja, földbirtokos, a Zalamegyei nemesi és alapítványi választmány tagja, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" tagja.

Csertán Károly
Csertán Károly zalai alispán.JPG
Született 1845. október 27.
Nemesapáti
Elhunyt 1919. május 25. (73 évesen)
Alsóbagod
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Házastársa 1f. Hottói Nagy Malvin (1857–1877)
2f. lovászi és Szentmargitfai Sümeghy Magdolna (1855-1929)
Foglalkozása jogász,
zalai elsőalispán

ÉleteSzerkesztés

 
(bal oldalon) Csertán Károlyné lovászi és szentmargithai Sümeghy Magdolna (18551929) és leánytestvére, (jobb oldalon) Boldogfai Farkas Józsefné lovászi és szentmargithai Sümeghy Rozália (18571924) a család két utolsó tagja.

Csertán Károly egy zalai nemesi családban született, amely Nemesszeren lakott a 18. század végén. Az eredetileg Kislengyelben és Rózsásszegben lakó Csertánok a török kiűzése után még egy jobbágy telkes nemesi családként települtek át Nemesszerre, ahol a 19. század első felére a középbirtokos családok közé emelkedtek fel. Mária Terézia korában családja nem szerepelt az úrbéri birtokosok között. Az 1790-es nemesi összeírásban még nem szerepeltek, az 1829-esben már igen.

Csertán Károly édesapja, nemes Csertán Sándor (1809-1864), táblabíró, országgyűlési képviselő,[1] édesanyja, szladeoviczi Szladovics Borbála (1812-1868) volt. Édesapja szorgalmas közisztviselői szolgálata, és 1848-as szabadságharc alatti politizálása korában kezdődött a Csertán család felemelkedése az ismeretlenségből. Apai nagyszülei, nemes Csertán Károly (1768-1832),[2] táblabíró, aki először 1773. április 13.-ától 1781. szeptember 24.-eig az egerszegi járás alszolgabírája, majd 1781. szeptember 24.-e és 1786. július 14.-e között a kapornaki járás főszolgabírája, valamint 1827. november 12.-én Zala vármegye helyettes alispánjaként tevékenykedett, és felsőapáti Vargha Rozália (1775-1848) voltak.[3][4] Anyai nagyszülei szladeoviczi Szladovits József (1773-1829), táblabíró, cs. és k. kapitány, és a boldogfai Farkas család sarja boldogfai Farkas Marianna (1783-1819) úrnő voltak. Ennek a boldogfai Farkas Mariannának a szülei boldogfai Farkas János (1741-1788) zalai főjegyző,[5] és lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit (1754-1820) úrnő voltak. Csertán Károly fivére Csertán László (1835-1905), földbirtokos, a Zala vármegyei függetlenségi és 48-as anyapárt elnöke, aki agglegényként.

Középiskoláit Szombathelyen végezte, ezt követően Budapesten folytatta jogi tanulmányai. Csertán Károly 1878. január 3.-a és szeptember 3.-a között volt a vármegyei árvaszék elnöke,[6] majd 1878-tól kezdve egy választási cikluson át képviselte a zalaegerszegi kerületet az országgyűlésen.[1] Az 1886. évi tisztújításkor megválasztották a vármegye alispánjává, tisztséget amelyet 1886. december elsejétől töltött be egy rendkívüli hosszú és szokatlan időn keresztül: 20 évig. Alispáni tevékenysége idején nagy figyelmet fordított a tűzrendészetre, az árvaügyre, a községi költségvetések rendben tartására a megyében, valamint gondoskodott az 1879. évi erdőtörvény következetes végrehajtásáról és szigorúan föllépett az erdőállomány pusztítása ellen. Másrészt, folytatta az elődje, unokatestvére, bocsári Svastits Benő (1833-1910) zalai alispán által elkezdett ármentesítési és vízszabályozási munkálatokat (Svastits Benő édesanyja Csertán Krisztina (1806-1888), Csertán Károly édesapjának a nővére volt).[1][7]

Ugyanakkor, Csertán szorgalmazta a mezőgazdaság fejlesztését a megyében és sokat tett a közlekedés megjavítása, a vasútépítés érdekében. Együttesen Csertán alispán és Svastits főispán nevéhez fűződik a balatoni gőzhajózás rendszeres járatainak megindítása, majd unokatestvére halála után még 10 évig tevékenykedett mint alispán 1906 április 18-ig.[8] Alispáni tisztsége betöltése vége az 1905-1906-ban Fejérváry-kormány elleni vármegyei tiltakozó mozgalomban való részvételéhez. 1905. december 12.-ei vármegyei közigazgatási gyűlésén Csertán elnökölt és erélyesen ellenezte ellenszenvét az esetleges megyefőnök kinevezése miatt.[9] december 13.-án a Nedeczky Jenő által elnökölt vármegyei közgyűlésén újabb szolgabírókat választottak a megyei ellenzékből, nagymányai dr. Koller Istvánt és boldogfai dr. Farkas Istvánt. A közigazgatási bizottságból kilépő 5 tagból is újabbakat választottak helyükbe és Hertelendy Ferenc volt főispán jelentette a teljes lemondását. Akkor Csertán már közel féléve helyettesítette a főispánt.[10] 1906. februárjában dr. Pórteleky Lászlót az uralkodó királyi biztossá nevezte ki. Ezután Csertán Károly azonban fokozatosan feladta az erőszakkal szembeni ellenállást, ezért sokan bírálták, majd az alkotmányos rend helyreállása után megvált alispáni tisztségétől és nyugalomba vonult.[1]

Alsóbagodban 1919. május 25-én hunyt el.

Házasságai és gyermekeiSzerkesztés

Csertán Károly 1874. április 19.-én feleségül vette Andráshidán hottói Nagy Malvint (*Andráshida, 1857. február 12.–†Alsóbagod, 1877. június 22.), hottói Nagy Károly (1816-1911) és nemesvitai Viosz Ilona (1830-1860) lányát.[11] A házasságukból csak egy lány jutott felnőttkorig:

1884. május 12.-én Söjtörön vette feleségül a tekintélyes nemesi lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarját, lovászi és szentmargitai Sümeghy Magdolna Emília (*Söjtör, 1855. április 9. – †Alsóbagod, 1929. október 16.) úrleányt,[12] lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (1819-1869) országgyűlési képviselő és séllyei Séllyey Magdolna lányát.[13] A régi magyar nagyasszonyoknak ez a nemes mintaképe, mivel Sümeghy Magdolna a nyugdíját sohasem vette fel, hanem a vármegye szegény nyugdíjasai részére engedte át.[14] Az esküvőn a tanúk boldogfai Farkas József (18571951), országgyűlési képviselő, közbirtokos, és besenyői és velikei Skublics István (18261899) közbirtokosok voltak. A Csertán Károly és Sümeghy Magdolna házasságából született:[15]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Szerk: Fatér, Horváth, Kiss, Molnár, Németh, Sütő. Zalai életrajzi kislexikon.(2005.) Zalaegerszeg. 60. o.
  2. familysearch.org idősebb Csertán Károly táblabíró halála Nemesszer (In: Szent-Péterúr) - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  3. familysearch.org Csertán Károlyné Varga Rozália halála Gelse - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  4. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 266. o.
  5. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 254. o.
  6. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 334. o.
  7. http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=775
  8. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 326. o.
  9. http://library.hungaricana.hu/en/view/Zalamegye_1905_2/?query=SZO%3D(t%C3%B6rv%C3%A9nytelen%20f%C5%91isp%C3%A1n)&pg=279&layout=s
  10. http://library.hungaricana.hu/en/view/MagyarPaizs_1905/?query=SZO%3D(farkas%20istv%C3%A1nt)&pg=380&layout=s
  11. MOL mikrofilm anyakönyvek. Római katolikus. Bagodvitenyéd A4413.
  12. famiylearch.org Csertán Károly és Sümeghy Magdolna házassága - Söjtör - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  13. Boldogfai Farkas Ákos András. A Sümeghy (lovászi és szentmargitai) család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 186. o.)
  14. Magyarság, 1929. október (10. évfolyam, 222-248. szám)1929-10-20 / 239. szám
  15. MOL mikrofilm anyakönyvek. Római katolikus. Bagodvitenyéd A4412
  16. familysearch.org polgári anyakönyvek - Zalaegerszeg - 1972 - Csertán Ferenc halála


előző alispán
bocsári
Svastits Benő

Zala vármegye alispánja

1886. december 1.1906. április 18.

következő alispán
iszkázi
Árvay Lajos