Csicsógombás
Csicsógombás település Romániában, Szilágy megyében.
| Csicsógombás (Gostila) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Blenkemező |
| Rang | falu |
| Községközpont | Blenkemező |
| Irányítószám | 457277 |
| SIRUTA-kód | 142408 |
| Népesség | |
| Népesség | 347 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 227 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 19′ 25″, k. h. 23° 48′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 25″, k. h. 23° 48′ 15″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A Gosztilicza és a Valea Cel Mare (Nagy patak) patak mentén, mely Blenkemezőnél egyesül a falkusai és bábai patakkal, Nagyilondától keletre, Blenkemező és Guga között fekvő település.
Története szerkesztés
Nevét az oklevelek 1553-ban említették először Gostilla néven. 1570-ben Costylla, 1599-ben Goztella, 1617-ben Guztillare, 1890-ben Gombás néven írták nevét.
Gombás Csicsóvár tartozéka volt, neve csak 1553-ban fordult elő először a korabeli okiratokban. Egy 1598 évi tanúvallomás is új falunak mondta Gosztillát. A hagyomány szerint a mostani község közepén egy nagy tó volt, ennek partjára telepedett le a Belk család, majd az 1717 beli tatárjárás után a Máramaros vármegyéből származó Dáncs és Szeván családok és még más családok is itt telepedtek le. Ma is az ő utódaik lakják a falut.
1570-ben II. János király a falut Kővár urának, Hagymási Kristófnak adományozta.
1590-ben Kővárhoz tartozó kincstári birtoknak írták.
1592-ben Báthory Zsigmond e Kővárhoz tartozó birtokot Szentbenedeki Keresztúri Kristóf kővári kapitánynak adományozta.
1617-ben Bethlen Gábor fejedelem e birtokot a Kornis család-nak adományozta.
1649-ben II. Rákóczi György az ekkor Szamosújvárhoz tartozó birtokot Kornis Ferencnek, Kolozs vármegye főispánjának és nejének Wesselényi Katának és gyermekeiknek adta zálogba.
1665-ben Kornis Ferenc birtokán gyermekei megosztoztak, míg a többi részt lánytestvérei Anna (Perényi Gáborné) és Krisztina (Perényi Ferencné) örökölte.
1700-ban gróf Mikes Mihály vette zálogba Perényi Imrétől, Miklóstól és Gábortól, majd Haller Istvánnak engedte át.
1820-ban végzett összeíráskor főbb birtokosai voltak: gróf Kornis Ignácné gróf Teleki Anna, gróf Haller család, Haller János, és a báró Henter család, báró Henter Antal.
1831-ben a településnek 411 lakosa volt.
1857-ben Gosztilla 593 lakosából 585 görögkeleti, 8 zsidó. A házak száma ekkor 100 volt.
1886-ban 686 lakosa volt, melyből 657 görögkeleti és 11 zsidó.
1891-ben 681 lakosából 1 görögkatolikus, 660 görögkeleti, 20 izraelita volt.
Csicsógombás (Gostilla) a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.
Nevezetességek szerkesztés
- Görög keleti kőtemploma a 19. század végén épült, Szent Miklós tiszteletére szentelték fel.
- 17. századi ortodox fatemploma a füzesmikolai kolostorban található.
Hivatkozások szerkesztés
Források szerkesztés
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.