Főmenü megnyitása

Csiky Gergely Színház (Kaposvár)

színház Kaposvárott

A Kaposváron található Csiky Gergely Színház (egykori nevén: Nemzeti Színház) a város egyik jelképe, az ország egyik legnagyobb és leghíresebb színháza. Nevét Csiky Gergelyről (18421891) kapta, aki drámaíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A teátrum 108 éves épülete a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alkotása.

Csiky Gergely Színház
A színház épülete, még a felújítás előtt
A színház épülete, még a felújítás előtt
Általános adatok
Korábbi nevei Nemzeti Színház
Névadó Csiky Gergely
Alapítva 1911 (108 éves)
Státus Közhasznú Nonprofit Kft.
Játszóhelyek Nagyszínház Stúdiószínház
Személyzet
Főigazgató Dr. Fülöp Péter MBA
Művészeti vezető Olt Tamás (2018-tól)[1]
Elérhetőség
Cím Kaposvár, Rákóczi tér
Honlap www.csiky.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Csiky Gergely Színház témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

A színház Kaposvár belvárosában, a mai Rákóczi téren található, nem messze a vasútállomástól és a buszpályaudvaroktól. Az épület körül terül el a Színház park, ami szökőkútjaival, játszóterével a kaposváriak egyik kedvenc találkozóhelye.

Az épület történeteSzerkesztés

1911-ben nyitotta meg kapuit az egykori Búza téren Kaposvár első állandó színháza. Az érdeklődők először a Cigánybáró című operettet tekinthették meg.

A színház terveit a „magyar Gaudínak” is nevezett Magyar Ede és Stahl József készítették. A terveket Melocco Péter budapesti vállalkozó valósította meg.

Az épület külseje, amely lényegesen egyszerűbb, mint a nézőtér, félhengeres oldal-rizalitjaival, mozgalmas tömeg és tetőmegoldásaival a kor kiemelkedő építészeti alkotása. Ahogy akkoriban nevezték, a Nemzeti Színház eredetileg 1400 ember befogadására lett tervezve, ám később a terveket módosították, így csupán 860 fős a nézőtér befogadóképessége, de ez is elég ahhoz, hogy az ország nagy színházai közé lehessen sorolni. A színház tetőszerkezetének nagyméretű vasbeton-áthidaló megoldását az ilyen szerkezetek közötti megoldások elsőjeként tartja számon a magyar építészettörténet. A nézőtér díszes ornamentális elemeit, mint legszebb részleteket, egy helyi vállalkozó, a Borovitz-féle cementgyár készítette.

Az 1950-es években az épületet kibővítették, ami elsősorban a játékteret érintette. Az 1980-as évek elején teljes felújításon esett át, ekkor építették be az évtizedeig használt színpad technikák (süllyesztők, lámpák) nagy részét.

2017 januárjától[2] csaknem 3 éven keresztül teljeskörű felújításon, átépítésen és bővítésen esett át az épület. Ennek során új, modern színpadtechnikai berendezéseket is beépítettek, hátul új épületrészt kapott a színház, az addigi sárga külső színt pedig felváltotta az eredeti téglavörös, amilyen a 20. század elején, felépültekor volt. A felújított épület ünnepélyes átadására 2019. november 11-én került sor többek között Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében.[3]

Önálló társulatSzerkesztés

Az ötvenes évek közepén a politikai vezetés döntése alapján Egerben és Kaposváron önálló társulat alakulhatott. Az 1955. október 15-i díszelőadás előtt az Állami Csiky Gergely Színház névre "keresztelt" társulat vidéken két elő-bemutatót is tartott. 1955. augusztus 25-én a Nászutazást, 1955. augusztus 28-án a Warrenné mesterségét mutatták be.

Nászutazás - szereposztás:

  • Márk: Kenessy Zoltán
  • Andrej: Juhász Pál
  • Kosztya: Árkos Gyula
  • Zója: Barcza Éva, Ágh Éva*[4]
  • Nasztyenka: Mészáros Joli
  • Olga: Jánossy Zita
  • Professzor: Homokay Pál
  • Alekszandra néni: Vághi Panni, Szenes Gizi*
  • Rendező: Sallós Gábor

Warrenné mestersége - szereposztás:

  • Warrenné: Gábor Mara, Malonyai Edit*
  • Vivie: Pálfalvi Éva
  • Tiszteletes: Körösztös István
  • Frank: Pusztai Péter
  • Sir Crofts: Szép Zoltán
  • Praed: Kondói Kiss Jenő, Vásárhelyi András*
  • Rendező: Miszlay István

Október idusára befejeződött a színház felújítása, az avató díszelőadáson Huszka Jenő: Szép Juhászné című nagyoperettjét adták elő. Október 8-án jelent meg első alkalommal a színház műsorfüzete a Somogyi EKHÓ. Ebben Sugár László, az első igazgató verssel köszöntötte a nagy napot, a zeneszerző pedig a következő sorokkal köszöntötte a publikumot:

Abból az alkalomból, hogy Somogy megye első színháza, a kaposvári színház első bemutatójaként a „Szép Juhászné” című operettemet tűzte műsorára, meleg szeretettel üdvözöllek mindannyiótokat, a színház minden egyes tagját. Hiszem, hogy a színház erős bástyája lesz a magyar kultúrának.
Hívetek: HUSZKA JENŐ

Szép Juhászné - szereposztás:

  • Özv. Szikszai Bálintné: Barcza Éva, Rohonczy Mária*
  • Szoboszlay Dénes: Juhász Pál, Hajdú Péter*
  • Breselmayer Tódor: Rassy Tibor
  • Krisztinka, Breselmayer lánya: Kovács Zsuzsa
  • Atmang grófnő: Gábor Mara
  • Xavér, Atmang fia: Bán Tamás
  • Szép Rudolf, tánc- és illemtanár: Kenessy Zoltán
  • Dunkel Teofil, rendőrfőnök: Vásárhelyi András
  • Castilla, színésznő: Fábián Klára
  • Újdondász: Tóth Béla
  • Juliska, konyhalány: Bereczky Lia
  • Katzenbeisser, fogalmazó: Molnár Pál
  • Kovács György, jurátus: Gálfy László
  • Vízárus: Komlós István
  • Csendőr: Csurka László
  • Hajós: Molnár Miklós
  • Virágárus lány: Remete Hedvig
  • Rendező: Sallós Gábor

A nyitó szezonban még hét bemutatót tartottak. Ezek a következők: János vitéz, Buborékok, Pacsirta, Csendháborító, Virágzó asszonyok, Volpone, Boszorkánytánc.

Az elmúlt ötvenöt évben, a Színházi adattárban 596 előadást katalogizáltak.[5]

FénykoraSzerkesztés

A teátrum az 1970-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig a magyar színházi élet meghatározó társulata volt, erről tanúskodik A Kaposvár-jelenség című riportkötet is.

Másfél évtizedes késéssel, ez a műhely egyike volt azoknak, amelyek az ötvenes évek közepén világszerte kibontakozó színházi forradalmának folytatói, eredményeinek adaptálói voltak. A Komor István, Zsámbéki Gábor, később Babarczy László által vezetett színház fokozatosan az érdeklődés középpontjába került. Így történhetett, hogy szinte egyetlen vidéki színésznőként Olsavszky Éva Kossuth-díjat kapott. A színház sokat tett az új, értő közönség kialakítása érdekében. Több gyermek előadása is országosan ismertté vált, elsősorban a televízió közvetítések hatására.

1978-ban a politikai és színházi felső vezetés a hosszú évek óta stagnáló budapesti Nemzeti Színház megújítása érdekében az eredményesen működő vidéki színházi műhelyek vezető művészeit szerződtette. A kísérlet nem sikerült, 1982-ben kiváltak a Nemzetiből a megújításra érkező művészek, lehetőséget kaptak azonban egy új önálló társulat létrehozására. Ekkor alakult meg a budapesti Katona József Színház, melynek tagjai közül sokan a kaposvári társulat tagjai voltak. Az átszervezés eredményeként, két év alatt a társulat szinte teljesen kicserélődött, de Babarczy László vezetésével újra talpra állt, sok esetben a korábbinál is nagyobb művészi és közönségsikereket ért el.

Számos kiváló előadása közül is kiemelkedett a Marat halála. A darabot 1981. december 8-án mutatták be, Ács János rendezte. A francia forradalom korában játszódó történetnek sok áthallása volt a Kádár-rendszer legsúlyosabb tabujára, az 1956-os forradalomra (annak 25. évfordulóján). A darab végén a háttérben a Corvin közről készült fotó jelent meg, bár nehéz volt felismerni: egy montázs volt a környező házakról, és egy függönyre nyomtattak. A bemutató után egy héttel ráadásul Lengyelországban rendkívüli állapotot léptettek életbe, ami szintén hozzájárult, hogy egy „megkerülhetetlen kultuszelőadás” váljon belőle.[6]1982-ben a BITEF ((Belgrade International Theatre Festival)) nemzetközi fesztiválon mind a három kiosztható díjat a kaposváriaknak adták át, de a hatalom nem engedte, hogy a fővárosban is előadják. A darabot több mint százszor játszották, ami vidéki színházak esetében még operetteknél sem gyakori. A legendás előadásra külön buszokkal érkeztek a teátrum rajongói. Még 1989-ben is, mikor budapesten játszhattak rendőrkordon védte a Vígszínházat a jegyre áhítozó nézők rohamától.

A teátrum igazgatóiSzerkesztés

ÉrdekességekSzerkesztés

A teátrum mutatott be először Magyarországon Sütő András darabot. A színháztörténeti esemény időpontja: 1971. november 19.; a mű címe: Pompás Gedeon. Az előadást Komor István rendezte. A címszerepet Kátay Endre alakította; játszótársai voltak: Szabó Ildikó, Kun Vilmos, Mészáros Joli, Mentes József, Koltai Róbert, Dánffy Sándor, Garay József, Várkonyi András, Czakó Klára.

Híres művészekSzerkesztés

Társulat (2018-2019)Szerkesztés

A színház örökös tagjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. OLT TAMÁS: “SZERETNÉNK MINÉL TÖBB IFJÚ ALKOTÓT HELYZETBE HOZNI”. szinhaz.org, 2018. július 24.
  2. Szétkapták a teátrumot - videóval!. Kapus.hu, 2017. január 6. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  3. Átadták a Csiky Gergely Színházat. Kaposvár Most, 2019. november 11. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  4. *Szerepkettőzések
  5. 2010. szeptember 14-i lekérdezés.
  6. Eörsi László: A kaposvári Marat/Sade és a kultúrpolitika ([[Színház (folyóirat)|]], 2010. szeptember)
  7. Fülöp Péter vezeti tovább a kaposvári színházat”, Színház.hu (Hozzáférés ideje: 2018. június 14.) (hu-HU nyelvű) 
  8. Magyar mesék - Kari Györgyi előadása a Pepita Oféliában, szinhaz.hu - 2013. szeptember 11.
  9. A színház alapító tagja. 50 év alatt 223 premierje volt.
  10. Babarczy László örökös tag Kaposváron (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
  11. Kft, Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit: Örökös tag (magyar nyelven). Csiky Gergely Színház Kaposvár. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
  12. Kft, Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit: Nagymama-díj és Örökös Tag-avatás a kaposvári Csiky Gergely Színházban (magyar nyelven). Csiky Gergely Színház Kaposvár. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
  13. Zrt, Origo: Váratlanul elhunyt a Jászai Mari-díjas népszerű magyar színész. https://www.life.hu/. (Hozzáférés: 2019. április 17.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés