Csillagh család (csáfordi)

A csáfordi Csillagh család Zala vármegyei nemesi család, amely a 20. század elején kihalt. A család utolsó élő tagja iszkázi Árvay Lajos zalai alispánné csáfordi Csillagh Sarolta (18601935) asszony volt.[1]

Csáfordi Csillagh Lajos (1789-1860) zalai első alispán címeres viaszpecsétje

Család története

szerkesztés

A család hagyománya szerint a Csillagh család Szentgrót várának egy várkapitányától vette eredetét.[2] 1625-ben Csillag Györgyöt a Kanizsa vár ellen épített erődék pénztárnokául nevezték ki, 1630-ban Zala vármegye szolgabírája volt. 1607-ben Felső és Alsó csáfordon földbirtokosként szerepelt nemes "Chillagh Lukács", azonban nem ismeretes a családi kötelék a két család között.[3] A családi legendárium szerint idősebb Csillagh Ádám a 18. században az udvar kegyeinek megszerzése végett a Stern nevet vette fel; az akkori nemesi összeírások alkalmával is úgy szerepelt, mint „Adamus Csillagh aliter Stern." Utódai azonban már nem használták a német nevet, hanem a "Csillagh" vezetéknevet.

A Csillagh család legelső ismert egyenesági őse Kristóf fia, nemes Stern Ádám volt aki 1739. június 26.-án,[4] földbirtokadományt kapott III. Károly magyar királytól Bekeházára, Egervölgyére, Porságodra, valamint Alsóebergényre, amelyek Zalaegerszeg környékén feküdtek. Stern Ádám és felesége Duvalli Katalin (1712-1782) Bekeházán lakott, amely a család virágzó fészke volt.[5] 1750-ben Stern Ádám és sógornője özvegy Stern Istvánné egyezséget kötöttek a zalaegerszegi postamesterségről és egyéb vagyonjogról; ekkor Stern Ádám, már használta a családi címerét a viaszpecsétjében, amelyet később unokája, Csillagh Lajos is használt.[6] 1752-ben Stern már Csillagh Ádámként szerepelt, és a zalaegerszegi postamester.Idősebb Csillagh Ádám egerszegi postamester 1758-ban igazolta nemességét.[7] Csillagh Ádámné Duvalli Katalin pedig 1761-ben már özvegy.[8] A Mária Terézia úrbérendezés korában özvegy Csillagh Ádámné Duvalli Katalin Bekeházán 97 úrbéri holdas birtokkal és 10 jobbággyal rendelkezett,[9] valamint Ebergényen 11 zsellére volt.[10]

A csáfordi Csillagh családnak egy állítólagos ága 1791. február 24-én újabb nemesség, valamint címer adományozásban részesült II. Lipót magyar királytól. Az adományt Chillagh János a Magyar Kamara levéltárosának, illetve fivéreinek, Chillagh Ferenc Arad vármegye táblabírájának, Chillagh Pál a Királyi Kúria hivatalának és levéltárának lajstromozójának, valamint Chillagh Zsigmond a Ferdinánd főherceg-ezred kadétjának adta az uralkodó.[11] Chillagh Pál a Királyi Kúria hivatalának és levéltárának lajstromozója egy leányt nemzett, csáfordi Csillagh Jozefát, aki a felesége lett gróf szentgyörgyi Hugonnai Zsigmond (17701824) aranysarkantyús lovagnak; Hugonnai Zsigmond gróf eredetileg a "szentgyörgyi Horváth Zsigmond" név alatt született de 1810-ben Hugonna községre királyi adománylevelet kapott, és ezzel együtt engedélyt, hogy nevét "Hugonnai"-ra változtathassa. Szintén ő volt, akinek 1822. június 14-én grófi címet adományozott I. Ferenc magyar király.[12] A közös gyermekek római katolikus keresztelői bejegyzésében az anya szinte mindegyiken szerepelt mint "csáfordi Csillagh Jozefa".[13][14][15] A pontos rokoni szálak a 18. és 19. században élt Zala megyei ággal nem ismeretesek.

Ifjabb Csillagh Ádám ága

szerkesztés
 
Csáfordi Csillagh László (1824-1876) a királyi kúria legfőbb ítélőszéki osztályú bírája, az Igazságügyi minisztérium osztálytanácsosa Zalai vm. első alispánja, táblabíró, földbirtokos

Idősebb Csillagh Ádám és Duvalli Katalin egyik gyermeke csáfordi Csillagh Ádám (1739-1798), zalaegerszegi postamester, földbirtokos, aki 1786 és 1798 között Zala vármegye főadószedője volt.[16] 1766 november 16-án Zalaboldogfán feleségül vette a boldogfai Farkas családból származó boldogfai Farkas Annát (1746-1804), akinek a szülei boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770), zalai alispán, földbirtokos és a tekintélyes nemesi barkóczi Rosty családból való barkóczi Rosty Anna (1722-1784) voltak. Boldogfai Farkas Ferenc alispánné Rosty Anna az előkelő ősrégi osztopáni Perneszy családnak, a zalalövői Csapody családnak, valamint csébi Pogány családnak leszármazottja volt. Csillagh Ádám és boldogfai Farkas Anna házassága révén jelentős anyai ágon örökölt vagyon jutott a családba, ahogy szerepel ez a tény boldogfai Farkas Ferencné Rosty Anna 1779-ben megírt végrendeletében. Csillagh Ádámné Boldogfai Farkas Anna lányának hagyta a ságodi és páli birtokrészeket, a mártonfalvi, szentmártoni régi járt földekkel, minden rétekkel, úgyszintén a teskándi, dobronyi, szenterzsébeti gabonatizeddel, ugyan a dobronyi hegyvám szolgálatokkal, és a baka réttel együtt is.[17]

A Csillagh család központja a bekeházi birtoka volt. Boldogfai Farkas Anna 14 gyermekkel áldotta meg őt; azonban csak négy érte el a felnőttkort: Csillagh Ádám és boldogfai Farkas Anna fia, Csillagh Ferenc (1768-1788) alig 20 évesen hunyt el; fivére, csáfordi Csillagh László (1772-1799), zalai esküdt, Gétyén 1798 október 25-én feleségül vette nemes Nunkovics Katalin (1785-1845) kisasszonyt, nemes Nunkovics József, gétyei birtokos, és Vezerics Julianna lányát, azonban a fiatal nemes úr alig 14 hónap a házassága után hirtelenül elhunyt; az özvegye, Nunkovics Katalin ezután 1803. május 17-én Gétyén férjhez ment tarródi és németszecsődi Tarródy Lajos (17781834) a veszprémi káptalan első ügyvédjéhez. Csillagh Ádám és boldogfai Farkas Anna lánya, csáfordi Csillagh Anna Katalin (1780-1808) volt, akinek a férje marosi Nagy Ferenc (1775-1835), táblabíró, mihályfai birtokos volt. Marosi Nagy Ferenc szülei marosi Nagy András (17421798), földbirtokos és annak az első felesége parragi Parraghy Anna (17471782) voltak. 1816-ban marosi Nagy Ferenc táblabíró, az elhunyt nejétől származó bekeházai, pórságodi, teskándi, szenterzsébeti, és nagypáli birtokrészeit eladta sógorának Csillagh Lajosnak.[18] A másik fiúgyermeke Csillagh Ádámnak és boldogfai Farkas Annának, aki tulajdonképpen tovább vitte a családot, az csáfordi Csillagh Lajos (1789-1860),[19] Zala vármegye alispánja volt. Csillagh Lajosnak az első neje, a nemesi iszkázi Árvay családból való iszkázi Árvay Anna (1794-1813), iszkázi Árvay Lajos és a miskei és monostori Thassy család sarja miskei és monostori Thassy Terézia Nepomucena (1768-1810) lánya volt.[20] Felesége halála után, Csillagh Lajos 1819. január 7-én, Zalaegerszegen feleségül vette nemes Koppány Borbálát (1801-1880), akinek a szülei nemes Koppány József (1753-1818), egerszegi várnagy, és hottói Nagy Magdolna (1772-1814) volt.[21] Csillagh Lajos 1825 és 1829 között egerszegi alszolgabíró volt,[22] majd 1830 és 1834 között főszolgabíró.[23] Később 1837 és 1848 között zalai másodalispán[24] és a forradalom kitörése után 1848 és 1849 között zalai első alispán volt.

Csillagh Lajos alispán második feleségétől, nemes Koppány Borbálától, származott csáfordi Csillagh László (1824-1876),[25] akinek a felesége korongi és tropóczi Gombossy Judit (1827-1893),[26] akinek a szülei korongi és tropóczi Gombossy Pál, táblabíró, andráshidai birtokos,[27] és farkaspatyi Farkas Julianna (1789-1847) voltak. Csillagh Lászlóné Gombossy Judit anyai ági felmenői között volt a sidi Sidy család, a szenterzsébeti Terjék család, és a zicsi Zichy család köznemesi ága. Csillagh László 1861-ben egerszegi főszolgabíró volt és majd 1865 és 1867 között zalai másodalispán. Az egyik leánytestvére, csáfordi Csillagh Mária Konstantina (1826-1920), rósásszegi Rósás Lajos (1826-1894) árvaszéki elnök felesége volt; egy másik csáfordi Csillagh Franciska Mária (1833-1881) hottói Nagy József (1827-1883), táblabíró, 1848-as honvédtiszt neje volt, csáfordi Csillagh Mária (1834-1884), salomvári Vizy Gyulához (1832-1902), királyi járásbíró és törvényhatósági bizottsági tagjához ment férjhez. Csillagh Lajosnak és Koppány Borbálának egy másik fia, csáfordi Csillagh Gyula (1829-1904), aki 1857. február 14.-én feleségül vette Boncódföldén hottói Nagy Etelka (c.1834–†1915) kisasszonyt; Csillagh Gyuláné hottói Nagy Etelka szülei hottói Nagy Antal (1785-1852), táblabíró, földbirtokos, és farkaspatyi Farkas Mária Anna (1791-1855) voltak. Csillagh Gyula a belovári katonaintézetben nevelkedett és uhlánus tiszt volt, és mint főhadnagy távozott a hadseregből. Idősebb korában a bekeházi földbirtoka meleltt, a Vlassics utca 29.-es szám alatt volt egy háza Zalaegerszegen. Csillagh Gyula "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" tagja volt. A gyászjelentése szerint csáfordi Csillagh Gyula volt a család utolsó férfi tagja.[28] Csillagh Gyula elmaradhatatlan alakja volt a zalai közgyűléseknek, tevékeny részt vett minden megyei érdekű és politikai mozgalomban; mindig és mindenütt a legszélsőbb ellenzéki álláspontot képviselte. Heves, lelkesülő természet volt, tele rajongással a magyarságért.

Női ágon Csillagh László és Gombossy Judit leányaiban halt ki a család: iszkázi Árvay Lajos (1852-1924)[29] zalai alispánnak a felesége, csáfordi Csillagh Sarolta (1860-1935);[20] csáfordi Csillagh Kornélia (1861-1884),[30] aki hajadonként halt meg és csáfordi Csillagh Mária Matild Szidónia (1864-1906),[31] akinek az első férje, iszkázi Árvay István (1854-1887) zalai ügyvéd, és a második, dr. Jakobi Lányi Bertalan (1851-1921) jogász, igazságügyminiszter volt.[20][32] A család néhány ízben a "csáfordi" nemesi előneve mellett az "ebergényi" előnevet is használta; Árvay Lajosné Csillagh Sarolta a gyászjelentésében úgy szerepelt mint "ebergényi és csáfordi Csillagh Sarolta". A család 1739-ben a Zala megyei Ebergényre kapott adományt és erre hagyatkozva vették használatba az előnevet.[1]

Hugonnai Zsigmond grófné és rokonsága

szerkesztés

A gróf szentgyörgyi Hugonnai családnak az ősanyja a pesti belvárosi római katolikus anyakönyvek bejegyzései szerint "csáfordi Csillagh Jozefa" volt. A jelenleg ismert források alapján nem lehet őt a zalamegyei csáfordi Csillag családdal összekapcsolni. A Csillagh Jozefa Évát 1788. június 30-án keresztelték meg a budavári plébánián; szülei Csillagh Pál, Királyi Kúria hivatalának és levéltárának lajstromozója és Muray Anna voltak.[33] A királyi könyvek szerint, az 1822. február 15-én I. Ferenc magyar király által megengedett névváltoztatásnál szentgyörgyi Horváth/Hugonnay Zsigmond felesége Csillag Jozefa, akinek az apja "Korpics másképp Tóth másképp Csillagh Pál" volt.[34] Az ott szereplő adatok szerint az újabb nemesség és családi címer adományozásában részesültek Chillagh János, Magyar Kamara levéltárosa, fivére Chillagh Ferenc Arad vármegye táblabírája, Chillagh Pál Királyi Kúria hivatalának és levéltárának lajstromozója, valamint Chillagh Zsigmond a Ferdinánd főherceg-ezred kadétja, akik 1791. február 24-én II. Lipót magyar királytól szerezték meg. Ha ezek a Chillagh testvéreknek a családja valójában Zala vármegyétől szakadtak el és később újabb nemesség adományban részesültek-e nem megállapítható. Ha valójában nem volt vér szerinti rokona a zalai családnak, Hugonnay Zsigmond grófné Csillagh Jozefa esete, arról lehetne szó, hogy az 1800-as évek elején ők maguk tévesen állapították meg a "csáfordi" nemesi előnevet az anyakönyvezéskor.[11]

A család jelentősebb tagjai

szerkesztés

A család címere

szerkesztés

A családi címerleírás: „Kék pajzson, zöld hármas halom, három hatágú arany csillaggal mindegyiknek a tetején.” Sisakdísz: hatágú arany csillag.

Az eddig ismert családfa

szerkesztés

Stern Kristóf

  1. a b Boldogfai Farkas Ákos András. A Csillagh család (csáfordi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2020. XVI. Évfolyam. Budapest. 58.o.)
  2. Zalamegye, 1904 (23. évfolyam, 27-52. szám)1904-08-21 / 34. szám
  3. Cinegédfölde-Cséplak - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 5. Csáford (Ma: Zalaszentgrót része) 5.87. 86
  4. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 38. kötet - 240 - 241. oldal
  5. Archivált másolat. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 31.)
  6. ZML. Csillagh család iratai. 1. doboz 1750. 20. pallium
  7. MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye 1845. évi nemesi katasztere. (In: Levéltári Szemle, 58. (2008)Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám)
  8. ZML XIII. 7. Csillagh család iratai 1. doboz 1750. 20. pallium
  9. Fónagy Zoltán (2013). A nemesi birtokviszonyok az Úrbérendezés korában. Adattár II. MTA. 854.o.
  10. Fónagy Zoltán (2013). A nemesi birtokviszonyok az Úrbérendezés korában. Adattár II. MTA. 855.o.
  11. a b A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 55. kötet - 554 - 557. oldal
  12. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 64. kötet - 715 - 721. oldal
  13. familysearch.org Horváth Kálmán keresztelői adatlapja - 1809
  14. familysearch.org Horváth Anna Cecília keresztelői adatlapja - 1812
  15. familysearch.org Horváth Anna Mária Hortenzia keresztelői adatlapja - 1813
  16. Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg (260.o.)
  17. ZML. XIII. Farkas család (Boldogfai) iratai. 3. doboz. 1759-1799. 130-159. pallium. 29. darab.
  18. ZML. XIV. 14. Nagy Károly családi iratai. 1. doboz. 4. pallium.
  19. familysearch.org Csillagh Lajos gyászjelentése
  20. a b c Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó. (58.o.)
  21. Boldogfai Farkas Ákos András. A Koppány család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 111.o.
  22. Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg (278.o.)
  23. Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. (267.o.)
  24. Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg (254.o.)
  25. familysearch.org Csillagh László gyászjelentése
  26. familysearch.org Csillagh Lászlóné Gombossy Judit gyászjelentése
  27. Archivált másolat. [2016. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
  28. familysearch.org Csillagh Gyula gyászjelentése
  29. MNL. MTI "kőnyomatos" hírek Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944) 1924. augusztus 1. péntek / 10. oldal
  30. familysearch.org Csillagh Kornélia gyászjelentése
  31. a b familysearch.org Lányi Bertalanné Csillagh Mária gyászjelentése
  32. a b familysearch.org Lányi Bertalan gyászjelentése
  33. familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Budavári plébánia - Budapest - Csillagh Jozefa keresztelője
  34. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 64. kötet - 671 - 672. oldal