Csobánc
A Csobánc egyike a Balaton-felvidéki tanúhegyeknek. A legismertebb Badacsony és Szent György-hegynél kisebb, de csupasz lapos teteje lévén körbe nyílik a kilátás északra a Sümegi vártól déli irányban a Balatonig, de - tiszta, páramentes időben - a légvonalban 100 km-re lévő pécsi tévétorony is látható. Ezen kívül akár az Alpok-beli Schneebergig vagy keleti irányban Székesfehérvárig is ellátni. Fokozottan védett terület, természetvédelmi kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.
| Csobánc | |
 | |
| A Csobánc nyugat felől | |
| Magasság | 376 m |
| Hely |  Magyarország, Veszprém vármegye, Gyulakeszitől keletre |
| Hegység | Balaton-felvidék, Dunántúli-középhegység |
| Típus | vulkanikus |
| Terület | ~3 km2 |
| Kor | 260 millió év |
| Elhelyezkedése | |
 Csobánc
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 52′ 18″, k. h. 17° 30′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 18″, k. h. 17° 30′ 17″ | |
Csobánc
Pozíció a Balaton-felvidék nyugati részének térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csobánc témájú médiaállományokat. | |
Az Országos Kéktúra útvonala korábban a hegy keleti oldalán haladt el, jelenleg viszont északról kerülve fölvezet a Csobánc tetejére is. Kedvelt siklóernyős hely.
Lapos tetején található a 13. században épült Csobánc várának romja, melyhez a hasonnevű uradalom és falu tartozott, ami 1841-ben még létezett. A hegyen ivóvíz nincs.
Elhelyezkedése szerkesztés
Gyulakeszi, Diszel és Káptalantóti települések között, a Tapolcai-medencében magasodik a Tapolcához a legközelebb eső tanúhegy, mely földtani jellege miatt szorosan kapcsolódik a szomszédos Káli-medencéhez. Lábánál, előbb Diszelen, majd Gyulakeszin átfolyva kanyarodik az Eger-patak a Balaton felé.
5-40%-os lejtők jellemzik. Leglankásabb (átlagosan 17-25%-os lejtői) a nyugati, délnyugati, illetve keleti fekvésű területei, ezért is a csúcs megközelítése csak gyalogosan lehetséges, Gyulakeszi vagy Diszel felől ajánlott. A tető fennsíkját csupán a hajdani vulkáni kürtő mélyedése, az ember által kialakított ciszternák és a várárok töri meg.
Keletkezése szerkesztés
A Pannon-tenger homokréteg-üledéke által feltöltött hatalmas fennsík tetejére bazaltvulkánok lávája ömlött szép szabályos foltokban, és a bazaltsapka megvédte a homokot, melyet a tenger kiszáradásakor elsősorban a szél - és több más természeti elem - körüle az idők folyamán elhordott. Később aztán, mikor már a pannóniai rétegek alaposan lepusztultak, újra működésbe lépett a vulkáni tevékenység, de ekkor már a kráterből nem láva, hanem kőtörmelék (tufa), forró víz és iszap lökődött ki. K/Ar meghatározás alapján a Csobánc bazaltjainak kora 3,42 millió év.
A hajdan észak-északkeleti irányban szálban álló bazalttufát a 21. századra vastag bazalttörmelék fedi, dél-délkeleten a felszínen kis tömegben, akár szinte vízszintesen jelenik meg a vékonyan oszlopos bazalt, a sorozatos kitörések kürtőinek a maradványaiként. A hegy nyugati oldalán a csuszamlások jellemzőek. A sugarasan szétfutó deráziós[m 1] és eróziós-deráziós völgyek a hegy teljes területén megfigyelhetők. A Csobánc délnyugati lejtőjénél Gyulakeszi határában található Papsapka (vagy Kőmagas) sajátos kvarcit-tömbje vulkáni utóműködés eredményeképpen jött létre, mai formájukat a szél és víz (jég) munkája alakította ki.
Felépítése szerkesztés
Két csonka kúpból áll: egy alsóból, amely kora triász- és szarmatakorú üledéken előbukkanó pontusi agyag, kavics és homokrétegből áll 240-300 méter magasságig, és egy felsőből, mely egy meredek oldalú bazaltkúp.
A hegy északnyugati lejtőjén, 200 m tengerszint feletti magasságban feltárt bazaltbányájában a bazaltoszlopok anyaga kokkolitos[m 2] (és napszúrásos), melyet útépítéshez murvaként hasznosítottak.
Élővilága szerkesztés
A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él. Mivel bazaltja kevésbé volt alkalmas bányászásra, oldalán csak egy úgynevezett "bicskabánya"[m 3] működött, mely csupán kisebb „tájsebet” okozott, ám falain és a kőomlásokon él a sziklaiternye, a ritka buglyos vagy fürtös kőtörőfű, de virágpompáját fokozza a fekete és leánykökörcsin, illetve a hajdani várkertből kivadult orgonaliget.
Domboldalain máig virágzó a római korig visszavezethető országos jelentőségű szőlőkultúra.
Megjegyzések szerkesztés
- ↑ Derázió: lejtős tömegmozgások anyagmozgató, szállítóközeg nélküli felszínformáló folyamatai.
- ↑ Kónya Péter, Dr. Mádai Ferenc, Dr. Szakáll Sándor: Eltérő kőzetfizikai paraméterekkel rendelkező uzsai bazaltminták ásvány–kőzettani vizsgálata (Miskolci Egyetem), Építőanyag a Szilikátipari Tudományos Egyesület lapja; 61. évfolyam 1. szám - 2009.
- ↑ Bicskabánya: többször felnyitott, illetve bezárt, rövid élettartamú kis bánya. (Forrás: Szvircsek Ferenc: A kazári barnakőszén-bányászat történeti fejlődése URL Archiválva 2009. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben)
Források szerkesztés
- Fényes Elek: Magyar országnak, s a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográphiai tekintetben. Első kötet, 2. kiadás - 1841
- Csobánc – Balcsi.net
- Siklóernyőzés a Csobáncról – Balaton-felvidéki Nemzeti Park
- Tapolcai-medence – Balaton-felvidéki Nemzeti Park (hozzáférés: 2014. június 15.)
- Dr. Lakatos István: A Bakony – Balaton-felvidék Vulkáni Terület bazaltjaiban található üregkitöltő ásványok és üledékes eredetű kőzetzárványok ásványtani és genetikai vizsgálata (Doktori (PhD) értekezés), Miskolci Egyetem - 2009
- Gyulakeszi, Papsapka kövek, turautak.com - 2011. november 9.
- A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei első kötet (Dr. Vitális István: A balatonvidéki bazaltok 34. oldal) - 1911.
- Utasi Zoltán, Fórián Tünde: A bazaltvulkanizmus megjelenési formái néhány magyarországi példa alapján (Földrajzi tanulmányok dr. Lóki József tiszteletére.) - Kossuth Egyetemi Kiadó - 2006
További információk szerkesztés
- Vártúrák Iroda Gyulakeszi, Csobánc
- Dr. Szabó József: Csuszamlásos folyamatok szerepe a magyarországi tájak geomorfológiai fejlődésében - 1996, ISBN 9634721273
- Dr. Erdélyi János: Balatoni bazalthegyek Archiválva 2017. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben; Múzeumi füzetek - 1954
