Csobánka

magyarországi község Pest vármegyében

Csobánka község (szerbül: Чобанка, németül: Tschowanka) Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban. A település az Országos Kéktúra 15-ös számú szakaszának útvonalán fekszik.[3]

Csobánka
Csobánka látképe
Csobánka látképe
Csobánka címere
Csobánka címere
Csobánka zászlaja
Csobánka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzentendrei
Jogállás község
Polgármester Völgyes József (független)[1]
Irányítószám 2014
Körzethívószám 26
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség3609 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség140,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 58′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 58′ 04″
Csobánka (Pest vármegye)
Csobánka
Csobánka
Pozíció Pest vármegye térképén
Csobánka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csobánka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

 
Csobánka és Pilisvörösvár térképe
 
Csobánka látképe az Oszoly-csúcs felől

A település a 328 méteres Oszoly-csúcs, a 352 méteres Csúcs-hegy, a 488 méteres Kis-Kevély, a Csobánkai-nyereg és a 470 méteres Hosszú-hegy határolta medencében fekszik, mely észak-északnyugati irányból nyitott. Bár a hűvösebb levegő beáramlása miatt itt pár fokkal mindig alacsonyabb a hőmérséklet, mint a környező településeken, de épp ennek köszönhető különleges szubalpin klímája, mely a légzőszervi betegségben szenvedőknek gyógyírt jelenthet.

Csobánkától északnyugatra emelkedik a Pilis földrajzi kistáj legmagasabb pontja, a Pilis hegy (757 méter), valamint a Dobogó-kő (700 méter).

A település központján keresztül folyik a 4,1 km hosszú Dera-patak, a község déli határvonalát pedig a Határ-réti-árok folyása jelöli ki. A Kovács(Dera)-patak a Pilist és a Visegrádi-hegységet választja el, vízgyűjtő területe 45 négyzetkilométer kiterjedésű medence Pilis-tető és Dobogókő között. Részben a község területéhez tartozik a duzzasztással kialakított Határréti-víztározó, amely horgászati és rekreációs célokat szolgáló, kedvelt kirándulóhely, valamint a Határ-réti-árok és a Házi-réti-patak összefolyásánál kialakított, jóval nagyobb alapterületű Háziréti-víztározó is, amely szintén egy horgásztó.[4] Pilisszentkereszt határában található a Dera szurdok, vagy más néven a Dera patak szurdokvölgye (szerb nyelven a „dera” szó szakadékot jelent).[5]

Címere szerkesztés

"Csücskös talpú az aranypajzs, közepén lebegő, barna törzsű és gyökerű, zöldlombos fa. A pajzstalpon ívelt vonalú fekete domb. A pajzsot két oldalán egy-egy ezüst, virágzó hársfaág tartja."[6]

Megközelítése szerkesztés

Budapest irányából, Pomázon keresztül könnyen megközelíthető autóval, a H5-ös HÉV-vel és autóbusz járatokkal. A 855-ös számú elővárosi autóbusz a pomázi H5-ös HÉV állomásánál lévő autóbusz-állomás és Csobánka, Plandics tér között közlekedik. Kedvelt kirándulóhely. Csobánka belterületi részén az 1109-es út halad végig, amely a 10-es főútból ágazik ki Pilisvörösvár központjában és Csobánkán keresztül haladva a község északi szélén, a csobánkai elágazásnál[7] az 1111-es útba torkollva ér véget. Pilisvörösvár vasútállomás felől a 856-os busz járata közlekedik Csobánkán keresztül Pomázra. A 861-es számú elővárosi autóbusz Pomáz-Csobánka-Pilisszentkereszt útvonalon közlekedik.

Története szerkesztés

A település neve az iráni "suban" szóra vezethető vissza, amely pásztort jelent. A „csobán” szavunk a honfoglalás korára vezethető vissza. Ssubanus alakban már 1177 körül említi írott forrás. Legkorábban 1698. január 3-án írták le a település ma is használatos hivatalos nevét Pest vármegye adókivetési jegyzőkönyvében. A Csobánka név magyar, a -ka kicsinyítő képző is magyar.

 
Csobánkai panoráma, „az erdő közvetlen szélén terül el e csinos tiszta falu

A középkori alapítású, de valószínűleg kelta és római kori maradványokra épült Csobánka község és környéke – az egykori Borony – az őskortól lakott helyszín. Régészeti kutatások szerint kelta és római kori edényégető kemence, besimított és festett sávoskerámia is előkerült, és a csobánkai lelőhely déli részén épült a 2–3. századi villagazdaság.[8] A római korból maradt ránk egy sírkődarab, amely a katolikus templom kertjében ma is látható.

A Csobánka, valamint a Borony név az Aba nemzetség egy-egy ágától származik. Az Árpád-kori Hont-Pázmány nemzetség itteni birtokai a 13. században a pilisi ciszterciek tulajdonába kerültek, s ezeken a földeken, éppen úgy, mint a szomszédos Pomázon, a szőlőkultúra virágzott századokon át. Lakossága a török időszakban csaknem teljesen elpusztult. 1661-től a település a felsővattai Wattay család birtokába került. Wattay Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja igazgatta a falut. Benépesülése Nándorfehérvár 1690-es ostroma után bekövetkezett nagy török ellentámadást követően indult meg a délvidékről, ekkor Csernojevics Arzén szerb pátriárka vezetésével nagyszámú rác (szerb) népesség érkezett a török csapatok elől menekülve és közülük néhányat a császár menlevelével felruházva, a földbirtokosok hozzájárulásával, több környékbeli faluba, köztük a középkori Borony puszta területére is. A betelepülők szabad vallásgyakorlatot és adómentességet kaptak I. Lipót császártól. Ők lettek Csobánka második alapítói. A szerbek először pásztorkodással, később gyümölcs- és virágtermesztéssel foglalkoztak.

A többi nemzetiséget – így a dunai svábokat, a szlovákokat, a cigányokat – a 18. században telepítették le a faluba a Wattayak. A cigányok a 18. század elején az úgynevezett Cigány hegyen kezdtek letelepedni, majd később az erdőtulajdonos gazdák által adományozott, a Szentkúthoz vezető út melletti telkekre települtek.[9] Csobánkán 1760-ban tűnnek fel először cigány kovácsok és muzsikusok egy összeírásban. A 18. század elején már éltek svábok is Csobánkán, az 1725-ös összeírásban „Német Mihály molnár”-t név szerint is szerepeltetik. A Türingiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut. A szlovákok a század második harmadában települtek ide, családneveik 1736-ban jelennek meg egy összeírásban. A cigányság 1760 után talált otthonra a faluban, elődeik a kovácsmesterséget űzték. Híresek voltak a csobánkai és pomázi szegkovácsok, utóbbiak szövetkezetet is alakítottak.[10] Az iparosodás hatására a lakatos szakma fokozatosan kiszorította a hagyományos szegkovács mesterséget, és a férfiak zöme gyárakban vállalt munkát.[11]

1737-től Csobánka a Wattay család birtokában volt egészen a jobbágyság megszűnéséig. Az ortodox templom 1746-ban, a római katolikus templom 1833-tól 1856-ig épült.[12]

 
Szent Gábriel arkangyal Szerb Ortodox templom (6950. számú műemlék)
 
Szent Anna római katolikus templom 2010-ben (6952. számú műemlék)
 
Margitligeti kastély

Az 1880-as évektől kedvelt kiránduló helye volt a fővárosi közönségnek. Ahogy 1891-ben a korabeli Turisták Lapja című folyóirat írta: „regényes sziklás hegyek aljában, az erdő közvetlen szélén terül el e csinos tiszta falu, mely a pomázi vasúti állomásról gyalog 5/4, kocsin fél óra alatt érhető el. [...] A csobánkai vendéglős Pomáz és Csobánka közt rendes társaskocsi-járatokat tart fenn: e kocsik hétköznapokon négyszer, vasárnap minden vonathoz közlekednek.” A 20.század elején jött létre a Csobánkához tartozó Szent Hubertus-nyaralótelep.[13]

1910-ben Borovszky Samu országismertető sorozatának Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye című kötetében így írt Csobánkáról: „Nagyközség 365 házzal, és 1739 németajkú, túlnyomóan r.kath. Vallású lakossal. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Pomáz. (...) Jelenleg gróf Teleki Tibornak van itt nagyobb birtoka. Hozzátartozik Garancs puszta és a Szent Hubertus nyaralótelep, Szentkút-kápolna és a Lourdes-i zarándokhelyen lévő barlang mintájára emelt építmény. E telep újabb keletű. Rendkívül kies fekvésű, díszes kápolnája dombtetőn áll. Gyűjtés útján épült 1904-ben. Az itt lakó művészek és építészek ingyen-munkával járultak hozzá. 1905-ben szentelték fel. Gróf Teleki Tibor erdejében, a Szentkút-kápolna mellett bugyog a forrás, melyhez búcsújárók zarándokolnak. E regényes fekvésű, egészséges telepen számos csinos nyaraló épült. Vannak itt barlangok is: az ú.n. Maczkó- és Kevélybarlang, továbbá kőbányák ahová a csobánkaiak munkába járnak” A csobánkai Szent Hubertus-kápolna építői a csobánkai vadászegylet tagjai voltak 1903-ban, amelyet 1904-ben szenteltek fel. 1972-ben újjáépítették.[14] Az ország egyik legelhanyagoltabb kápolnája ma kifosztva, lepusztult állapotban és kihasználatlanul áll a település területén, a Kápolna dombon.[15] 1911-ben alapították meg a Csobánkai Szépítő Egyesületet.[16] A Szentkút forrásvizének gyógyító erejéről legendák szóltak, híre volt a németül Fieberbründl néven nevezett forrásnak. Eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt. Egy legenda szerint a Pilis erdőségében nyáját legeltető pásztornak megjelent a Szűzanya, karján a kis Jézussal. A látomás után a csobánkaiak ittak a forrásból és csodás gyógyulások történtek. Ennek hatására indult a búcsújárás. Katolikus kultusza német eredetű. 1844-ben kápolna épült a forrásnál, amit Sarlósboldogasszony napján (július 2.) szenteltek fel. A Mária jelenést követően kapta a zarándokoktól a Máriakút vagy Szentkút nevet.[17] [18][19] Vajkai_Aurél etnográfus az 1942-ben megjelent dunántúli népi orvoslásról szóló könyvében megjegyzi, hogy „Csobánka. A szent kút vize női bajok, gyermekbetegségek ellen használatos. (...) Fákra aggatott rongyokat egyedül a pestmegyei Csobánkán találtam, igaz, itt annál többet. Csobánka búcsújáróhelye nem régi keletű. A leírások szerint 1840 táján a környéken lázas megbetegedés lépett fel járványszerűleg; a betegek közül sokan ittak a közeli forrás vizéből, mire meggyógyultak. A forrást Láz-kutacskának (Fieber-Bründl) nevezték el. 1842-ben egy pásztor Máriát és Jézust pillantja meg a forrásban (Maria-Brüyidl), azóta búcsúhely.”[20] 1913-ban a forrás felett az Óbudai Dohánygyár munkásnői Lourdes-i barlangot emeltettek és már az 1930-as években 11 kis, hálaszavakat tartalmazó márványtábla díszítette. A zarándokok ájtatosságot végeztek a kápolnában, a lourdes-i grotta mintájára készült barlangnál, a keresztek előtt vagy a Mária-képet tartó oszlop előtt.[21] Napjainkban is látogatott római katolikus búcsújáróhely, melynek fő búcsúja július elején, Sarlós Boldogasszony napján van.[22]

A falu szerb lakosainak nagy része a történelem során 1920, majd 1945 után áttelepült az akkori Jugoszláviába, a helybéli svábokat – 1310 főt – a potsdami konferencia határozatának XIII. cikkelye szerint, 1946. március 15-16-án kitelepítették a németországi Baden-Württemberg tartomány legészakibb városába Wertheimbe.[9] A helyükbe áttelepített felvidéki magyarok, az Alföldről magyar jászladányiak és csángó-magyar beköltözők érkeztek.

1946 decemberében református imaházat szentelteltek fel a községben dr. Ecsedi Aladár akkori esperes szolgálatával.[23][24] A csobánkai Baptista Gyülekezet 2003-ban szerveződött gyülekezetté.[25][26][27]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kajtor János (független)[28]
  • 1994–1998: Dr. Bodor György (független)[29]
  • 1998–2002: Török István (független)[30]
  • 2002–2006: Török István (független)[31]
  • 2006–2010: Török István (független)[32]
  • 2010–2014: Winkler Sándor Józsefné (KDNP)[33]
  • 2014–2019: Winkler Sándor Józsefné (Fidesz-KDNP)[34]
  • 2019-től: Völgyes József (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3178
3161
3189
3206
3274
3335
3550
3562
3609
201320142015201620172018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás[35] során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 14,7% cigánynak, 4,2% németnek, 0,5% románnak, 1,2% szerbnek, 1,2% szlováknak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,3%, református 8,7%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 18,4% (33,6% nem nyilatkozott).[36]

Nevezetességei szerkesztés

 
Csobánka és az Oszoly madártávlatból
 
Az 1904-ben felszentelt, mára már lepusztult, neogótikus stílusú Szent Hubertus-kápolna épülete[37]
 
A Kis-kevélyi-barlang (Mackó barlang) bejárata
 
A Szent-kút forrás Sarlós Boldogasszony tiszteletét őrzi
 
Oszoly-szikla, csúcsán a 2010-ben felállított apostoli kettős kereszt és országzászló
 
Az Oszoly-tető csúcskeresztje[38]
 
Az Óra-torony szikla 1968-ban, Drimbe József / Fortepan

A 2020-as évek elejére Csobánka egyik legismertebb természeti képződménye, egy kétszáz millió éve keletkezett üledékes mészkőszikla, az Oszoly meredek sziklafala és az Óra-torony szikla, a természetes erózió következtében balesetveszélyessé vált a sportolni és kirándulni vágyók számára. Ezért a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség a Csobánkai Értékőrző és Községszépítő Egyesület közreműködésével, Csobánka Község Önkormányzata, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, valamint a Pilisi Parkerdő támogatásával civil adománygyűjtést indított. A felhívás alapján számos magánszemély és vállalkozás nyújtott anyagi hozzájárulást. A sziklafalat és az Óra-torony elnevezésű sziklaképződményt bányászati technológiával, az úgynevezett kőzethorgonyzással sikerült megmenteni.[39][40][41]Az Oszoly-szirt rendkívül gazdag barlangokban, melyek mindegyike védett és csak külön engedéllyel látogatható. Évmilliók során a mészkőzetet felülről az esővíz, míg alulról a termálvíz oldotta fel. Csobánka környékén mára több kis barlang alakult ki, amelyek gyalogosan elég nehezen megközelíthetők.[42]

Építmények szerkesztés

    • Szent Gábriel arkangyal szerb ortodox templom
    • Szent Anna római katolikus templom
    • Szent Hubertusz kápolna, a 20. század elején a Margitliget szomszédságában kiépült Szent Hubertusz nyaralótelep használaton kívüli kápolnája[43]
    • Helytörténeti Gyűjtemény, Csobánka, Fő tér 7.[44]
    • Margitligeti kastély - Prohászka Ottokár Élet Háza, a Szociális Missziótársulat magyar alapítású női szerzeteskongregáció tulajdonában van, nem látogatható[45][46][47]
    • Vargha-villa, helyi védett Ybl-villa, melynek kertje helyi jelentőségű természeti védelem alatt áll.
    • Szent-kút vagy St. Maria Bründl, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén lévő Mária kegyhely (Segítő Mária-kép)[48] - Csobánkától nyugatra, a Mária-út mentén található forrás (Mária-kutacska) és az ott épült római katolikus erdei kegykápolna, amely egy búcsújáróhely Sarlós Boldogasszony tiszteletére[49][50] [51] A kegykápolna általában zárva van, csak búcsúkor vagy különleges alkalmakkor nyitják ki. Mai formáját 1972-ben nyerte el, Kapcsándy Zsigmond OSB plébánossága idején, Józsa Mária és Keresztes Sándor építészek közreműködésével. Gyalog a Szent-kút helyszíne tanösvényen közelíthető meg, amely a szerb templom előtt elhelyezett „csobánkai templomok” táblától indul és oda érkezik 6 tábla érintésével. Hossza 6 km, a szintkülönbség 220 méter.[52] A Szent-kút és környéke a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.[53]

Barlangok szerkesztés

(Magyarországon valamennyi barlang ex-lege védett természeti érték[54])

Egyéb látnivalók szerkesztés

    • Dera-patak a Pilis leghosszabb vízfolyása[58]
    • Markolt György "Égbekiáltó" című műalkotása. Az emlékművet az 1946-ban kitelepített csobánkai németek tiszteletére avatták, 2011-ben
    • Nemzetiségek életfái emlékpark, Csobánka határában álló nemzetiségek kopjafái: szlovákok, cigányok, magyarok, németek és szerbek
    • Csobánkai tanösvények[59]
      • Erdőszéli ösvény
      • Fehér sziklák ösvény
      • Oszoly ösvény
      • Mackó-barlang ösvény
      • Szent-kúti ösvény
    • Facélia vagy mézontófű (Phacelia tanacetifolia) ültetvény a Csobánka, Pilisvörösvár, Pilisszántó háromszögben[60]
    • Határréti-víztározó, népszerű kiránduló- és horgászhely, egy hét horgászegyesület által alkotott egyesülés fenntartásában. A vízterületen való horgászathoz kizárólag napijegy váltására van lehetőség[61]
    • A Csobánkán fellelt római kori sírkő a Magyar Nemzeti Múzeum római kőtárában, Nemoratta sírköve (MNM 104.1901.), amelynek felirata „A halotti isteneknek! Nemoratta, Speratus lánya, aki 10 évet élt (- - -?) állította a sírkövet az itt nyugvónak.”[62]
    • Csobánkán végzett ásatások során római kori leleteket találtak, ezek közül egy oltárkődarab a katolikus templom előkertjében látható
    • Oszoly-csúcs[63], csúcskereszt és országzászló, a falu házai fölé emelkedő Oszoly mészkősziklái helyenként a 30 métert is meghaladják[64][65]
    • Oszoly Óra-fal, sziklamászó hely, a természetes erózió következtében életveszélyessé vált mészkőtorony 2022-ben vált újra biztonságossá a sziklamászók számára[40][66][67][68]
    • Oszoly-szikla Óra-torony, amelyet arról neveztek el, hogy amikor nyugatról süt a nap, a kiugró sziklaszirtek árnyéka, mint egy óriási napóra rúdja vetül rá az Oszoly mészkőfalára.[69]

Ismert emberek, akik a településhez kötődnek szerkesztés

A település az irodalomban szerkesztés

 
Berda József magyar költő emléktáblája Csobánkán, a Csúcs-hegy oldalában
 
Csobánka környékének térképe, amely az OpenStreetMap projekt adatainak felhasználásával készült
Mint a völgyből fölzengő szelíd

harangszó, úgy cseng
a neved: Csobánka.
Pilisvörösvár felé menet
pillantottam meg, szegény halandó,
a tündéri völgyet, melyben úgy
fekszel éppen, mint mély bölcsőben
a mosolygó kisded, s egyre ámultam
a szemet-vidító panorámán ... Akár
az izzó réz, oly vörös volt, oly
pazarul csillogott a lebukó
nap fényében az Oszoly, a
Kiskevély s háttérben a nyakas Csikóvár!

Berda József: Csobánka [77]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Országos Kéktúra Bécsi út, Rozália téglagyár - Csobánka, Szent-kút. kektura.click.hu, 2008. június 21. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  4. Az ellopott idő Csobánkán, avagy hová tűnt 170 millió év?. akovekmeselnek.hu. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  5. Szabó Dénes: A vadregényes Dera szurdok, a fahidak hazája a Pilisben, 2018. (Hozzáférés: 2022. május 6.)
  6. Csobánka község (Pest megye). nemzetijelkepek.hu. [2021. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  7. A csobánkai elágazás buszmegállójának csodálatos átalakulása. (Hozzáférés: 2022. május 3.)
  8. Ottományi Katalin: A római kor emlékei Pest megyében (Őslakosság, településszerkezet, temetkezés, vallás, betelepített barbárok). Pest megye mongráfiája I/1, 2007. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  9. a b Franz Walper: „Minket is üldöztek..." A csobánkai svábok kálváriájának és kiűzésének dokumentációja. sulinet.hu. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
  10. Magyar néprajzi lexikon szegkovács. (Hozzáférés: 2022. április 26.)
  11. Majtényi György: Mesterség és identitás Cigány szegkovácsok küzdelme az államosító hatalommal a magyarországi szocializmusban. (Hozzáférés: 2022. április 26.)
  12. Csobánkai Szent Anna plébánia. esztergomi-ersekseg.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  13. Elképesztő egyesületek működtek a századfordulós Pesten Gmelin Ottó ötben is tisztséget viselt: tekézett, bringázott, kápolnát emelt. index.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  14. A Szent Hubertus kápolna Csobánkán. minden-ami-magyar.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  15. Gyalázatos állapotban a csobánkai Szent Hubertus-kápolna. kapolnak.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  16. Pászti Nóra: A CSÉKE elődei – avagy egy kis történelmi visszatekintés. csobanka.online. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  17. Csobánka, Pest m.. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  18. A csobánkai szentkút eredete, 2015. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  19. Sarlós Boldogasszony -Szentkút- Csobánka. vandoruton.network.hu. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  20. Vajkai Aurél: Népi orvoslás a dunántúli búcsújáró helyeken. Magyarságtudomány, 1942. (Hozzáférés: 2022. május 3.)
  21. Soós Sándor: Népi vallásosság a Kárpát-medencében - A Dunakanyar út menti szakrális emlékei. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  22. Szentkút (Csobánka). termeszetjaro.hu. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  23. Református Imaház. csobanka.hu. (Hozzáférés: 2022. május 3.)
  24. Pomáz-Csobánkai Református Társegyházközség - Csobánkai gyülekezetünk története. szentannacserkesz.hu. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  25. Hogyan kezdődött?. ciganymisszio.siteset.hu. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  26. baptista gyülekezet templom csobánka. m.geodruid.com. (Hozzáférés: 2022. május 3.)
  27. Baptista Roma Misszió (BARO). baptistaifi.hu. (Hozzáférés: 2022. május 3.)
  28. Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  29. Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  30. Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  31. Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  32. Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  33. Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  34. Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  35. Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 Területi adatok Pest megye. ksh.hu. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
  36. Csobánka Helységnévtár
  37. Csobánka, Szent Hubertus kápolna. kapolnak.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  38. Főváros környéki túrák - Csúcskeresztek - Oszoly csúcskeresztje. mtsz.org. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  39. Herczeg Zsolt: Bármikor leszakadhat a Csobánka fölötti Oszoly-szikla. infostart.hu. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  40. a b Megmentették a sziklamászók fellegvárát, az Óra-torony-sziklát. magyarnemzet.hu, 2022. január 19. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  41. A csobánkai Óra-torony szikla megmentését kéri születésnapjára a polgármester. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  42. Oszoly Cliff and Szenkút: discover the hidden treasures of Csobánka (angol nyelven). traveladdict.hu. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  43. Szent Hubertus kultusza és a Hubertus-lovaglás. (Hozzáférés: 2022. április 28.)[halott link]
  44. Helytörténeti Gyűjtemény. cseke.info. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  45. Margitligeti kastély. kastelyok.com. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  46. Csobánka, Margitligeti kastély / fényképész juhaszj épület. dka.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  47. Sándor Csilla: Az Élet Háza - Abortusz helyett életesélyt kínál Böjte atya csobánkai otthona. demokrata.hu, 2008. január 11. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
  48. Mária-kegyhely: →búcsújáró hely, ahol csodatévő Mária-képet vagy -szobrot tisztelnek.. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  49. Szentkút és búcsújáróhely a Sarlós Boldogasszony tiszteletére Pest megyében, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén lévő kegyhely. bucsujaras.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  50. Szentkút története – avagy visszapillantás 1933-ba. szentannacserkesz.hu. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
  51. Csobánka búcsú - Egy perc Magyarország. youtube.com. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
  52. Csobánka kegykápolnája és gyógyító forrása. tisztaforras.info. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  53. A csobánkai Szent-kút meglátogatása. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  54. Barlangvédelem. dunaipoly.hu. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  55. Százméteres mélységet értek el a Csobánka melletti Dinó-rejtekben. budapestkornyeke.hu, 2020. április 24. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  56. Macska-barlang. dunaipoly.hu. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
  57. Bekey Imre Gábor: A csobánkaí Macska-barlang.. Barlangkutatás, 1914. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  58. Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)3. számAntalóczy Dávid–Hajnal Géza: A csobánkai medence vízmérleg-számítása. Hidrológiai Közlöny, 2009. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  59. Csobánkai Tanösvények. tanosveny.oszoly.hu. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  60. Virágzik a facélia Csobánka és Pilisvörösvár között. csobanka.online. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  61. Határréti-víztározó HR. nyito.mohosz.hu. [2022. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  62. Nagy Mihály: Lapidárium A Magyar Nemzeti Múzeum római kőtára. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
  63. Csobánka bércein át az Oszolyra. turistamagazin.hu, 2016. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  64. Illegális keresztállítás a Pilisben - Angyali seregek. magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  65. Csobánka 02/5. hrsz kereszt és zászló állítás engedélyezése. kimittud.hu. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  66. Oszoly, sziklamászó hely Pilis-hegység · 254 m. termeszetjaro.hu. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  67. Oszoly fal. mapio.net. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  68. Hungary > Csobánka > Oszoly-csúcs > Delgo fal. mountainproject.com. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  69. Megmenekült a pusztulástól a Csobánka melletti Óra-torony szikla. parkerdo.hu. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  70. A most megnyitott Ottokár-hadiárvaház Margitligeten, Pomáz mellett. dka.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. május 3.)
  71. Pistyur Imre - artportal.hu
  72. Elment Miska bácsi - meghalt Padisák Mihály. Népszava, 2014. június 21. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  73. 80. születésnapját ünnepeli Dobos Ildikó. csobanka.online. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  74. Öröm, félelem és izgalom - Dobos Ildikó huszonöt év után újra Veszprémben. veol.hu. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  75. Október 23. – Csobánka. csobanka.online. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  76. Dera Ingatlan Háfra Mari. (Hozzáférés: 2022. május 12.)
  77. Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)Csobánka. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. április 29.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés