Csocsó
A csocsó egy asztalon játszott labdajáték. Nagy népszerűségre tett szert az utóbbi években; megjelent a szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közösségi eseményeken, fesztiválokon.
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Története szerkesztés
Az első játékváltozatok Franciaországban és/vagy Németországban jelentek meg az 1880-1890-es években. Azóta a játékból sport lett, a nemzetközi színtéren változatosabbnál változatosabb asztalok jelentek meg. A mai ismert változatot 1922-ben (október 14-én) alakította ki és 1931-ben (november 1-jén) szabadalmaztatta egy észak-londoni, angol származású lakos, Harold S. Thornton. Magyarországon jelenleg az olasz típusú asztalok vannak fölényben. Világszinten ismertebb típusok közé tartozik a német Tecball, a francia Bonzini, az olasz Garlando, illetve az amerikai Tornado.
A 90-es évekre tehető, amikor egyes csocsó játékosok számukra külföldi versenyek rendszeres látogatói lettek, a kapcsolatok kezdtek kialakulni, már létező szövetségek együttműködésükről biztosították egymást, minek következtében 2002-ben hivatalosan is jogerőre emelkedett a csocsó országos szövetségeinek nemzetközi szövetsége: az International Table Soccer Federation (ITSF).
Alapító tagok: Amerikai Egyesült Államok , Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Kína és Olaszország. Azóta a tagok listája már a harmincat is meghaladta.
A magyar szövetség (Macsosz) 2004-ben csatlakozott a szervezethez.
A nemzetközi szövetség keretbe önti a szövetségek működését, összehangolja az egyes országok versenyeit, közös szabályrendszert és útmutatást ad, melynek köszönhetően a sport éretté válhat a WADA, AGFIS, IOC nemzetközi szervezetekben való részvételre.
Játékmenet és szabályok szerkesztés
A játék elkezdéséhez egyszerűen be kell dobni a labdát az asztal oldalán található lyukon (ezt teszik általában szórakozóhelyeken, kocsmákban található asztaloknál), vagy kézzel is behelyezhetjük a labdát az egyik középső soron lévő bábu (játékos) lába alá (ezt szokták tenni a versenyasztaloknál).
A játék célja, hogy a fém rudakhoz erősített bábukkal az ellenfél kapujába juttassuk a labdát. Tapasztaltabb játékosok akár 56 km/h-s sebességre is gyorsíthatják a labdát, a világrekord azonban ennél jóval több: 177 km/h. Mint minden sport, a csocsó is rengeteg szabállyal rendelkezik, részletesen erre a linkre kattintva lehet elolvasni őket. Ezek a hivatalos versenyeken alkalmazott szabályok.
Néhány alapvető szabályt illik ismerni, még mielőtt játszanánk szórakozóhelyeken, kocsmákban. A szabályok tiltják a 360 foknál nagyobb forgatást, vagyis a „pörgetést”, de az egy teljes kört leíró fordítással történő lövések engedélyezettek. A másik fontos szabály a kezdésre vonatkozik. Itt megegyezés alapján az ellenfelek eldönthetik, hogy a labdának a bedobás után a szemközti falat kell elérnie a szerezni kívánt gól előtt, vagy az a csapat/játékos kezd, aki a gólt kapta. Amennyiben ez lesz a kezdő labda, az ellenfelek megegyeznek, vagy pénzérme feldobásával eldöntik a kezdés jogát.
A játékot az nyeri, aki előbb elérte az előre meghatározott gólszámot. Ez versenyeken 5 gól, de nem egyetlen játszma dönti el, hogy ki a nyertes (5 mérkőzésből 3, ill. 3-ból 2). Kocsmákban változó: a nyertes csapatnak - ha az asztalnál marad - fogadnia kell a kihívásokat. Amennyiben a kihívó fél eléri az 5 gólt, megnyerte a játszmát, valamint ha az eddigi nyertes csapat eléri a 6 gólt, ismét győzött (ezekben az asztalokban 10 labda található). Mivel napjainkban előfordul, hogy a játékosok úgy szereznek gólt, hogy a labda a kapuból visszapattan, ezért a szabályokat úgy módosítják, hogy a kihívott csapatnak min. 2 gól előnnyel kell nyernie, ami normális esetben 6-4.
A játék fejlődése során a játékosok többféle módszert fejlesztettek ki a gólok megszerzésére, ezek közül a legelterjedtebbek a Snake shot, Pin shot, Pull shot és a Push shot.
Különböző méretű asztalok léteznek; a szabvány méret a 120 cm hosszú és 61 cm széles asztal. Általában 8 sornyi bábu található. A bábuk készülhetnek műanyagból, fémből, fából, és néha akár szénszálas anyagból is. A bábuk a már említett fém rudakhoz vannak erősítve (ez asztaltípusonként változik). A csapat állhat 1 vagy 2 emberből, akik a 4 sornyi játékost irányíthatják.
A megállapodás szerint, balról jobbra haladva a sorok:
| 1. sor | Saját kapus | 1 bábu (néha 2 vagy 3) |
| 2. sor | Saját hátvédek | 2 bábu (néha 3) |
| 3. sor | Ellenfél támadósora | 3 bábu (néha 2) |
| 4. sor | Saját középpályások | 5 bábu (néha 4 vagy 6) |
| 5. sor | Ellenfél középpályásai | 5 bábu (néha 4 vagy 6) |
| 6. sor | Saját támadósor | 3 bábu (néha 2) |
| 7. sor | Ellenfél hátvédjei | 2 bábu (néha 3) |
| 8. sor | Ellenfél kapusa | 1 bábu (néha 2 vagy 3) |
A játék játszható párban is: négy ember, mindkét oldalon kettő-kettő, így a páros egyik fele irányítja a hátsó két sort a védelmet alkotva, míg a másik a két első sort irányítva alkotja a támadó szerepet.
A profi játékosok segédeszközöket is használnak, amelyekre szigorú szabályok vonatkoznak. A segédeszközök a felgyorsult játékhoz való alkalmazkodást segítik elő. Ezek főként a kéz tapadását biztosítják a játékkarokhoz, elősegítve a pontosabb lövéseket, és megakadályozva a kellemetlen pillanatok kialakulását, amikor a kézfej lecsúszik a karokról.
Versenyek szerkesztés
A nagyobb versenyeken (3-4 nap) akár több kategóriában lehetséges a nevezés, a nyílt páros, nyílt egyéni, kezdő/rookie páros, vegyes páros, női páros, női egyéni, limitált, pro-am, kapusharc, csatárlövés vagy akár a kétlabdás az, amit többnyire megtalálhatunk a számok között.
További információk szerkesztés
