Csokonai Kulturális Központ

művelődési központ Budapest XV. kerületében

A Csokonai Kulturális Központ Budapest XV. kerületének kulturális, közművelődési és sportéletét összefogó intézményi központja. A XV. Eötvös utca 64-66. szám alatt található épületben egyszerre művelődési ház és közművelődési adminisztratív központ is található.

Csokonai Kulturális Központ
Csoki
Becenév: "Csoki"
Korábbi nevek: Csokonai Művelődési Ház, Csokonai Kulturális és Sportközpont, Rákospalotai Ipartestület székháza
TelepülésBudapest XV. kerülete
Cím1153 Budapest XV., Eötvös u. 64-66.
Építési adatok
Építés éve1912
TervezőNagy János
Hasznosítása
Felhasználási területművelődési ház
Egyéb jellemzők
Emeletek száma1
Elhelyezkedése
Csokonai Kulturális Központ (Budapest)
Csokonai Kulturális Központ
Csokonai Kulturális Központ
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 19° 06′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 19° 06′ 48″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Csokonai Kulturális Központ témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

Az épület eredetileg a Rákospalotai Általános Ipartestület székházaként épült 1912-ben Nagy János tervei alapján.[1] Az ipartestület székháza már kezdettől helyszíne volt Rákospalota kulturális életének, később felépült színházterme lényegében az egyetlen nagy befogadóképességű terem volt a község, majd a város területén. 1946 és 1949 között több lépcsőben megszüntették az ország ipartestületeit, vagyonukat, ingatlanjaikat állami tulajdonba vették[2] - erre a sorsra jutott a rákospalotai ipartestületi székház is 1948-ban.

1950, vagyis Nagy-Budapest létrejöttét követően Pestújhelyből és Rákospalotából kialakított XV. kerület közművelődési központjaként a pestújhelyi ipartestület székházát jelölték ki (kezdetben József Attila Kultúrotthon, majd 1965-től Zalka Máté Művelődési Ház néven), ám már az első pillanattól kezdve volt igény rákospalotai művelődési otthon kialakítására is. Az Eötvös utcai épület kezdetben a hadkiegészítő parancsnokság kerületi székháza volt, majd társbérletben működött benne művelődési ház, mígnem a teljes épületet birtokba nem vehették. A Csokonai létrejöttének pontos dátumát azért nem ismerjük, mert az 1956-os forradalomban az erre vonatkozó iratok elvesztek, az 1958-ban kért pótlásukkor pedig minden irat 1958-as dátummal lett kiállítva, holott a művelődési ház akkor már évek óta működött. Az alapítás legvalószínűbb éve 1954, a névadásé pedig 1955, Csokonai Vitéz Mihály halálának 150. évfordulója.[3]

 
Csokonai Mikroklub

A Csokonaiban 1968-ban saját nyomdát alakítottak ki, ami a mai napig működik, így a művelődési ház és az intézményhálózat számos kiadványa (brosúrák, könyvek) helyben készülnek.[3] 1982-ben[4] kezdett kialakulni az a számítógépes klub, ami - még a PC-k megjelenése előtt, kezdetben a Commodore 64 és a Sinclair Spectrum gépekkel barátkozóknak nyújtott találkozási helyet tapasztalat- és fájlcserére. A rendszerváltás időszakáig egyre népszerűbb klub az informatikai ismeretek iskolarendszeren kívüli elterjedésének egy fontos helyszíne volt. Az 1990-es évek közepétől - elsősorban az internet elterjedésének hatására - az érdeklődés megcsappant, bár különböző kisebb klubok ma is működnek az intézményben, ahogy retró kiállítások is vannak időről időre mind a mai napig (ilyen például a fYaNIca is).

2015 április 1-től a kerület kulturális és a sport- szabadidős intézményhálózatát egyesítették, a Csokonai Művelődési Központ neve Csokonai Kulturális és Sportközpontra változott.[5] Alig három évvel később, 2018. július 1-től a sportintézményeket ismét leválasztották, hozzácsatolták a Nyitott Ajtók Együttműködési Irodát, és az intézmény neve Csokonai Kulturális Központ lett.[6]

Tagintézményei

szerkesztés

A Csokonai Kulturális Központhoz tartozó kerületi intézmények:[7]

  • Csokonai Művelődési Ház
    1153 Eötvös utca 64-66.
  • Pestújhelyi Közösségi Ház
    1158 Szűcs István utca 45.
  • Csokonai Kulturális Központ Könyvtára (volt: Pedagógiai Szakkönyvtár 1987-2012 , Dokumentumtár és Információs Központ 2012-2020 augusztus 24.)
    1153 Bocskai utca 70-78.
  • Kozák téri Közösségi Ház
    1154 Gábor Áron utca 58/c.
  • Rákospalotai Múzeum
    1158 Pestújhelyi út 81.
  • Újpalotai Szabadidő Központ
    1157 Zsókavár utca 15.
  • Kikötő Ifjúsági és Közösségi Sziget
    1156 Száraznád utca 5.
  • Nyitott Ajtók Együttműködési Iroda
    1151 Fő út 64. (megszűnt 2020 májusában) 1156 Páskomliget utca 6.


A 2018. július 1-i átalakulás során levált intézmények:

  • Budai II László Stadion
    1152 Széchenyi tér 8-10.
  • Szántóföld utcai Sporttelep és Napközis Tábor
    1151 Szántóföld u. 3.
  • Tanuszoda
    1155 Széchenyi út 89.
  • Vasgolyó utcai Sporttelep
    1158 Vasgolyó utca 51.
  • A kerület további tíz műfüves labdarúgó-pályája
  • Gyermektáborok és üdülők Bernecebarátiban, Siófokon, Gárdonyban

Kiadványai

szerkesztés

A Csokonai kiadványai általában az intézményhálózat tagjain keresztül jelennek meg (pl.: Rákospalotai Múzeum), az egyetlen saját kiadású lapja a Helyem Házam Palotám helytörténeti folyóirat. Rendszeresen megjelenő kiadványa volt még az Újpalotai Szabadidő Központon keresztül kiadott, évente 10 alkalommal megjelenő közéleti, kulturális folyóirat, az Újpalota2000, mely 1993 tavaszától 2008-ig jelent meg.[8]

A művelődési ház, illetve az intézményhálózat vezetői voltak: Baracskai Sándorné, Báti Bódog, Bezerédi Erika (jelenleg is), Bodméri Géza, Bojti Imréné, Dózsa Emma, Gallai Géza, Gerő Lóránt, Padisák Mihályné, Száraz György, Török Virág, Tóth Lajos, Vas Károlyné[3]

  1. Buza Péter: A Csokonai - A nép/és közművelődés intézménytörténete a XV. kerületben. (hely nélkül): Budapesti Művelődési Központ. 2005. 133. o.  
  2. Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai. (hely nélkül): Magyar Országos Levéltár. 1996. 23. o. = Levéltári módszertani és oktatási füzetek,  
  3. a b c Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A Csokonai Művelődési Ház története a rendszerváltásig. XV. kerületi blog (2015. február 9.) (Hozzáférés: 2017. július 3.)
  4. Rátonyi Gábor Tamás: Csoki 60. (hely nélkül): kézirat. 2014. 12. o.  
  5. Riersch Tamás: Kultúra és sport egy helyen. Életképek, V. évf. 5. sz. (2015. március 23.) 2. o.
  6. Jónás Ágnes: [xvmedia.hu/23rfdsardw3r/uploads/2018/02/elet1802_0208.pdf Átszervezik a Csokonait.] Életképek, VIII. évf. 2. sz. (2018. február 8.) 2. o.
  7. Csokonai Művelődési és Sportközpont weboldala. (Hozzáférés: 2017. július 3.) „Az intézmény honlapján közölt adatok alapján”
  8. Kelemen Árpád: Gyere be a mi utcánkba! Szakmatükör (Módszertári füzetek 12. szám), 4. sz. (2005) 58. o.