Csokonai Kulturális Központ

művelődési központ Budapest XV. kerületében

A Csokonai Kulturális Központ Budapest XV. kerületének kulturális, közművelődési és sportéletét összefogó intézményi központja. A XV. Eötvös utca 64-66. szám alatt található épületben egyszerre művelődési ház és közművelődési adminisztratív központ is található.

Csokonai Kulturális Központ
Csoki
Becenév: "Csoki"
Korábbi nevek: Csokonai Művelődési Ház, Csokonai Kulturális és Sportközpont, Rákospalotai Ipartestület székháza
Település Budapest XV. kerülete
Cím 1153 Budapest XV., Eötvös u. 64-66.
Építési adatok
Építés éve 1912
Tervező Nagy János
Hasznosítása
Felhasználási terület művelődési ház
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 1
Elhelyezkedése
Csokonai Kulturális Központ (Budapest)
Csokonai Kulturális Központ
Csokonai Kulturális Központ
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 19° 06′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 19° 06′ 48″

TörténeteSzerkesztés

Az épület eredetileg a Rákospalotai Általános Ipartestület székházaként épült 1912-ben Nagy János tervei alapján.[1] Az ipartestület székháza már kezdettől helyszíne volt Rákospalota kulturális életének, később felépült színházterme lényegében az egyetlen nagy befogadóképességű terem volt a község, majd a város területén. 1946 és 1949 között több lépcsőben megszüntették az ország ipartestületeit, vagyonukat, ingatlanjaikat állami tulajdonba vették[2] - erre a sorsra jutott a rákospalotai ipartestületi székház is 1948-ban.

1950, vagyis Nagy-Budapest létrejöttét követően Pestújhelyből és Rákospalotából kialakított XV. kerület közművelődési központjaként a pestújhelyi ipartestület székházát jelölték ki (kezdetben József Attila Kultúrotthon, majd 1965-től Zalka Máté Művelődési Ház néven), ám már az első pillanattól kezdve volt igény rákospalotai művelődési otthon kialakítására is. Az Eötvös utcai épület kezdetben a hadkiegészítő parancsnokság kerületi székháza volt, majd társbérletben működött benne művelődési ház, mígnem a teljes épületet birtokba nem vehették. A Csokonai létrejöttének pontos dátumát azért nem ismerjük, mert az 1956-os forradalomban az erre vonatkozó iratok elvesztek, az 1958-ban kért pótlásukkor pedig minden irat 1958-as dátummal lett kiállítva, holott a művelődési ház akkor már évek óta működött. Az alapítás legvalószínűbb éve 1954, a névadásé pedig 1955, Csokonai Vitéz Mihály halálának 150. évfordulója.[3]

A Csokonaiban 1968-ban saját nyomdát alakítottak ki, ami a mai napig működik, így a művelődési ház és az intézményhálózat számos kiadványa (brosúrák, könyvek) helyben készülnek.[3] 1982-ben[4] kezdett kialakulni az a számítógépes klub, ami - még a PC-k megjelenése előtt, kezdetben a Commodore 64 és a Sinclair Spectrum gépekkel barátkozóknak nyújtott találkozási helyet tapasztalat- és fájlcserére. A rendszerváltás időszakáig egyre népszerűbb klub az informatikai ismeretek iskolarendszeren kívüli elterjedésének egy fontos helyszíne volt. Az 1990-es évek közepétől - elsősorban az internet elterjedésének hatására - az érdeklődés megcsappant, bár különböző kisebb klubok ma is működnek az intézményben, ahogy retró kiállítások is vannak időről időre mind a mai napig (ilyen például a fYaNIca is).

2015 április 1-től a kerület kulturális és a sport- szabadidős intézményhálózatát egyesítették, a Csokonai Művelődési Központ neve Csokonai Kulturális és Sportközpontra változott.[5] Alig három évvel később, 2018. július 1-től a sportintézményeket ismét leválasztották és az intézmény neve ismét Csokonai Kulturális Központ lett.[6]

TagintézményeiSzerkesztés

A Csokonai Kulturális és Sportközponthoz tartozó kerületi intézmények:[7]

  • Csokonai Művelődési Ház
    1153 Eötvös utca 64-66.
  • Pestújhelyi Közösségi Ház
    1158 Szűcs István utca 45.
  • Dokumentumtár és Információs Központ (volt: Pedagógiai Szakkönyvtár)
    1153 Bocskai utca 70-78.
  • Kozák téri Közösségi Ház
    1154 Gábor Áron utca 58/c.
  • Rákospalotai Múzeum
    1158 Pestújhelyi út 81.
  • Újpalotai Szabadidő Központ
    1157 Zsókavár utca 15.
  • Kikötő Ifjúsági és Közösségi Sziget
    1156 Száraznád utca 5.
  • Budai II László Stadion
    1152 Széchenyi tér 8-10.
  • Szántóföld utcai Sporttelep és Napközis Tábor
    1151 Szántóföld u. 3.
  • Tanuszoda
    1155 Széchenyi út 89.
  • Vasgolyó utcai Sporttelep
    1158 Vasgolyó utca 51.
  • A kerület további tíz műfüves labdarúgó-pályája
  • Gyermektáborok és üdülők Bernecebarátiban, Siófokon, Gárdonyban

KiadványaiSzerkesztés

A Csokonai kiadványai általában az intézményhálózat tagjain keresztül jelennek meg (pl.: Rákospalotai Múzeum), az egyetlen saját kiadású lapja a Helyem Házam Palotám helytörténeti folyóirat. Rendszeresen megjelenő kiadványa volt még az Újpalotai Szabadidő Központon keresztül kiadott, évente 10 alkalommal megjelenő közéleti, kulturális folyóirat, az Újpalota2000, mely 1993 tavaszától 2008-ig jelent meg.[8]

VezetőiSzerkesztés

A művelődési ház, illetve az intézményhálózat vezetői voltak: Baracskai Sándorné, Báti Bódog, Bezerédi Erika (jelenleg is), Bodméri Géza, Bojti Imréné, Dózsa Emma, Gallai Géza, Gerő Lóránt, Padisák Mihályné, Száraz György, Török Virág, Tóth Lajos, Vas Károlyné[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Buza Péter: A Csokonai - A nép/és közművelődés intézménytörténete a XV. kerületben. (hely nélkül): Budapesti Művelődési Központ. 2005. 133. o.  
  2. Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai. (hely nélkül): Magyar Országos Levéltár. 1996. 23. o. = Levéltári módszertani és oktatási füzetek,  
  3. a b c Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A Csokonai Művelődési Ház története a rendszerváltásig. XV. kerületi blog (2015. feb. 9.) (Hozzáférés: 2017. júl. 3.)
  4. Rátonyi Gábor Tamás: Csoki 60. (hely nélkül): kézirat. 2014. 12. o.  
  5. Riersch Tamás: Kultúra és sport egy helyen. Életképek, V. évf. 5. sz. (2015. márc. 23.) 2. o.
  6. Jónás Ágnes: [xvmedia.hu/23rfdsardw3r/uploads/2018/02/elet1802_0208.pdf Átszervezik a Csokonait.] Életképek, VIII. évf. 2. sz. (2018. feb. 8.) 2. o.
  7. Csokonai Művelődési és Sportközpont weboldala. (Hozzáférés: 2017. július 3.) „Az intézmény honlapján közölt adatok alapján”
  8. Kelemen Árpád: Gyere be a mi utcánkba! Szakmatükör (Módszertári füzetek 12. szám), 4. sz. (2005) 58. o.