Csolt nemzetség
A Csolt nemzetség ősei a 9. század végén, 10. század eleje körül vették birtokba a mai Békés vármegye területét. A nemzetség őse Vata, Békés vármegyei főúr volt, az 1046 évi Vata féle pogánylázadás vezére.
Története
szerkesztésA honfoglalás idején Békés vármegye területét birtokba vevő Csolt nemzetség első ismert tagja Vata volt. Neve az 1046 évi úgynevezett pogánylázadás-ról lett ismertté.
A lázadást Péter király feudalizmust és a latin ritusú kereszténységet megvalósítani akaró törekvése váltotta ki, a lázadást azonban leverték.
A Csoltok történetének következő másfél évszázadát homály fedi. A Csolt nemzetség több ágra szakadva az ország különböző területein élt:
A Csolt nemzetségbeliek uralta hegy- és dombvidéken, a meszesi kapun át vezető sóút kétfelé ágazásánál jött létre Kraszna vármegye, melyet még Szent István király alapított az első szervezéskor, a 10–11. század fordulója körül, a hasonló nevű vár környékén, amely valahol Somlyó, Perecsen és Ráton között feküdt. Ispánját, Jánost 1164 körül említik, a vár szervezetét pedig az 1213–1219 közötti évekből ismerjük a Váradi regestrumból. Az okiratban ispánja és udvarbírója mellett felsorolják várjobbágyait, ezek fejét, a hadnagyot, a várnagyot, a száznagyokat, valamint a várnépeket. Ez időben Kraszna várához Badacsony, Bagos, Kerestelek, Horvát és Csizér település tartozott. A vármegye területén esperesség alakult a gyulafehérvári római katolikus püspökség irányítása alá rendelve.
A Csoltok birtokaihoz tartozott még Szilágysomlyó, Somlyó (Vatasomlaja), Somlyóújlak, Csehi, Győrtelek és Perecsen.
A Csoltok a 13. század végéig birtokolták a Kraszna völgyét, ekkor a Rátót nemzetségbeli Loránd nádor és a Pok nemzetségbeli Móricz királynéi udvarbíró vásárolták meg húsz márkáért.
A nemzetségről fennmaradt adatok
szerkesztés1060-ban a Csoltoktól származó Vata fia Janus -ról van némi adat.
1213-ban a család egyik ágának Gyulának a neve tűnik föl, mint a Kraszna vármegyei Kórógy birtokosa.
1216-ban ugyancsak e Gyula volt a király küldöttének Smaragd bírónak megbízott embere.
1221-ben Békés vármegye területén tűnik fel ismét a nemzetség egyik tagja: "Solt filium Solt" (Csolt fia Csolt) alakban.
Később a 14. században bukkannak fel újra a nemzetség leszármazottai, Ábráhamfiak néven, a Csolt nemzetség monostorának kegyuraiként.
A nemzetségből származó ismertebb családok
szerkesztésÁbrámfy család
szerkesztésAz Ábrámfy- vagy más írásokban Ábránfy- vagy Ábránffy család a Csolt nemzetségből veszi eredetét. A család első ismert őse Csolti I. Ábrahám volt.
II. Ábrahám, I. Dénes fia 1341 és 1358 körül élt. Tőle származik a Gerlay Ábránfy család, melynek neve Ábrámfy, Ábránfy vagy Abrahámfy formában is feltünt. E család hajdan Bihar és Békés vármegye birtokosa volt, de birtokukban volt többek között az arad vármegyei Keszend, és 1471 körül Agyagbel, Kisagyagbel, Selestje, Bavara, Albosfalva, Korcsomarosfalva, Eperjes Kerva, Albospataka is.
- A család tagjai közül ismert volt még Ábrámfy Sebestyén és Péter, akik Békés vármegyét képviselték az 1505 évi híres rákosi országgyűlésen.
- Ábrámfy Boldizsár 1552-ben Biharban, Szécsi-kedden volt birtokos.
- Ábrámfy Katalin, bodrogi és magyari Zelek Benedeknek neje, e Benedek 1563-ban gyulavári kapitány volt.
Források
szerkesztés- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.
- Karácsonyi János: Magyar nemzetségek
- Borovszky Samu
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.