Főmenü megnyitása
A Csolt-nemzetség egykori monostora Vésztőn.

A Csolt nemzetség ősei a 9. század végén, 10. század eleje körül vették birtokba a mai Békés megye területét. A nemzetség őse Vata, Békés megyei főúr volt, az 1046 évi Vata féle pogánylázadás vezére.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A honfoglalás idején Békés megye területét birtokba vevő Csolt nemzetség első ismert tagja Vata volt. Neve az 1046 évi úgynevezett pogánylázadás-ról lett ismertté.

A lázadást Péter király feudalizmust és a latin ritusú kereszténységet megvalósítani akaró törekvése váltotta ki, a lázadást azonban leverték.

A Csoltok történetének következő másfél évszázadát homály fedi. A Csolt nemzetség több ágra szakadva az ország különböző területein élt.

1060-ban a Csoltoktól származó Vata fia Janus -ról van némi adat.

1213-ban a család egyik ágának Gyulának a neve tűnik föl, mint a Kraszna megyei Kórógy birtokosa.

1216-ban ugyancsak e Gyula volt a király küldöttének Smaragd bírónak megbízott embere.

1221-ben Békés megye területén tűnik fel ismét a Solt nemzetség egyik tagja: "Solt filium Solt" (Csolt fia Csolt).

 
A Csolt nemzetség családfája

A 14. században bukkannak fel újra a nemzetség leszármazottai, Ábráhamfiak néven, mint a Csolt nemzetség monostorának kegyurai.

A Csolt nemzetség családfája:

A nemzetségből származó családokSzerkesztés

Ábrámfy családSzerkesztés

A család a Csolt nemzetségből veszi eredetét. A család első ismert őse Csolti I. Ábrahám volt.

II. Ábrahám, I. Dénes fia 1341 és 1358 körül élt. Tőle származik a Gerlay Ábránfy család.

A család ismert tagjai:

- Az Ábrámfy, Ábránfy vagy Abrahámfy család hajdan Bihar és Békés megye birtokosa volt, de birtokukban volt többek között az arad vármegyei Keszend, és 1471 körül Agyagbel, Kisagyagbel, Selestje, Bavara, Albosfalva, Korcsomarosfalva, Eperjes Kerva, Albospataka is.

- A család tagjai közül ismert volt még Ábrámfy Sebestyén és Péter, akik -Békés megyét képviselték az 1505 évi híres rákosi országgyűlésen.

- Ábrámfy Boldizsár 1552-ben Biharban, Szécsi-kedden volt birtokos.

- Ábrámfy Katalin, bodrogi és magyari Zelek Benedeknek neje, e Benedek 1563-ban gyulavári kapitány volt.

ForrásokSzerkesztés