Csoma József

történész, heraldikus

Tolcsvai és ragyolci Csoma József (Rásony, 1848. június 27.Abaújdevecser, 1917. március 1.) történész, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1900).[1]

Csoma József
Született1848. június 27.
Rásony
Elhunyt1917. március 1. (68 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársabernátfalvi Bernáth Margit
Foglalkozásatörténész,
heraldikus,
genealógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Csoma József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Régi református nemesi családból, háromszéki ősöktől származott. Szülei ragyolci Csoma Sámuel (1806–1866)[2] és csáthi Gábriel Zsuszanna voltak.[3] Pesten járt középiskolába, felsőfokú tanulmányait a sárospataki jogakadémián végezte 1865 és 1868 között. Életét – egy 1879-es núbiai utazásától eltekintve – abaújdevecseri birtokán töltötte gazdálkodással és tudományos tevékenységgel.

1900 májusában az Akadémia levelező tagjává, 1905-ben a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság másodelnökévé választották.

Munkássága

szerkesztés
„Kevés nemzet szakirodalmának van ily kitűnő ismertetése nemzeti heraldikájáról, mely korszakról korszakra ismertetné a címeralkotás jellemző sajátságait kompozícióban, stílusban, a választott címerképekben egyaránt.”

Fejérpataky László A magyar heraldika korszakairól[4]

Az elsők között tanulmányozta a címeres sírköveket és a középkori címeres pecséteket. A teljes heraldikai szakirodalom ismeretében kezdte meg publikációs tevékenységét. Első szakcikkeit Csergheő Géza társszerzőségével tette közzé az Archaeologiai Értesítőben és a Turulban. Alapvető jelentőségű kézikönyve a Magyar nemzetségi címerek, amelyben tizenkilenc nemzetség címerét írta le részletesen, tizenegyet vázlatosan. Megállapította egyebek mellett az Abák, az Ákosok, a Becsegergely és a Hont-Pázmány nemzetség címerét. A magyar heraldika korszakaiban a heraldika művészetének fejlődéstörténetét adta. E művében a 16. századig tartó korszakra az élő, a későbbire a hanyatló heraldika fogalmát alkalmazta.

Heraldikai kutatásait genealógiai vizsgálatokkal egészítette ki. Jelentősek az Abaúj-Torna vármegyei nemesi családokról közzétett munkái.

Emlékezete

szerkesztés
 
Kastélya Abaújdevecseren

Fejérpataky László szerint a magyar heraldika megalapítói közül Csoma érte el a legszebb eredményeket „fejlesztés és igazi heraldikai érzék szempontjából”.[5] Gárdonyi Albert tudományos felkészültségét és a magyar heraldika korszakairól írott műve „világos tárgyalási modorát” méltatta a segédtudományok magyarországi történetéről szóló értekezésében.[6]

1993-ban az abaújdevecseri kastély homlokzatán emléktáblát helyeztek el tiszteletére.[7]

2008. május 17–18-án Encsen nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Csoma születésének százhatvanadik évfordulója alkalmából.

Főbb művei

szerkesztés
  • Életrajza a Múlt-kor.hu honlapon
  • Fejérpataky László: Csoma József emlékezete 1848–1917. Turul, 1918–1921. 1–3. o.
  • Gárdonyi Albert: A történelmi segédtudományok története Magyarországon. In A magyar történettudomány kézikönyve. Budapest, 1987, Könyvértékesítő Vállalat. 231–268. o.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 236. o.
  • Vitek Gábor: A történelem segédtudományai az Európai Unióban „határok nélkül”. Abaújdevecser-Encs, 2008. május 17–18. Turul, 2008. 4. sz. 115–122. o.
  • Kozák Péter: Csoma József, ragyolczi. Névpont.hu, 2013

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Abaújdevecser