Wikipédia

Csomay Zsófia

magyar építész, belsőépítész

Csomay Zsófia (Budapest, 1940. június 4. –) Ybl-díjas magyar építész, belsőépítész, érdemes művész, címzetes egyetemi tanár..

Csomay Zsófia
BeceneveMami
Született1940. június 4. (83 éves)
Budapest, Magyarország
Nemzetiségemagyar
HázastársaReimholz Péter
GyermekeiWalton (Reimholz) Eszter
Reimholz Júlia
Reimholz Bálint
IskoláiMagyar Iparművészeti Főiskola
Munkái
Jelentős épületeiIndustrialexport-székház Bp; OMKDK Irodaház Bp, Békéscsabai Megyei Könyvtár, Ramada Grand hotel Margitsziget, Art Hotel Bp, Szabadság úti Iskola BP, Kolozsvár u Óvoda Bp, Collegium Budapest Raoul Wallenberg Vendégháza, Bp; Duna-Pest Rezidenciák, Pala irodaház Bp, Völgyikút Szabadidőközpont Veszprém, Dumaszínház belső Bp, MOME Műhelyház és Műteremház
DíjaiYbl Miklós-díj, Pro Architectura-díj, Kotsis Iván-érem, Budapest Építészeti Nívódíj, Príma díj, Moholy-Nagy díj (Reimholz Péterrel közösen)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csomay Zsófia témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

„Az a környezet, amiben harminc éven keresztül dolgoztunk, teljesen más volt, mint ami a rendszerváltás után következett. Akkor nem éreztük a pénz hatalmát. És ez ma komoly problémát jelent, mert az építészeti érték a pénzen múlik. A másik pedig, hogy nem szoktunk hozzá az állandó versenyhelyzethez, legnagyobb baj az, hogy ebben a helyzetben nem az értékek szerint rendeződnek a dolgok. Nem azok szerint az értékek szerint, amiket mi építészeti értéknek érzünk. ”
   – Csomay Zsófia, 2005[1]

A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1967-ben. 1970-1972 között elvégezte a Mesteriskolát is. A főiskolán Szrogh György, Jurcsik Károly, Jánossy György és Németh István voltak a mesterei, a Mesteriskolán szintén Jánossy György. 1967-1985 között a KÖZTI-ben dolgozott, majd 1985-1990 között a Soform Stúdió, 1990-től pedig annak jogutódja, a CET Budapest Kft. vezető tervezője.

1985 óta oktat a Magyar Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem).

Személyes példaképei közé sorolja Jánossy Györgyöt, aki egyetemi tanára, mestere, majd munkaadója is volt, valamint férjét és munkatársát, Reimholz Pétert.

Első komoly munkáját mesteriskolásként kapta: Nagy Elemér építész mellett az EMKE Szálló bárjának belsőépítészetéért felelt. A hetvenes-nyolcvanas években több nagyméretű irodaházat tervezett; a budapesti Fő utcában álló Industrialexport- Irodaházat Gereben Gáborral, valamint a Kontakta Irodaházat a Soroksári úton. Ybl-díjat 1986-ban, Hegedüs Péterrel együtt kapott „a Békéscsabai Könyvtár építészeti és belsőépítészeti tervezéséért.”[2] Néhány munkáját férjével, Reimholz Péterrel közösen tervezte – ezek közül a Collegium Budapest Raoul Wallenberg Vendégháza (a Budai Vár oldalában) aratta a legnagyobb szakmai sikert. Számos munkáját pályázatokon nyerte. llyen volt a Herendi Porcelánmúzeuum, amelyet Magyari Évával közösen tervezett. Valamint a veszprémi Völgyikút Szabadidőközpont, amely a saját nagyapja strandja helyén létesült. A kétezres években több lakóépületet tervezett a Józsefvárosban. 2009 novemberében Nagy Györggyel közös terve első helyezést írt el a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely fejlesztésére kiírt pályázaton.[3] 2014-től tagja volt a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi bizottságának. 2016 márciusában többekkel együtt lemondott és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez címzett nyílt levelet tett közzé.[4] Budapesten, a Vároldalban él.

Díjak, elismerések szerkesztés

Fontosabb építészeti művei szerkesztés

  • 1970. Maxim Mulató (EMKE Szálló), Budapest (belsőépítészet)
  • 1977. A Műszaki Könyvtár szolgáltatóháza, Budapest, Gyorskocsi utca (építészet és belsőépítészet)
  • 1978. Országos Oktatási Központ, Veszprém, (belsőépítészet)
  • 1979. Szombathelyi Markusovszky kórház (belsőépítészet)
  • 1980. Gépexport (Industrialexport) irodaház, Budapest I. Fő u. (építészet és belsőépítészet; Gereben Gáborral)
  • 1984. Kontakta Irodaház, Bp. IX. Soroksári út (építészet)
  • 1985. Megyei Könyvtár, Békéscsaba (építészet és belsőépítészet, Hegedűs Péterrel)
  • 1986. RAMADA Grand Hotel, Budapest – bővítés, átalakítás (építészet és belsőépítészet, Gereben Gáborral)
  • 1989. Saját lakóházuk a Kapucinus utcában (Reimholz Péterrel)
  • 1993. Saját balatoni nyaraló (Reimholz Péterrel)
  • 1994. ART Hotel, Bp. V. Királyi Pál u. (építészet és belsőépítészet, Heppes Miklóssal)
  • 1995. Szabadság úti Általános Iskola, Budapest (építészet és belsőépítészet, Koczka Istvánnal)
  • 1996. Három csoportos óvoda, Bp. II. Kolozsvár u. (építészet és belsőépítészet, Heppes Miklóssal)
  • 2000. Evangélikus templom, Pásztó (építészet és belsőépítészet, Jánossy Johannával)
  • 2000. Herendi Porcelánmúzeum, teljes rekonstrukció (építészet és belsőépítészet, Magyari Évával)
  • 2000. Collegium Budapest Vendégház (építészet és belsőépítészet, Reimholz Péterrel)
  • 2002. Duna-Pest Rezidenciák – 350 lakásos lakóházak a Millenniumi Városközpontban
  • 2002. PALA irodaház, Budapest I. Fő utca 14-18.
  • 2008. Völgyikút Szabadidőközpont, Veszprém
  • 2007. City Garden 350 lakásos lakóház, Bp. VIII. Corvin sétány
  • 2011. Sun Resort - 290 lakásos lakóház, Bp. VIII. Corvin sétány
  • 2012. Duma színház, Bp. VIII. Corvin sétány belső (Lente Andrással)
  • 2016. Műhelyház, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Reimholz Péter korábbi terveiből kiindulva Németh Tamással)
  • 2019. Műteremház, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Németh Tamással)[11]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Pásztor Erika Katalina: A város diktátuma sokkal erősebb a pénznél (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2005. február 21. [2010. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 5.)
  2. ↑ Schéry Gábor (szerk.): Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik, 1953-1994. Budapest, 1995. 386. o.
  3. ↑ Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2009. november 27. [2010. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  4. ↑ http://mandiner.hu/cikk/20160318_csomay_zsofia_lovei_pal_schneller_istvan_nyilt_level_lazar_janosnak
  5. ↑ Pro Architectura-díj 2002 (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2002. október 16. [2012. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  6. ↑ vm.(Vargha Mihály): Csomay Zsófia építész Kotsis-érmes 2003-ban (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2003. december 15. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  7. ↑ Varga Levente Kossuth-díjas — további kitüntetések március 15-e alkalmából (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2008. március 15. [2010. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  8. ↑ 2009. évi Pro Architectura- és Palóczi Antal-díjak (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2009. október 6. [2012. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  9. ↑ Átadták az idei Prima Primissima Díjakat - mandiner.hu
  10. ↑ 15. Moholy-Nagy-díj: Csomay Zsófia és posztumusz Reimholz Péter kapja az elismerést. MOME. (Hozzáférés: 2021. november 12.)
  11. ↑ Varga Csilla: Elkészült a MOME Műhelyház (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2016. június 7. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)

Források szerkesztés

  • Bojár Iván András (szerk.): Közben. A magyar építészet 15 éve a rendszerváltástól az EU-ba lépésig, 1989-2004. A Műcsarnokban rendezett kiállításhoz kapcsolódó kiadvány. OCTOGON Könyvek, Budapest, 2004
  • Simon Magdolna: Csomay Zsófia. Artportal. Url: [1] (letöltés ideje: 2012-10-08)
  • Várhelyi Judit: Interjú Csomay Zsófiával. In: Octogon, 2001/6. Url: [2]

További információk szerkesztés

  • A CET Budapest Kft. honlapja: [3]
  • Csomay Zsófiához kapcsolódó írások az Építészfórum.hu-n: [4] Archiválva 2012. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csomay_Zsófia&oldid=26358244”