Csombárd

magyarországi község Somogy vármegyében

Csombárd község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Csombárd
Csák–Pongrácz-kúria
Csák–Pongrácz-kúria
Csombárd címere
Csombárd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Sótonyi Györgyné (független)[1]
Irányítószám 7432
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség263 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csombárd (Magyarország)
Csombárd
Csombárd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 27′ 04″, k. h. 17° 40′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 04″, k. h. 17° 40′ 19″
Csombárd (Somogy vármegye)
Csombárd
Csombárd
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Csombárd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Kaposvár északnyugati előterében, Mezőcsokonya, Bodrog, Somogyjád és Hetes közt fekvő település, közúton a Hetes–Osztopán közti 6706-os úton érhető el. Földrajzilag Belső-Somogy északkeleti, Külső-Somoggyal határos peremén, a Fonyódnál a Kis-Balatont tápláló, hordalékkúpok közé szoruló Pogány-völgyi-víz bal partján fekszik.[3]

Története szerkesztés

Legkorábbi ismert említése Chombald formában egy 1324-es csoknai határbejárást megörökítő iratból ismert.[4] A település neve személynévi eredetű,[5] de a som és bárd szavak összetételével kialakult, ’somfával vegyes erdőrész’ értelmezése is ismert.[6]

A település első ismert földesurai a vidi illetőségű Bakó Farkas és veje, Csák Mihály voltak. Nevüket egy 1726-os nádori adománylevél őrizte meg, amely visszamenőlegesen, 1717-től megerősítette őket csombárdi birtokukban.[7] 1733-ban Csák Mihály özvegye, Bakó Erzsébet, 1767-ben és 1776-ban pedig Csák Imre birtoka volt. 1834-ben Csák József halálával unokája, báró Pongrácz Gusztáv (1808–1857) örökölte a birtokot, az ő halála után pedig Pongrácz Matild (1841–1921) lett a csombárdi kúria úrnője.[8]

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 432 lakosából 431 magyar volt. Ebből 411 római katolikus, 7 református, 14 izraelita volt.

Csombárdtól délkeletre feküdt Hidas is, amely szerepelt már az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzékben is.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Sótonyi György (független)[9]
  • 1994–1998: Sótonyi György (független)[10]
  • 1998–2000: Lukács Béla (Somogyért Egyesület)[11]
  • 2000–2002: Présel József (független)[12][13]
  • 2002–2006: Présel József (független)[14]
  • 2006–2010: Présel József (független)[15]
  • 2010–2014: Sótonyi György (független)[16]
  • 2014-2019: Sótonyi György (független)[17]
  • 2019-től: Sótonyi Györgyné (független)[1]

A településen 2000. június 25-én időközi polgármester-választást tartottak,[12] az előző polgármester lemondása miatt.[18]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
270
274
265
240
267
263
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,9%-a magyarnak mondta magát (6,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 3,8%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 5% (32,8% nem nyilatkozott).[19]

Nevezetességei szerkesztés

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Csombárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 475–476. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Anjou-kori oklevéltár. VIII. 1324. Szerk. Blazovich László. Budapest; Szeged: József Attila Tudományegyetem. 1993. 143. (275. tétel).
  5. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 166. o. ISBN 963-05-1490-7
  6. Hetes község története. Szerk. Horváth imre. Hetes: Hetes Községi Közös Tanács VB. 1981. 148–149. o.  
  7. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monografiája. […] Somogy vármegye. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914. 55–56.; Kerny Terézia: Genthon István topográfiai levelezése. Ars Hungarica XVIII/2, 277–292. [285.]
  8. Kerny Terézia: Genthon István topográfiai levelezése. Ars Hungarica XVIII/2, 277–292. [285.]
  9. Csombárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Csombárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  11. Csombárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  12. a b A 2000. június 25-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. június 25. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  13. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  14. Csombárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  15. Csombárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  16. Csombárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  17. Csombárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  18. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  19. Csombárd Helységnévtár
  20. A kúria a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. június 10.)
  21. Csombárdi rét Természetvédelmi Terület. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Hozzáférés: 2023. július 24.)