Csombormenta

Csombormenta
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids I;
Rend:	Ajakosvirágúak (Lamiales);
Család:	Árvacsalánfélék (Lamiaceae);
Alcsalád:	Nepetoideae;
Nemzetség-; csoport:	Mentheae;
Alnemzetség-; csoport:	Menthinae;
Nemzetség:	Menta (Mentha); L.
Faj:	M. pulegium;
Tudományos név
	Mentha pulegium; L.
Szinonimák
Szinonimák
	Calamintha fenzlii Vis.; Melissa pulegium (L.) Griseb.; Mentha albarracinensis Pau; Mentha aromatica Salisb.; Mentha aucheri Pérard; Mentha daghestanica Boriss.; Mentha exigua'' L.; Mentha gibraltarica Willd.; Mentha hirtiflora Opiz ex Heinr.Braun; Mentha montana Lowe ex Benth.; Mentha numidica Poir.; Mentha pulegioides Dumort.; Mentha pulegium f. alba Rainha; Mentha pulegium f. albiflora Cheshm.; Mentha pulegium var. heterophylla Boenn.; Mentha pulegium var. hyperiantha Briq.; Mentha pulegium var. pubescens Boenn.; Mentha subtomentella Heinr.Braun; Mentha tomentella Hoffmanns. & Link; Mentha tomentosa Sm.; Micromeria dalmatica Fenzl; Micromeria fenzlii Regel; Micromeria maritima Yild., Sadikoglu & M.Keskin; Minthe pulegia (L.) St.-Lag.; Pulegium aromaticum Gray; Pulegium daghestanicum (Boriss.) Holub; Pulegium erectum Mill.; Pulegium heterophyllum Opiz ex Boenn.; Pulegium micranthum Claus; Pulegium pubescens Opiz ex Boenn.; Pulegium pulegium H.Karst.; Pulegium tomentellum C.Presl; Pulegium vulgare Mill.; Satureja fenzlii (Vis.) K.Malý; Thymus bidentatus Stokes;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csombormenta témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csombormenta témájú médiaállományokat és Csombormenta témájú kategóriát.

A csombormenta, mocsárimenta vagy polyákmenta (Mentha pulegium) az ajakosvirágúak rendjébe, azon belül az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj.

Elterjedés, élőhely szerkesztés

Európa, Nyugat-Ázsia, valamint Észak-Afrika egyes területein található meg. Árterületek, mocsarak, árokpartok, illetve nedves rétek jellemző növénye. Évelő virágzása júniustól őszig tart.

Megjelenés, jellemzők szerkesztés

15-40 centiméter magas felemelkedő szára van, amely általában egyszerű, de lehet elágazó is. Levelei 1-2 centiméter hosszúságúak, alakjuk tojásdad és finoman fogazottak. Virágai aprók, bíborlila színűek és úgynevezett örvökben állnak a levélhónaljban. Illata nagyon emlékeztet a borsmenta és a kakukkfű illatára.

Hatóanyagok szerkesztés

Drogja (Pulegii herba) illóolajat, keserűanyagot, heszperidin flavonglikozidát, diozmint, gyantát és cseranyagot tartalmaz.

Gyógyhatás szerkesztés

Bélféregűző, rovarriasztó, köptető és köhögéscsillapító, emésztésserkentő. Teája szélhajtó, görcsoldó, bélféregűző, epekiválasztást serkentő hatású. Sárgaság ellen is fogyasztják. Vidéken a friss növényt bolhák ellen a szalmazsákba teszik.

Csombormenta ellenjavallat: Óvatosan használandó, mert a drog erősebb hatásúnak ismert. A növény olaja rossz hírű MÉRGEZŐ! hatása miatt. Méhösszehúzódásokat válthat ki, azonban a vetélés előidézéséhez szükséges dózis halálos is lehet!

Gyűjtés szerkesztés

Virágzáskor a növény föld feletti hajtásait gyűjtik.

Források szerkesztés

Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest, 1987
Mentha pulegium L. Plants of the World Online

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap