Főmenü megnyitása

Csorba Géza (ügyvéd)

ügyvéd, újságíró

Csorba Géza (Ekel, 1849. december 17.Szeghalom, 1908. szeptember 16.) a magyarországi szociáldemokrata mozgalom szervezője, ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő, közjegyző, spiritiszta.

Csorba Géza
Született 1849. december 17.
Ekel
Elhunyt 1908. szeptember 16. (58 évesen)
Szeghalom
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Apja, Csorba József nemes közbirtokos volt Ekelen. Csorba Géza Komáromban tanult a bencések gimnáziumában, az ötödik osztályt Győrben járta; onnan Komáromba ment és egy vaskereskedésben kezdett dolgozni, majd ismét folytatta iskoláit és közben gazdálkodott. A 7. és 8. osztályt a pozsonyi evangélikus líceumban járta, egyetemre Budapestre ment, ahol 1870-ben jogot hallgatott, emellett nevelőként, instruktorként és a királyi ügyek igazgatóságának írnokaként tartotta fönn magát. 1873-ban írnok lett a királyi főügyészségnél és ugyanezen év február elsején elvette Táncsics Mihály leányát, Esztert, aki azonban 1881. július másodikán meghalt. 1877-ben Komáromba költözött és ügyvédként tevékenykedett, a következő évben a Nemválasztók Pártja alakuló kongresszusának vezetője lett. Innen az 1880-as évek végén Kőszegre ment, ahol ügyvéd és szerkesztő volt, de 1890 februárjában innen is eltávozott.

Irodalmi működése Budapesten 1870-ben kezdődött, mikor rendes munkatársa volt a Magyar Ujságnak. Gyors Póstának és az Üstökös, Ludas Matyi, Bolond Miska s Bolond Istók élclapoknak; 1880. augusztusban a Budapest című politikai napilapnak belső munkatársa lett, később az Egyetértés, Függetlenség, Népszava, Szabadság és Hazánk című politikai lapoknak; továbbá a Komárom és Komárom és Vidéke hetilapoknak; az Ügyvédi Közlöny című szaklapba szintén dolgozott. Cikkeinek tárgya: a független Magyarország, a magyar nyelv általánosítása, nőemancipáció, a szegényügy gyökeres rendezése, a homeopátia terjesztése, a lélek halhatatlansága és a spiritizmus.

Szerkesztette a Népszavát 1879. október 12-től 1881. március 6-ig; a Komárom és Vidékét 1883. szeptember 1-től 1884. december 21-ig (Rakits Wladimir gör. n. egy. lelkésszel együtt) Komáromban, melyhez 1884. augusztusában Komárommegyei Hirnök c. politikai havi mellékletet adott; a Kőszeg és Vidékét 1887. szeptember 4-től 1890. január 26-ig Kőszegen. 1894-ben a Győri Ellenőrt szerkesztette.

Haláláról beszámolt a Vasárnapi Ujság.[1]

MűveSzerkesztés

  • A demokrácia, mint a közjólét megvalósítója és biztosítéka (Bp., 1877-80).

JegyzetekSzerkesztés

  1. (cím nélkül) . Vasárnapi Ujság, LV. évf. 39. sz. (1908. szept. 27.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • A Győri Ügyvédi Kamara története 1875-2000. Írta és szerk. Horváth Sándor Domokos, Tuba László. Győr, Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara, 2000.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub