Csorbató
Csorbató (szlovákul: Štrbské Pleso) modern szállodákkal, jól felszerelt sípályákkal rendelkező üdülőtelep a Magas-Tátrában, a Csorba-tó mellett, melyről nevét kapta. 1947-ig és 2007 óta Csorba község része az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
| Csorbató | |||
 | |||
| Štrbské Pleso légi panorámaképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Irányítószám | 059 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 20 fő (2017) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1350 m | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csorbató
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
| é. sz. 49° 07′ 12″, k. h. 20° 03′ 43″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 12″, k. h. 20° 03′ 43″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csorbató témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
1947-ig Csorba része volt, ezután 1999-ig önálló község, majd 2007. május 3-ig Magastátra város része volt. A csorbaiak 17 éve próbálkoztak az üdülőhely visszaszerzésével, és törekvésük a legfelső fórumon végül sikerrel járt, a szlovák legfelsőbb bíróság visszaállította az 1947 előtti községhatárt. Magastátra város vissza akarja szerezni az üdülőhelyet, mert attól tartanak, hogy szétzilálódik a Tátra egysége. [1]
FekvéseSzerkesztés
A legmagasabban (1350 m) fekvő tátrai üdülőhely a telepnek nevet adó Csorba-tó mellett.
TörténeteSzerkesztés
A Csorba-tó és környéke 1947-ig Csorba határához tartozott, innen kapta nevét is, a tó és környékének korai története az anyaközségével fonódott össze. A tó melletti telepet először 1644-ben említi Frölich Dávid Bibliotheca seu Cynosura Peregrinantium című művében. 1719-ben idősebb Buchholtz György az itteni fenyőolajkészítést említi meg. 1848-ig a Szent-Iványi család birtoka volt. 1860-ban még lakói megkísérelték a Csorba-tó leeresztését is.
Az addig értéktelennek hitt terület a 19. század végére vált egyre inkább turisztikai központtá. Első épülete a Szentiványi József által 1872-ben felépíttetett vadászlak volt.[1] A következő évben a turisták számára is megnyitották. A birtokos hamarosan a MKE-nek engedélyezte egy újabb ház építését, melyet 1875. augusztus 2-án, az ünnepélyes felavatáskor tiszteletére József-laknak kereszteltek. 1896-ra elkészült a fogaskerekű vasút, egyre több villa épült területén. A 19. századvégén a tóba halakat telepítettek, télen különösen tiszta jegét termelték ki. A telepet 1895-ben hivatalosan is fürdőtelepüléssé nyilvánították, a területet 1901-ben a magyar államkincstár vásárolta meg.
1918-tól a terület csehszlovák uralom alá került, amit a trianoni békeszerződés tett véglegessé 1920-tól. A Grand Hotel építését az első világháború után fejezték be. Első ízben 1935-ben rendeztek itt sívilágbajnokságot, majd 1970-ben ismét. A háromszög alakú Pátria Szálló 1976-ban épült.
