Csorbató (szlovákul: Štrbské Pleso) modern szállodákkal, jól felszerelt sípályákkal rendelkező üdülőtelep a Magas-Tátrában, a Csorba-tó mellett, melyről nevét kapta. 1947-ig és 2007 óta Csorba község része az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Csorbató
Štrbské Pleso légi panorámaképe
Štrbské Pleso légi panorámaképe
Csorbató címere
Csorbató címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Irányítószám 059 85
Népesség
Teljes népesség20 fő (2017) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1350 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csorbató (Szlovákia)
Csorbató
Csorbató
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 12″, k. h. 20° 03′ 43″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 12″, k. h. 20° 03′ 43″
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorbató témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A Csorba-tó a Pátria szállóval

1947-ig Csorba része volt, ezután 1999-ig önálló község, majd 2007. május 3-ig Magastátra város része volt. A csorbaiak 17 éve próbálkoztak az üdülőhely visszaszerzésével, és törekvésük a legfelső fórumon végül sikerrel járt, a szlovák legfelsőbb bíróság visszaállította az 1947 előtti községhatárt. Magastátra város vissza akarja szerezni az üdülőhelyet, mert attól tartanak, hogy szétzilálódik a Tátra egysége. [1]

FekvéseSzerkesztés

A legmagasabban (1350 m) fekvő tátrai üdülőhely a telepnek nevet adó Csorba-tó mellett.

TörténeteSzerkesztés

A Csorba-tó és környéke 1947-ig Csorba határához tartozott, innen kapta nevét is, a tó és környékének korai története az anyaközségével fonódott össze. A tó melletti telepet először 1644-ben említi Frölich Dávid Bibliotheca seu Cynosura Peregrinantium című művében. 1719-ben idősebb Buchholtz György az itteni fenyőolajkészítést említi meg. 1848-ig a Szent-Iványi család birtoka volt. 1860-ban még lakói megkísérelték a Csorba-tó leeresztését is.

 
A Magyarországi Kárpát-egyesület 1875-ben Szentiványi József támogatásával építette fel a József-menedékházat (Thirring Gábor vázlata, 1877)

Az addig értéktelennek hitt terület a 19. század végére vált egyre inkább turisztikai központtá. Első épülete a Szentiványi József által 1872-ben felépíttetett vadászlak volt.[1] A következő évben a turisták számára is megnyitották. A birtokos hamarosan a MKE-nek engedélyezte egy újabb ház építését, melyet 1875. augusztus 2-án, az ünnepélyes felavatáskor tiszteletére József-laknak kereszteltek. 1896-ra elkészült a fogaskerekű vasút, egyre több villa épült területén. A 19. századvégén a tóba halakat telepítettek, télen különösen tiszta jegét termelték ki. A telepet 1895-ben hivatalosan is fürdőtelepüléssé nyilvánították, a területet 1901-ben a magyar államkincstár vásárolta meg.

1918-tól a terület csehszlovák uralom alá került, amit a trianoni békeszerződés tett véglegessé 1920-tól. A Grand Hotel építését az első világháború után fejezték be. Első ízben 1935-ben rendeztek itt sívilágbajnokságot, majd 1970-ben ismét. A háromszög alakú Pátria Szálló 1976-ban épült.

 
Csorbató

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés