Csortkiv (ukránul: Чортків), régi lengyel nevén Czortków város Ukrajna Ternopili területén, a Csortkivi járás közigazgatási központja. Lakossága 2001-ben 29 075 fő volt. Galíciában, Ternopiltől 75 km-re, a Szeret partján, Podólia északi peremén terül el. Gazdaságára a kereskedelem és a könnyűipari tevékenység jellemző.

Csortkiv (Чортків)
Csortkivi panoráma
Csortkivi panoráma
Csortkiv címere
Csortkiv címere
Csortkiv zászlaja
Csortkiv zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Ternopili terület
Járás Csortkivi járás
Község Csortkiv község (2019. december 24. – )
Rang város
Alapítás éve16. század
Polgármester Volodimir Petrovics Smatko
Irányítószám 48500–48505
Körzethívószám +380 3552
Testvértelepülései
Lista
  • Leżajsk
  • Tetiiv
  • Hola Prystan
  • Korczyna, Podkarpackie Voivodeship
  • Zawadzkie
  • Dobrodzień
  • Talsi
Népesség
Teljes népesség
  • 29 169 fő (2017. jan. 1.)[1]
  • 28 393 fő (2021. jan. 1.)[2]
  • 29 053 fő (2022. jan. 1.)[3]
  • 28 686 fő (2020. jan. 1.)[4]
  • 28 858 fő (2019. jan. 1.)[5]
  • 29 057 fő (2018. jan. 1.)[6]
  • 29 345 fő (2016. jan. 1.)[7]
  • 29 702 fő (2015. jan. 1.)[8]
  • 29 662 fő (2014. jan. 1.)[9]
  • 29 640 fő (2013. jan. 1.)[9]
  • 29 500 fő (2012. jan. 1.)[9]
  • 29 249 fő (2011. jan. 1.)[9]
  • 29 196 fő (2010. jan. 1.)[9]
  • 29 038 fő (2009. jan. 1.)[9]
  • 28 737 fő (2008. jan. 1.)[9]
  • 28 907 fő (2007. jan. 1.)[9]
  • 29 104 fő (2006. jan. 1.)[9]
  • 29 015 fő (2005. jan. 1.)[9]
  • 29 138 fő (2004. jan. 1.)[9]
  • 29 194 fő (2003. jan. 1.)[9]
  • 29 057 fő (2001. jan. 1.)[9]
  • 30 200 fő (1998)[9]
  • 29 300 fő (1992)[9]
  • 26 681 fő (1989)[9]
  • 24 241 fő (1979)[9]
  • 19 183 fő (1970)[9]
  • 15 294 fő (1959)[9]
  • 21 900 fő (1939)[9]
Népsűrűség972,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság218 m
Terület30 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csortkiv (Ukrajna)
Csortkiv
Csortkiv
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 49° 00′, k. h. 25° 46′Koordináták: é. sz. 49° 00′, k. h. 25° 46′
Csortkiv weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csortkiv témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A város első írásos említése 1522-ből származik, amikor a I. Zsigmond lengyel király a települést Jerzy Czortkowskinak adományozta és engedélyezte, hogy tulajdonosa után használhassa a Czortków nevet. A település egyúttal városi rangot, és a magdeburgi jog biztosította kiváltásokat is megkapta. A 16. században kezdték el a várost védő erődítmény építését. A 17. században, a lengyel–török háborúk alatt a település hanyatlásnak indult. 16731683 között török megszállás alatt volt, ez idő alatt az 16721699 között létezett, Kamjanec-Pogyilszkij központú Podolja vilajethez tartozott.

Lengyelország első felosztásakor, 1772-ben a város Ausztriához került, az 1918-ig tartó osztrák fennhatóság alatt a Czortkowi kerület (Czortkow Betzirk) központja volt. 1919. június 8-án az Ukrán Galíciai Hadsereg betört a területre, a lengyel–ukrán front több hónapig a városon keresztül húzódott (csortkivi csata). A lengyel csapatok azonban rövidesen visszafoglalták a várost, amely 1939-ig járási székhelyként a második Lengyel Köztársaság Tarnopoli vajdaságához tartozott. 1931-ben a városnak 19 ezer lakosa volt. 22,8%-uk görögkatolikus vallású (etnikailag ukrán), 46,4 százalék katolikus (lengyel), 30 százalék pedig zsidó vallású volt. A lengyel időszakban Czortków jelentős katonai egységgel rendelkezett, a városban állomásozott a Podole határvédelmi dandár.

1939 szeptemberében, Lengyelország német és szovjet lerohanása idején a várost a szovjet csapatok foglalták el, a lengyel lakosságot deportálták. A német csapatok 1941 júniusában azonban kiverték a városból a Vörös Hadsereg egységeit. Czortków 1941–1944 között német megszállás alatt volt. A zsidó lakosságot gettóba költöztették. 1942. augusztus 26-án kezdődött el gettó felszámolása és a város zsidó lakosságának deportálása. Mintegy ötszáz főt (betegeket és gyerekeket) a helyszínen meggyilkoltak. Az első, kb. 2000 fős csoportot a bełźeci koncentrációs táborba szállították.

A szovjet Vörös Hadsereg 1944-ben foglalta el a várost. Ezzel 1991-ig tartó szovjet korszak következett a város életében. A második világháború után rövid ideig a Ternopili terület központja volt. 1946-ban a megmaradt lengyel lakosságot is kitelepítették Lengyelországba. A szovjet időszakban mérsékelt iparosításra került sor. A fafeldolgozó, az élelmiszer- és a textilipart fejlesztették. A városban jelentős vasúti javítóműhely működik.

LátnivalókSzerkesztés

  • A 16–17. században épült vár romjai;
  • Római katolikus templom. Először 1619-re épült fel a helyén az első, dominikánusok használta templom. A jelenlegi templom 1910-ben készült el.
  • Egy 17. és egy 18. században épült görögkatolikus fatemplom;
  • Helytörténeti múzeum.

Ismert személyekSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Csortkiv – Turiszticsnij putyivnik (szerk.: Natalija Paholik), „Zbrucs” Kiadó, Ternopil, 2003, ISBN 966-528-191-7

További információkSzerkesztés

  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2017 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal
  2. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2021 року (ukrán és angol nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal
  3. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022 року
  4. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2020 року (ukrán és angol nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal
  5. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019
  6. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2018 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2018. június 11.
  7. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2016 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal
  8. Ukrán Statisztikai Hivatal: Number of Present Population of Ukraine (2015) (ukrán nyelven), 2015
  9. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t http://pop-stat.mashke.org/ukraine-cities.htm