Csorvás

magyarországi város Békés vármegyében

Csorvás (románul: Ciorvaş)[3] város Békés vármegye Békéscsabai járásában.

Csorvás
Városháza
Városháza
Csorvás címere
Csorvás címere
Csorvás zászlaja
Csorvás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásBékéscsabai
Jogállásváros
PolgármesterBaráth Lajos (független)[1]
Irányítószám5920
Körzethívószám66
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség4441 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület90,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 05″, k. h. 20° 50′ 00″46.634722°N 20.833333°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 05″, k. h. 20° 50′ 00″46.634722°N 20.833333°E
Csorvás (Békés vármegye)
Csorvás
Csorvás
Pozíció Békés vármegye térképén
Csorvás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorvás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Magyarország délkeleti részén, a Tisza-Körös-Maros közötti területen, a Békés-Csanádi löszhát északkeleti, a Békési-sík délnyugati határán, Békés vármegye nyugati felén található, Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre.

Szomszédai észak felől Kondoros, északkelet felől Kétsoprony, kelet felől Telekgerendás, dél felől Gerendás, délnyugat felől Orosháza, északnyugat felől pedig Nagyszénás, illetve Orosháza Kiscsákó nevű, exklávé jellegű külterületi városrésze.

Megközelítése

szerkesztés

Belterületén végighúzódik a 47-es főút, így Debrecen-Békéscsaba, illetve Szeged-Orosháza felől is ez a legkézenfekvőbb megközelítési útvonala. Kondoros felől a 4409-es, Gerendás felől a 4431-es úton érhető el a település; közigazgatási területének északi szélét érinti még a 4642-es út is.

Vonattal a MÁV 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt. Csorvás vasútállomás az Orosházi tanyák megállóhely és a Csorvás alsó megállóhelyek között található, a település belterületének déli szélén, közúti elérését a 4431-es út biztosítja. (Csorvás alsó megállóhely elnevezése megtévesztő, mert nem a település területén található, hanem attól jó fél kilométerre keletre, Gerendás és Telekgerendás határán.)

Története

szerkesztés

A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu” volt. Az Árpád-kori és az erre épült középkori templomot 1997-ben tárták fel a régészek.

Csorvás első írásos említése az 1456-os évre tehető, amikor V. László a területet Hunyadi Jánosnak adományozta. Ekkor mint Szentetornyához tartozó pusztát említik.[4]

1458-tól a gerlai Ábrahámffyak birtoka volt 1595-ig, a török pusztításig. 1471-ben Csorvás újra előfordul, mint falu. Az említés szerint midőn a budai várban lévő szűz Mária templomának prépostja a szenttornyai birtokba bevezettetett, mint tanú és szomszéd jelen volt a csorvási bíró Elekes György.[5]

1556-ban 26 kapu után szedtek adót lakosaitól. Ez évben 2 földesúrnak, Ábrahámfy Boldizsárnak és Pejkes Péternek 8 kapuszámra becsült jobbágyai oly szegények voltak, hogy nem tudták az adót megfizetni.[4] 1563-ban 57 családot számoltak össze a faluban, úgy hogy mintegy 285 emberre volt tehető a népessége.[4] Ez adatnak megfelelt a török defter, mely 1557-58-ban 30 házat jegyzett föl Csorváson.[4]

A török uralom első szakában még régiós szinten népes község maradt Csorvás. A jobbágyok közt ez évben is előkerültek a Bakó, Bereczky, Juhos, Kondorosy, Pogány és Vasky nevűek, azaz a régi családok nem változtak.[4]

1580-on túl Csorvásnak semmi nyoma.[4] A török-tatár csapatok felégették a falut, s az hosszú időre lakatlan pusztává vált. Templomának tégláit pedig széthordták a környező lakosok.

A törökök kiverése után a területet báró Harruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő jobbágyai telepítették be a pusztát.[4]

1857. december 3-ától önálló adózó település, postával (1858), vasútállomással (1871), intézményhálózattal, iskolarendszerrel. Ebben az időben alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. A települést hat vallásfelekezet és három nemzetiség lakta (magyar, szlovák, román). A holokauszt a csorvási zsidó közösséget is elpusztította: a 45 csorvási zsidó közül 37-en váltak áldozattá.

A 19. század végétől 1950-ig, majd 1970-től ismét nagyközség. 2005. július 1-jétől város

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Szilágyi Menyhért (Csorvásiak Baráti Társasága)[6]
  • 1994–1998: Szilágyi Menyhért (független)[7]
  • 1998–2002: Szilágyi Menyhért (független)[8]
  • 2002–2006: Szilágyi Menyhért (független)[9]
  • 2006–2010: Szilágyi Menyhért (független)[10]
  • 2010–2014: Szilágyi Menyhért (független)[11]
  • 2014–2019: Baráth Lajos (független)[12]
  • 2019–2024: Baráth Lajos (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4962
4920
4652
4566
4432
4441
201320142019202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány, szlovák és román) nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 1,2% szlováknak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,9%, református 4,4%, evangélikus 7,5%, felekezeten kívüli 44% (20,3% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% szlováknak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% ukránnak, 0,1% románnak, 0,1% ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,1% volt római katolikus, 5,7% evangélikus, 4,1% református, 0,5% egyéb katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,2% görög katolikus, 36,5% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Evangélikus templom, főtér
  • Katolikus templom, főtér
  • Református templom, főtér
  • Második világháborús emlékmű, főtér
  • Trianoni emlékmű
  • Holokauszt-emlékmű, zsidó temető
  • Wenckheim Rudolf kastélya
  • Wenckheim Sándor kastélya (1977-ben felrobbantották, csak a kiskastély látható)

Csorvás díszpolgárai (2007)

szerkesztés

Híres csorvásiak

szerkesztés

Testvértelepülései

szerkesztés
  1. a b Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Comunitatea română din Ungaria (román nyelven). Ambasada României în Ungaria . (Hozzáférés: 2022. június 5.)
  4. a b c d e f g Karácsonyi János: Békés vármegye története. II. kötet (1896)
  5. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)
  6. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  8. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  11. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  12. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Csorvás Helységnévtár
  15. Csorvás Helységnévtár
  16. Arte di Davide[halott link]

További információk

szerkesztés