Csorvás

magyarországi város Békés megyében

Csorvás város Békés megye Békéscsabai járásában.

Csorvás
Városháza
Városháza
Csorvás címere
Csorvás címere
Csorvás zászlaja
Csorvás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásBékéscsabai
Jogállás város
Polgármester Baráth Lajos (független)[1]
Irányítószám 5920
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség4652 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség53,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület90,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csorvás (Magyarország)
Csorvás
Csorvás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 05″, k. h. 20° 50′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 05″, k. h. 20° 50′ 00″
Csorvás (Békés megye)
Csorvás
Csorvás
Pozíció Békés megye térképén
Csorvás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorvás témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Magyarország délkeleti részén, a Tisza-Körös-Maros közötti területen, a Békés-Csanádi löszhát északkeleti, a Békési-sík délnyugati határán, Békés megye nyugati felén található, Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre.

Szomszédai észak felől Kondoros, északkelet felől Kétsoprony, kelet felől Telekgerendás, dél felől Gerendás, délnyugat felől Orosháza, északnyugat felől pedig Nagyszénás, illetve Orosháza Kiscsákó nevű, exklávé jellegű külterületi városrésze.

MegközelítéseSzerkesztés

Belterületén végighúzódik a 47-es főút, így Debrecen-Békéscsaba, illetve Szeged-Orosháza felől is ez a legkézenfekvőbb megközelítési útvonala. Kondoros felől a 4409-es, Gerendás felől a 4431-es úton érhető el a település; közigazgatási területének északi szélét érinti még a 4642-es út is.

Vonattal a MÁV 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt. Csorvás vasútállomás az Orosházi tanyák megállóhely és a Csorvás alsó megállóhelyek között található, a település belterületének déli szélén, közúti elérését a 4431-es út biztosítja. (Csorvás alsó megállóhely elnevezése megtévesztő, mert nem a település területén található, hanem attól jó fél kilométerre keletre, Gerendás és Telekgerendás határán.)

TörténeteSzerkesztés

A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu” volt. Az Árpád-kori és az erre épült középkori templomot 1997-ben tárták fel a régészek. Csorvás első írásos említése az 1456-os évre tehető, amikor V. László a falut Hunyadi Jánosnak adományozta.

1458-tól a gerlai Ábrahámffyak birtoka volt 1595-ig, a török pusztításig. A török-tatár csapatok felégették a falut, s az hosszú időre lakatlan pusztává vált. A törökök kiverése után a területet báró Harruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő jobbágyai telepítették be a pusztát. 1857. december 3-ától önálló adózó település, postával (1858), vasútállomással (1871), intézményhálózattal, iskolarendszerrel. Ebben az időben alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. A települést hat vallásfelekezet és három nemzetiség lakta (magyar, szlovák, román). A holokauszt a csorvási zsidó közösséget is elpusztította: a 45 csorvási zsidó közül 37-en váltak áldozattá. A 19. század végétől 1950-ig, majd 1970-től ismét nagyközség. 2005. július 1-jétől város.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Szilágyi Menyhért (Csorvásiak Baráti Társasága)[3]
  • 1994–1998: Szilágyi Menyhért (független)[4]
  • 1998–2002: Szilágyi Menyhért (független)[5]
  • 2002–2006: Szilágyi Menyhért (független)[6]
  • 2006–2010: Szilágyi Menyhért (független)[7]
  • 2010–2014: Baráth Lajos (független)[8]
  • 2014–2019: Baráth Lajos (független)[9]
  • 2019-től: Baráth Lajos (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány, szlovák és román) nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 1,2% szlováknak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,9%, református 4,4%, evangélikus 7,5%, felekezeten kívüli 44% (20,3% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Evangélikus templom, főtér
  • Katolikus templom, főtér
  • Református templom, főtér
  • Második világháborús emlékmű, főtér
  • Trianoni emlékmű
  • Holokauszt-emlékmű, zsidó temető
  • Wenckheim Rudolf kastélya
  • Wenckheim Sándor kastélya (1977-ben felrobbantották, csak a kiskastély látható)

Csorvás díszpolgárai (2007)Szerkesztés

Híres csorvásiakSzerkesztés

  • Miszlay István (1930. nov. 18. – 2005. nov. 14.): rendező, színházigazgató. A Gyulai Várjátékok egyik alapítója.
  • Gulyás Pál (1939. március 2. –) hidrobiológus, ökológus, a Vízgazdálkodási tudományos Kutató Központ osztályvezetője, 1988-ban megosztott Állami-díjat kapott
  • Szombati Dávid János (1985. aug. 12. – ): képzőművész, újkori polihisztor. Keramikusnak tanult, de a figyelmet a festményeivel és grafikáival hívta fel magára. Jelenleg is aktív alkotó.[12]

TestvértelepüléseiSzerkesztés

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 14.)
  3. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  5. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  9. Csorvás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Csorvás Helységnévtár
  12. Arte di Davide[halott link]

További információkSzerkesztés