Csukcsföld vagy a Csukcs Autonóm Körzet (oroszul Чукотский автономный округ, csukcs nyelven Чукоткакэн автономныкэн округ) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Anadir.

Csukcs Autonóm Körzet (Чукотский автономный округ / Чукоткакэн автономныкэн округ)
A Csukcs Autonóm Körzet elhelyezkedése Oroszországon belül
A Csukcs Autonóm Körzet elhelyezkedése Oroszországon belül
Csukcs Autonóm Körzet címere
Csukcs Autonóm Körzet címere
Csukcs Autonóm Körzet zászlaja
Csukcs Autonóm Körzet zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetTávol-keleti szövetségi körzet
Székhely Anadir
Kormányzó Roman Valentyinovics Kopin
Népesség
Teljes népesség49 527 fő (2021. jan. 1.)
Etnikai csoportok oroszok, csukcsok, ukránok, eszkimók, evenek, csuvancok
Földrajzi adatok
Terület
Összterület721 481 km²
Elhelyezkedése
Csukcs Autonóm Körzet (Oroszország)
Csukcs Autonóm Körzet
Csukcs Autonóm Körzet
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 66° 15′ 10″, k. h. 172° 00′ 04″Koordináták: é. sz. 66° 15′ 10″, k. h. 172° 00′ 04″
A Wikimédia Commons tartalmaz Csukcs Autonóm Körzet témájú médiaállományokat.

Földrajz szerkesztés

Oroszország északkeleti részét foglalja el, területe közel nyolcszor akkora, mint Magyarországé. Határos délnyugaton a Magadani területtel, délen a Kamcsatkai határterülettel, nyugaton és északnyugaton Jakutfölddel. Keleten a Bering-szoros választja el Alaszkától.

Északon a Kelet-szibériai-tenger és a Csukcs-tenger, keleten a Bering-tenger mossa partjait, többek között az Ajon- és a Vrangel-szigetét is. Az autonóm körzetnek csak egy kisebb, legkeletibb része a Csukcs-félsziget, amely a terület őslakóiról, a csukcsokról kapta nevét.

Területének legnagyobb része hegyvidék: központi vidékein az Anyuj-hegység, az Omoloj-hegység, az Anadir-fennsík, az északi tengerpart mentén húzódó Ekvivatap-hegység. Keleten legnagyobb folyója az Anadir, mely a hegyeket elhagyva az Anadir-alföldön folyik végig és a Bering-tenger egyik öblébe torkollik. A körzet nyugati felének legnagyobb folyói, az Omolon és a Nagy-Anyuj (Anyuj) a Kolima vízrendszeréhez tartoznak.

Története szerkesztés

Népesség szerkesztés

Az elmúlt három népszámlálás alkalmával, a népesség száma csökkent.

  • 1989-ben 163 934 lakosa volt, melynek 66,1%-a orosz, 16,8%-a ukrán, 7,3%-a csukcs, 0,9%-a eszkimó, 0,8%-a even.
  • 2002-ben 53 824 lakosa volt, melyből 27 918 orosz (51,87%), 12 622 csukcs (23,45%), 4960 ukrán (9,22%), 1534 eszkimó (2,85%), 1407 even (2,61%), 951 csuvanc (1,77%), 185 jukagír (0,34%).
  • 2010-ben 50 526 lakosa volt, melyből 25 068 orosz (49,61%), 12 772 csukcs (25,28%), 2869 ukrán (5,68%), 1529 eszkimó (3,03%), 1392 even (2,76%), 897 csuvanc (1,78%), 198 jukagír (0,39%).

Települések szerkesztés

Csukcsföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 3 város, 5 városi jellegű település és 38 falusi település található. 1987-ben a körzet népessége még meghaladta a 150 ezer főt, vagyis az ezredforduló körüli negyed század alatt a harmadára csökkent, és ez a településhálózaton is nyomot hagyott: 1987-ben még 2 város, 18 városi jellegű település és 45 falusi tanács volt Csukcsföldön, közülük számosat elhagytak a lakói, és egyszerűen megszűntek az utóbbi években.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Csukcsföldön 65% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A falusi települések általában legfeljebb néhány száz lakosúak, a háromezer fős népességet egyikük sem éri el.

Csukcsföld városai a következők (2010. évi népességükkel):

A városi jellegű települések:

Közigazgatás és önkormányzatok szerkesztés

Csukcsföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 8 járásra oszlik, ezen kívül a körzet székhelye, Anadir körzeti alárendeltségű, vagyis a hozzá beosztott falusi népességgel együtt nem tartozik egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása Csukcsföldön jelentősen eltér a közigazgatási felosztástól, mivel a 8 közigazgatási járással ellentétben csupán 6 járási önkormányzat működik az autonóm körzet területén. Anadir a hozzá beosztott falusi településsel együtt nem tartozik ezek egyikéhez sem, hanem a járásoktól független városi körzetet alkot, ami egyszintű önkormányzattal rendelkezik, mely egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A másik 2 város és az 5 városi jellegű település városi községet alkot, melyek valamely járási önkormányzatnak alá vannak rendelve, akárcsak a 37 falusi község. A városokhoz beosztott falusi települések a megfelelő városi körzethez illetve városi községhez tartoznak.

Közigazgatási szempontból tehát Csukcsföld 8 járásra és 1 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 6 járási önkormányzat és 1 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 7 városi és 37 falusi község alkotja.

A közigazgatási járások és székhelyeik:

  • Anadiri járás (Anadir)
  • Beringovszkiji járás (Beringovszkij)
  • Bilibinói járás (Bilibino)
  • Csauni járás (Pevek)
  • Csukotkai járás (Lavrentyija)
  • Iultyini járás (Egvekinot)
  • Provigyenyijai járás (Provigyenyija)
  • Schmidt járás (Misz Smidta)

Az önkormányzati járások:

Politikai vezetés szerkesztés

A Csukcs Autonóm Körzet élén a kormányzó áll.

  • Roman Valentyinovics Kopin: először 2008-ban, másodszor 2013-ban választották meg kormányzónak. A 2018. szeptember 9-ei választáson harmadszorra is megerősítették tisztségében.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)

Források szerkesztés