Csulai György

	Csulai György
	Az Erdélyi református egyházkerület püspöke
Született	születési ideje nem ismert; nem ismert
Elhunyt	1660 vége
Nemzetiség	magyar
Felekezet	protestantizmus
	Püspökségi ideje; 1650 – 1660
Előző püspök	Következő püspök
Geleji Katona István	Veresmarti Gáspár

Csulaj vagy Csulai György (? – 1660 vége) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1650-től haláláig.

Élete szerkesztés

Debrecenben tanult, majd 1619-ben a heidelbergi egyetem hallgatója volt. Hazatérve Gyulafehérváron lett tanár. 1623-ban Székelyudvarhelyre ment lelkésznek, és ugyanabban az évben esperessé választották. 1627-ben Nagyenyeden lett lelkész.

1635-től I. Rákóczi György fejedelem udvari papjaként szolgált. Ebben a minőségében nagy kiváltságban volt része: saját konyhával rendelkezett, amire sem előtte, sem utána nem volt példa.^[1] Támogatta a heidelbergi káté román fordításának elkészítését és kiadását, majd amikor a fordítást a moldvai Varlaam metropolita Cartea carea să cheamă răspunsul împotriva catihismului Calvinesc (Suceava 1645) című vitairatában támadta, Csulai vitába szállt vele.^[2]^[3]

1650-ben püspökké választották. 1652-ben ő hívta haza Hollandiából Apáczai Csere Jánost, hogy a gyulafehérvári főiskola tanára legyen.^[4] 1650–1653 közötti könyvadományaival jelentős mértékben hozzájárult a marosvásárhelyi református kollégium könyvtárának megalapozásához.^[5] 1658-ban közbenjárt a fejedelemnél az összes nagyenyedi polgár nemessé emelése érdekében.^[6]

II. Rákóczi György háborúinak következtében bujdosásra kényszerült, Erdélytől távol, Magyarországon halt meg.

Mellékalakként számos, a korban játszódó irodalmi műben megjelenik, így Kemény Zsigmondnak Özvegy és leánya illetve A rajongók című regényeiben, valamint Németh László Apáczai című történeti drámájában, és Páskándi Géza Tornyot választok című drámájában.

Munkái szerkesztés

Üdvözlő verset írt Barcsai Zsigmondhoz (1620), Mindszenti C. Imréhez (1620) és Geleji Katona Istvánhoz (1640)
Latin gyászbeszéd Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsánna felett. 1622 (Az „Exequiarum Caeremonialium… libelli duo” c. gyűjteményben, Gyulafehérvár, 1624)
Gyászbeszéd gr. Bethlen Péter felett (A „Temetési pompa” c. kiadványban, Nagyvárad, 1646)
Keserüi Dajka János felett is tartott beszédet (1633)
Temetési pompa. Várad, 1646 (Halotti prédikáció, melyet iktári gr. Bethlen Péternek, Hunyadmegye főispánjának temetésén 1646. nov. 4. tartott)
Határozata az eresztvényi és rétyi gyülekezetek közt fenforgó vitás ügyben 1653-ból. (M. Prot. Figyelmező 1872. 385. l.)
Két levele Bethlen Istvánhoz 1636 decemberéből (Történelmi Tár 1885. 746–749.)^[7]
Scutul catechizmuului cu răspuns din scrâptura svântâ (Gyulafehérvár, 1656)