Főmenü megnyitása

Csurka Péter (Békés, 1894. július 6.Balatonalmádi, 1964. szeptember 29.) újságíró, író.

Csurka Péter
Élete
Született 1894. július 6.
Békés, Magyarország
Elhunyt 1964. szeptember 29. (70 évesen)
Balatonalmádi, Magyarország
Gyermekei
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza, színmű

ÉleteSzerkesztés

Csurka Péter békési parasztcsaládból származott, 1913-ban érettségizett, majd Nagyváradon jogot hallgatott, de tanulmányait az első világháború miatt nem fejezte be, hanem bevonult katonának, és főhadnagyként szerelt le. 1929-ben Nagyváradról átköltözött Budapestre, megkötötte első házasságát Bondár Sárával, melyből 1931-ben született Péter fia, aki később rákban meghalt. Budapesten könyvügynök, majd a Hitelbank tisztviselője lett. Elbeszélései és kisregényei 1930-tól jelentek meg a fővárosi lapokban és folyóiratokban. 1934-ben Bodnár Erzsébettel kötött házasságából született István, majd 1936-ban László nevű fia. A 40-es évek elején már a Friss Újság belső munkatársa volt. Erdély visszacsatolása után, 1941-ben ismét Nagyváradra költözött családjával, és alapított egy rum- és likőrgyárat. E befektetése jó megélhetést biztosított családjának, azonban 1944-ben kénytelen volt elhagyni Váradot, majd Budapest és Kőszeg érintésével az Alpokon át, egy München melletti kis bajor faluban, Lichtigben telepedtek meg. A második világháború végén amerikai fogságba esett, de hamarosan visszaindulhatott Magyarországra. Nagyváradra már nem tudott eljutni, az akkori igazoló bizottság nem tette lehetővé, hogy Budapesten telepedjen le, így ismét Békésre költözött. 1955 táján újra próbálkozott az írással, és 1957-től kezdett ismét publikálni különböző lapokban és folyóiratokban. 1964-ben autóbalesetben vesztette életét.

ElismeréseiSzerkesztés

1932-ben megnyerte a Nemzeti Színház Kamaraszínházának Nagydíját.

MunkásságaSzerkesztés

Első írásai a harmincas évek elején tűntek fel a fővárosi lapokban és folyóiratokban. Novellákat, tárcákat írt a Tolnai Világlapjába, Friss Újságba és a Pesti Hírlapba. Álnéven kis pénzért (ötven-száz pengőért) ponyvákat is írt. Eredeti hangvétele, békési zamatú humora hamarosan népszerűséget szerzett neki. Főbb művei:

  • Álomlovag (novellák, versek, Bp., 1930)
  • Rab Mátyás szerelme (regény, 1935)
  • Zsófika (színmű, 1936)
  • Bolond szerelem / A pénzeszsák ( regény, Bp., 1936)
  • Eszter (színmű, 1937)
  • A sárdombi háború (1937)
  • Ki vagyok én? (regény, Bp., 1939)
  • A két strázsa (1939)
  • Jegenyék (novellák, Bp., 1964)

ForrásokSzerkesztés