Főmenü megnyitása

A csutakfarkú hangyászgébics (Myrmornis torquata) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó Myrmornis nem egyetlen faja.[1][2]

Infobox info icon.svg
Csutakfarkú hangyászgébics
Naturalis Biodiversity Center - RMNH.AVES.72257 1 - Myrmornis torquata torquata (Boddaert, 1783) - Formicariidae - bird skin specimen.jpeg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Hangyászmadárfélék (Thamnophilidae)
Alcsalád: Myrmornithinae
Nem: Myrmornis
Sclater & Salvin, 1860
Faj: M. torquata
Tudományos név
Myrmornis torquata
(Boddaert, 1783)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csutakfarkú hangyászgébics témájú rendszertani információt.

Tartalomjegyzék

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Pieter Boddaert holland ornitológus írta le 1783-ban, a Formicarius nembe Formicarius torquatus néven.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Myrmornis torquata stictoptera (Salvin, 1893)
  • Myrmornis torquata torquata (Boddaert, 1783)[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Közép-Amerika déli és Dél-Amerika északi részén, Nicaragua, Panama, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Átlagos testhossza 16 centiméter, testtömege 42-51 gramm.[5] Nevét is rövid farok tollairól kapta.

ÉletmódjaSzerkesztés

Rovarokkal és egyéb ízeltlábúakkal táplálkozik, de fogyaszt puhatestűeket is.[3]

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2019. január 17.)

ForrásSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés