Wikipédia

Csuty Gáspár (udvarmester)

Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere
Ez a szócikk Bethlen Gábor udvarmesteréről szól. Hasonló címmel lásd még: Csuty Gáspár (egyértelműsítő lap).

Csuty Gáspár Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere. Személyét Móricz Zsigmond is felhasználta egy regényében.[2]

Csuty Gáspár
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaudvarmester
Csuty Gáspár aláírása
Csuty Gáspár aláírása
Aláírása 1625-ből[1]
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Egyesek szerint Hont vármegyei birtokos nemesi családból származhatott, ez azonban nem bizonyított. Ifjú korától nemesi udvari szolgálatban állt. Lehet, hogy ifjú korában 1587-ben fogságba került.[3] Előbb Pálffy Miklósnál, aki 1599-ben a török fővezérhez küldte 2 hitlevél (szabad követjárás és fegyverszünet) megszerzése végett,[4] majd Thurzó György nádornál szolgált.[5] 1604-ben esztergomi fogságból szabadulhatott.[6] Thurzó familiárisaként fontos diplomáciai feladatokat látott el,[7] követségben járt például 1605-ben Dóci Istvánnal a budai pasánál,[8] 1610-ben pedig Báthory Gábor erdélyi fejedelemnél.[9] 1605 januárjában részt vett volna a pozsonyi országgyűlésen.[10] A Bocskai-felkelésben is tevékenyen részt vett,[11] 1605-ben Rhédey Ferenc Északnyugat-Magyarország hódoltatásakor májusban helyettesként Nagyszombatban hagyta.[12] Érsekújvár átvételénél előbb sikertelenül szerepelt,[13] majd 1606-ban Érsekújvár átvételével és irányításával bízták meg, de miközben Bocskai István elhunyt, a várvédők 1607-ben csak Illésházy István nádornak adták át a kulcsokat.[14] 1606 augusztusában az országgyűlés a szerdárhoz küldött küldöttségbe (Nyáry Pál, Czobor Mihály, Wesselényi Ferenc) választotta, melynek többek között a bécsi békéhez a porta beleegyezésének kieszközlése volt a feladata.[15] Elképzelhető, hogy 1606 október-novemberében részt vett a Zsitvatoroki béke tárgyalásain is.[16] 1608 januárjában,[17] februárjában[18] és később is Nádasdy Tamással a budai pasánál járt a fegyverszünet érdekében.[19] 1608 júliusában Illésházy utasítására nyitrai provizornak akarták kinevezni.[20] 1609 március-szeptemberi eredménytelen szőgyéni tárgyalásokon is részt vett.[21] 1609 május végén Rimayval követségben járt a budai pasánál, aki csak 25-én fogadta őket.[22] A budai pasa válaszlevelét Dóczyval együtt hozta el.[23] 1609 augusztusában Wesselényi István házassági szerződésének egyik aláírója és pecsétlője.[24] 1610. március 28-30-án Thurzó Györgyöt képviselte a zsolnai zsinaton.[25] 1610 májusában és júniusában Thurzó György nádor Báthory Gábor erdélyi fejedelemhez küldte követségbe, utóbb Zrínyivel és Homonnai Györggyel együtt.[26] 1611-ben is Thurzó György szolgálatában állt és tudósította fia egészségéről.[27] 1615-ben Thurzó György és Forgách Zsigmond közti levelezést is bonyolította.[28] 1615-ben mint nádori kapitány tanúbizonyságot tesz Vác és Szőgyén építéséről, mely utóbbinál (1606 ?) jelen volt Bosnyák Tamás mellett.[29]

A nádor halála után 1617. január 2-án érkezett Terstianskyval Bittcsére[30] és februárban másokkal együtt a biccsei temetés egyik szervezője és irányítója volt,[31] majd Thurzó Imre udvari főkapitánya lett.[32] 1617-ben Thurzó Imre már azt írta róla, hogy „őkegyelmét atyánk gyanánt tartjuk”. Valószínűleg 1617-ben Forgách Zsigmond és Dessewffy János mellett részt vállalt a prágai udvari kincsek Bécsbe szállításában.[33] 1618-ban Thurzó Mária esküvőjén is ilyen minőségben irányította az étekfogókat[34] Ugyanezen évben Thurzó Imre lakodalmán 8 lovassal képviselte magát.[35] Az 1619. évi pozsonyi országgyűlésen udvari kapitánytársával, Rimay Jánossal együtt képviselte Thurzó Imrét,[36] majd az 1619-i kassai részleges országgyűlésen is megjelent, mint a Bethlent támogató párt tagja.[37] Czobor Erzsébet Rimay helyett őt és Beniczky Imrét jegyezte be a megbízólevelekbe.[38] Bethlen Gábor első támadása idején ő intézte Thurzó és Bethlen közötti kapcsolattartást.[39] 1621. március 12-én Nyitra vármegye hűségesküt tett II. Ferdinándnak, amit csak Thurzó Szaniszló, Litassy István[40] és ő ellenzett.[41] 1621 márciusában egy nehéz pillanatban a fejedelem azt kívánta, hogy bárcsak találkozhatna Thurzó Imrével, és „csak két óráig beszélhetnénk, lenne jelen Csúti uram is”.[42] Közben Bethlen is kért tőle szolgálatokat. 1621 tavaszán miután Buquoy és Forgách Zsigmond nádor körülzárták Pozsony várát és annak felmentése sem sikerült, Bethlen lefoglaltatta az egyházi javakat és azokhoz tiszttartókat rendelt. Így nevezte ki Csuty Gáspárt is Deákiba.[43] 1621 áprilisában például ostromlott Érsekújvárba rendelte Thurzó Szaniszló mellé.[44] 1621 májusában és júniusában végig az ostromlott várban tartózkodott, sőt május 16-án Bethlen tárgyalóbiztosnak is kinevezte Thurzó Szaniszlóval és Hoffmann Györggyel együtt.[45] Érsekújvárott a belső elhárítást is vezette,[46] amely megakadályozta a vár feladását és időhúzó tárgyalásba bocsátkoztak Forgách Zsigmond nádorral.[47] Rokona Tajnay György (valószínűleg a Deseő család révén) ezen hadjárat során szegődött szolgálatába, majd a békekötést követően Kassára és Erdélybe is követte.[48]

1621. október 19-én meghalt Thurzó Imre. A nikolsburgi békét követően Bethlen viceudvarmesterévé tette, de mások is a szolgálatába álltak.[49] 1622-ben a soproni országgyűlés alkalmával tárgyalt Esterházy Miklóssal, II. Ferdinánd biztosával.[50] 1623 augusztusában Esterházy Miklós nádor egyik szolgája Károlyi Mihálynak, Bethlen sógorának hozott levelet Kolozsvárra, de mivel a címzettet nem találta, a levelet „Czyuti Gáspár tanácsából” Bethlennek adta.[51] Minden bizonnyal azért adott tanácsot a levélhozónak, mert akkor már ő volt az udvarmester. Udvarmesteri kinevezése és utasítása 1622. máj. 6. és 1623 augusztusa közé tehető.[52] 1623-1626 között legalább 3 alkalommal járt Kolozsvárott az udvarban.[53] 1623-ban újból a Bethlen és II. Ferdinánd közötti béketárgyalásokon volt rá szükség.[54] Október közepén emiatt Semptén járhatott.[55] 1623. november 1-én Bornemisza Jánossal Nagyszombatból figyelmeztették Gyürky Benedeket, Bethlen főkamaragrófját, hogy Esterházy Pál Zólyomba kívánna menni, s ha igen, fogassák őt el.[56] Novemberben talán Károlyi Mihállyal Bethlennél járhatott.[57] 1624 áprilisában Borsos Tamással Szofi Muhammed budai pasánál járhatott követségben.[58] Az 1624-es bécsi békét követően említik Bethlen Gábor kíséretében.[59] 1625 márciusában Illésházy Gáspárral együtt Bethlen magához hivatta.[60] Április elején Abaszéplakról írt Illésházy Gáspárnak bizalmasan.[61]

1625. július végén már bizonyosan főudvarmesterként[62] fogadta Paul Strassburgot, a protestáns szövetség küldöttét Gyulafehérvárott.[63] Ugyanezen évben a kolozsvári tanács hat ezüstkanalat ajándékozott „Cziuti Gaspar, Hoffmester uram zamara”.[64] 1625 decemberében Esterházy Miklósnál járt követségben Kismartonban,[65] 1626 augusztusában, Bethlen harmadik támadásának előestéjén pedig II. Ferdinándnál tárgyalt.[66] Mivel megbetegedett Kassán maradt, s ekkor rokona Tajnay György elhagyta szolgálatát.[48] 1626-ban levelet váltott Johann Joachim von Rusdorffal is.[67] Még 1627-ben[68] és 1629-ben is a fejedelmet szolgálta. 1629. április végén érkezett Kolozsvárra Magyarországról, s onnét Gyulafehérvárra mehetett többekkel a fejedelemhez.[69]

Birtokai és családja szerkesztés

1589-ben Zamaria Ferdinánd érsekújvári és veszprémi kapitánynak zálogosítja el ásványtői nemesi kúriáját.[70] Még 1606 előtt Vágsellyén inscribált egy házat 500 forint értékben Bocskai Istvántól,[71] majd pedig a ház kiváltságolt helyzete miatt pereskedett 1617-ben Pázmány Péter érsekkel, a turóci prépostság adminisztrátorával.[72] 1612-ben Homonnay István magvaszakadta után Ung vármegyei birtokait Homokot és Konczházát, melyeket Homonnai Drugeth György kért adományba a nádor neki és Paxy Miklósnak adta.[73] 1624-ben Bethlen Gábor Nagy Márton kismezői és pirosdi részét, annak magvaszakadtával Sámsoni Csúthi Gáspárnak inszkribálta,[74] 1632-ben pedig már Rákóczi György megerősítette Füzesi Katona Istvánt kismezői és pirosdi birtokában, melynek felét Bethlen Gábor adományából, másik felét pedig Csuthi Gáspártól vétel útján bírta.[75]

Gyerekei nem ismertek, felesége 1611 júliusában már „oly nehezen volt, hogy életét senki nem reménlette”.[76] Buzgó evangélikus volt, mivel 1614-ben, Thurzó György familiárisaként Hetmény református lelkészét, Mazianit el akarta űzni, és gátolta a sellyei híveket a hozzá prédikációra való járásban.[77] 1625-ben levelében említi feleségét, név nélkül.[78] 1638-ban özvegye Deseő Zsófia szerepel.[79]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Ferenczi 1911, 127 60. kép
  2. ↑ A nagy fejedelem. (Pesti Napló 1927. január 16., 6.); Móricz Zsigmond más családtagokat is szerepeltet Tündérkert c. regényében (Vö. Pesti Napló 1921. március 6., 2.), ami arra utal hogy az író a korszak tanulmányozásakor többször találkozhatott a család egyes tagjaival.
  3. ↑ MNL, A Batthyány család körmendi levéltára, P 1314 Missiles, 110. doboz, No. 48573; Takáts 1915, 283; Takáts–Karatay 1958, 148.
  4. ↑ Szádeczky 1885, 567-569; Jedlicska 1897, 74, 696.
  5. ↑ Jeney-Tóth 2012, 17; Benda 2014, 235.
  6. ↑ "Relation was Casparus Schuty [Csuty Gáspár] von ainem gefangnen von Ofen herauß khomben gehört" (ÖStA HHStA Türkei I. Karton 88. Konv. 1. 1604.03-06. fol. 53-54.)
  7. ↑ De még az 1620-as években is foglalkozott birtokügyeikkel. Vö. Kočiš 1962, 135 No. 718.
  8. ↑ Zichy 1876 II, 129-130 No. CCCCXLVI; Jakus 1995, 17.
  9. ↑ Zichy 1876 II, 255, 258-259; MNL, Act. Thurz. fasc. 96, m. 23; Komáromy 1896, 298.
  10. ↑ Az 1605. vízkereszti meghiúsult pozsonyi országgyűlés I. In: Károlyi 1899, 118.
  11. ↑ Nagy 1975, 33.
  12. ↑ Rhédey Ferenc 1605. május 7-i levele Thurzó Szaniszlóhoz (MNL, Thurzó család lvt., fasc. 105; Komáromy 1894, 188-189; Nagy 1961, 242; Nagy 2005, 223.
  13. ↑ Naményi 1839, 254; Szilágyi 1878a, 840; Említi: Szarvas Gábor - Simonyi Zsigmond 1893: Magyar nyelvtörténeti szótár 3. Budapest, 738.
  14. ↑ Szilágyi 1878a, 863-864, 866-867; Komáromy 1894, 342.
  15. ↑ Károlyi Árpád 1917: Magyar Történelmi Emlékek III. Magyar Országgyűlési Emlékek XII. (1606). Budapest, 310, 611 No. 70.
  16. ↑ Skovajsa 2014, 170, 705. jegyzet
  17. ↑ ÖStA HHStA Türkei I. Karton 91. Konv. 2. 1608.01-05. fol. 1-2., 9; Pálkövi 1857, 11; Bayerle 1991, 111-112 No. 94.
  18. ↑ vagy március elején. Vö. TT, 1879, 69-70; Bayerle 1991, 120-121 No. 97 (1608. március 3-13.).
  19. ↑ 1659: De Monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem, auctore Petro de Rewa. Francofurti, 119; 1663: Hungar- und Sibenburgische Chronica. Franckfurt, 504; Johannes Gradelehnus 1665: Hungarische/ Sibenbürgische/ Moldau- Wallach- Türck- Tartar- Persian- und Venetianische Chronica. Franckfurt am Mayn, 401; 1665: Ortelius continuatus - Das ist der ungarischen Kriegs-Empörüngen, fernere historische Beschreibung. Franckfurt am Main, 8a; Georg Krekwitz 1685: Totius Regni Hungariae superioris & inferioris accurata Descriptio. Franckfurt - Nürnberg, 651; Georg Krekwitz 1686: Totius Regni Hungariae superioris & inferioris accurata Descriptio. Franckfurt - Nürnberg, 616; 1746: Scriptores rerum Hungaricarum veteres, ac Genuini II. 788; Kovachich 1798, 238-239; Pray 1801, 254; Luczenbacher 1834, 233; Torma 1867, 154; Szilágyi 1879b, 69-70 No. V; Linhartová 1937, 86, 459; Rácz 1964, 50-51; Nehring 1986, 22 hibásan Csuzy, 29 117. jegyzet; Júniusban Kenyfi Jánossal: Szilády-Szilágyi 1868, 77-79 No. LX; Bayerle 1991, 133-134 No. 108. Vö. Kočiš 1962, 64 No. 303.
  20. ↑ ÖStA HKA Hoffinanz -Ungarn RN. 96. Konv. 1608. július fol. 41-44.
  21. ↑ Ipolyi 1887, 69, 73; Nehring 1986, 33; Vö. Vienna, HHStA, Turcica, 92, 1609, ff 75, 76, 80; Bayerle 1991, 173-175 No. 136 (1609. május 29-június 8.); J. Újváry 2016, 823 1832. jegyzet, 825 1841. jegyzet.
  22. ↑ ÖStA HHStA Türkei I. Karton 92. Konv. 1. 1609 fol. 67-70.
  23. ↑ ÖStA HHStA Türkei I. Karton 92. Konv. 1. 1609 fol. 75-80.
  24. ↑ Eredetileg a Bodó család szelezsényi levéltárában; Palotás 1872, 346-348; Deák 1878, 34.
  25. ↑ Ila 1933, 182 26. jegyzet.
  26. ↑ Zichy 1876, 254-255 No. DXLIV, 257-259 No. DXLVII-DXLVIII.
  27. ↑ Árva, IV-T/ 5. fasc. No. 123; Dományházy - Font - Keserű - Latzkovits 1989, 27 No. 18., 398.
  28. ↑ MOL, Act. Thurz. fasc. 55, No. 35; Szilágyi 1881, 246-248.
  29. ↑ ÖStA HHStA Türkei I. Karton 100. Konv. 1. 1615.07. fol. 275-278.
  30. ↑ Szent-Istványi Márton 1859: Gróf Thurzó Györgynek, Magyarország nádorának temetése 1617-ben. Vasárnapi Ujság VI/17, 198 (április 24.)
  31. ↑ Odescalchi 1876, 425-428; Lombardini 1884, 311; 1898, 260; V.S. 1888: Thurzó Imre ifjúsága. Vasárnapi Ujság XXXV/16, 262; 2005 Fejfa monográfia. 40.
  32. ↑ MNL, P 231 kelecsényi Fejérpataky család (1549-1923); Ipolyi 1887, 211-212, 214, 216; Ferenczi 1911, 127; Fügedi 1955, 214-215, 218; Kočiš 1974, 34; Kőszeghy 2011, 186; Kurucárová 2016, 31; Bódai 2019, 237.
  33. ↑ Hajdú András 1989: A prágai orloj. Vasárnapi Új Szó 22/34, 8-9. (augusztus 25.)
  34. ↑ Radvánszky 1880, 17-18; Mollay 1982, 315.
  35. ↑ Kovacsóczy 1833, 338, 343-344; Kubinyi 1888b, 1-3; Kubinyi 1888a, 56-57; Nyáry 1941, 8.
  36. ↑ Nagy 1880, 425-443; 1881, 87-97; Magyar protestáns egyháztörténeti adattár V, 262 (?); Zsilinszky 1891, 164; Ferenczi 1911, 136; Ila 1934, 262 No. 231; Eckhardt 1955, 345; Nagy 1979, 132; Bónis 1981, 36; Károlyi 2019, 146, 153 és 156. jegyzet.
  37. ↑ Zsilinszky 1891, 176.
  38. ↑ Nagybiccsei Állami Levéltár, 216 fasc. 42. sz.; Komlovszki 1960, 485-486. (1620. június 18.)
  39. ↑ Ipolyi 1887, 229; „Magunk kezével írott levelünket Csúti Gáspár kezébe adánk, hogy kegyelmednek megküldené” – írta 1620. szept. 11-én Bethlen Thurzónak (Bethlen Gábor levele Thurzó Imrének, Sempte, 1620. szept. 11.: Szilágyi 1879a, 221.
  40. ↑ A Thurzó család familiárisaként kezdte hivatali pályáját, majd Bars vármegye követe volt. Litassy adta át Nyitra várát 1620. szeptember 9-én egy napi ostrom után Bethlen csapatainak, melyről valószínűleg már előzőleg Verebélyen megállapodhattak (Botka 1867, 47)
  41. ↑ ŠA Nitra, Nyitra vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1621, pag. 394; Dedek 1899, 624; Rudnay 1908, 113 hibásan Gábor; Ekkor járhatott Litassyval Erdélyben is (?), lásd: Thurzó család levéltára, fasc. 14, No. 15 és fasc. 74, No. 17; Ila 1955, 134.
  42. ↑ Bethlen Gábor levele Thurzó Imrének, Nagyszombat, 1621. március 17.: Szilágyi 1879a, 274.
  43. ↑ Pannonhalmi r. lvt., fasc. 10. nr. 15; Erdélyi László (szerk.) - Molnár Szulpicz 1906: A pannonhalmi főapátság története 4. Nagy háborúk kora, a magyar Szent-Benedek-Rend föloszlása és föléledése 1535-1708 - A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története 4. Budapest, 435. Ezeket aztán a nikolsburgi béke és az 1622/VI. törvénycikk szolgáltatja vissza.
  44. ↑ „Csúti Gáspárt generál uram mellett hagyom, mert úgy itíltem jobbnak lenni, kegyelmedet kérem ne nehezteljen, többet szolgálhat Újvárban mindnyájunknak az vén ember eszével, jó tanácsával (Bethlen Gábor levele Thurzó Imrének, Garamszentbenedek, 1621. ápr. 24.: Szilágyi 1879a, 286; vö. Angyal 1898, 312; Haiczl 1932, 92; Nagy 1978, 139; Nagy 1979, 274, 283; Makkai 1980, 145. A hadibiztosok szerepéről vö. Nagy 1972, 17-18, 157 627. jegyzet.
  45. ↑ instrukciójuk: Szilágyi 1888, 401-434, 609-639, 631-633; Csúti érsekújvári tartózkodásáról: Szilágyi 1879a, 301, 326; Szilágyi 1887, 177; vö. Angyal 1898, 331-332; Gyulai 2017, 175
  46. ↑ Személyét Bethlen elhárításához elsősorban Nagy László (1975, 30) köti.
  47. ↑ Bethlen 1621. május 10-i levele Thurzó Imréhez (Szilágyi 1879a, 292); Bethlen 1621. május 16-i titkos instructiója (Szilágyi 1888, 631—633); Kerekes 1943, 100; Nagy 1973, 456, 470-471.
  48. ↑ a b Révay 1999, 230.
  49. ↑ Például Krausz János titkár (vö. Ila 1932, 20), illetve Rimay János (Ács 2001, 211).
  50. ↑ Kerekes 1943, 100.
  51. ↑ Bethlen Gábor levele Esterházy Miklósnak, Kolozsvár, 1623. aug. 19.: Szilágyi: Bethlen politikai levelei, 387.
  52. ↑ Toldy 1852; Horváth 1862; Radvánszky 1880 III, 67; Koszorú 1863, 68 (Bethlen Gábor udvara) és Győrfi 1980 korábbi keltezéssel. 1623: Jeney-Tóth 2011, 23. Az utasítást mások szimplán csak 1620-ra tették: Eszem-íszom hajdan és ma. Pesti Napló 89/57, 6 (1938. március 11.)
  53. ↑ Jeney-Tóth 2012, 39, 41-42, 249, 263-265.
  54. ↑ Thurzó Szaniszló Naplója. In: Bethlen Gábor krónikásai. Krónikák, emlékiratok, naplók a nagy fejedelemről. S. a. rend. Makkai László Budapest, 1980, 239, 241; Lásd még Bethlen leveleit Illésházy Gáspárnak (1914 Magyar Történelmi Tár 5/2, 59, 75)
  55. ↑ Thurzó Szaniszló nádor naplója (Szilágyi 1882, 167)
  56. ↑ Péch 1887, 180-181, 611 No. LIII.
  57. ↑ Szilágyi 1882, 171.
  58. ↑ Gergely 1882, 455-456.
  59. ↑ Szilágyi 1886, 614-615 No. CLXI.
  60. ↑ 1914 Magyar Történelmi Tár 5/2, 79.
  61. ↑ Szádeczky 1915, 79; Kerekes 1943, 99-100.
  62. ↑ Jeney-Tóth 2012, 85 szerint aludvarmester 1625-1626-ban, s udvari reprezentációs feladata volt. Valójában követségei a források alapján nem szüneteltek.
  63. ↑ „Die XXXI Julii per generosuum dominum Casparum Cziuti, supremum curiae magistrum ... in Regiam deductus sum”: Paul Strassburg jelentése, 1625. augusztus 25. (Szilágyi Sándor: A „Collectio Camerariana”-ból. Történelmi Tár 1883, 217-261: 226, 229; vö. Trócsányi 1980, 392.
  64. ↑ Kolozsvári sáfárpolgári számadáskönyvek, 16/XXXIV; idézi: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár V, 262; Kiss 2008, 111.
  65. ↑ Szalay 1863, 230-231, 269; Szilágyi 1882, 61.
  66. ↑ A császár – Bethlen szerint – „az magunk hopmesterétől Csúti Gáspár hívünktől” üzente meg, hogy nem köteles fönntartani a békét (Bethlen Gábor levele II. Ferdinándnak, 1626. augusztus 21.: Szilágyi 1887, 344; Bethlen G. utasítása katonáinak, 1626. aug. 21.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek VIII, 354-355; Trócsányi 1980, 392); Szilágyi 1882, 61 4. jegyzet. Lásd még: Gyulafehérvári káptalani levéltár. Instructio pro Casparo Csuti ad milites sub capitaneatu Petri Kovácsi, Joannis Puskás, Andreae Forgach, Andreae Gombos et Andreae Kovácsi expedita; Szilágyi 1882, 354-357 No. XXXII; Gindely - Acsády 1890, 177.
  67. ↑ Murhardsche Bibliothek, 2° Ms. iurid. 47 Rusdorfii... Litterae de republica ad diversos reges, principes... scriptae, in quibus totius fere Europae, imprimis autem rerum Palatinarum status secundum temporum formas et mutationes, ingenua orationis libertate describitur, Annum circiter MDCXXX.; Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Tört. oklevéltan 2° 37. v. kötet: Joachimi Rusdorfii nobilis Germani litterae de Republica ad diversos reges, principes,illustres viros, oratores, anno 1630; P. Vásárhelyi 1991, 203; Fazekas 2006, 12; 2008, 1003.
  68. ↑ Ipolyi 1887, 301.
  69. ↑ Jeney-Tóth 2012, 473. jegyzet; Kolozsvár város Levéltára, Számadáskönyvek 18a/IV. 67.
  70. ↑ A Győri Káptalan Hiteleshelyi Levéltára, 1589: 987-988.
  71. ↑ Lásd: A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii 6. kötet, 98-99. Archiválva 2016. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben; E 227 Magyar Kamara Archivuma, Libri donationum 5. kötet, 89; Szilágyi 1878b, 583-584.
  72. ↑ Prímási Levéltár Esztergom, Archivum saeculare, Acta radicalia, Classis U, no 100-108; Katona 1794, p. 506-507; A vallásügyi sérelmek közt az 1613-as pozsonyi országgyűlésen is szerepelt ezen birtoklása (Zsilinszky 1891, 75.), sőt 1620-ban is (Zsilinszky 1891, 237); Pázmány a vádakat visszautasította (Pázmány 2019, 241, 175. jegyzet; Báthory 2019, 213).
  73. ↑ ÖStA Hoffinanz -Ungarn. r. Nr. 102. Konv. 1612. szeptember fol. 18-21.
  74. ↑ MNL, F 1 Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára, Libri regii, 14. kötet, 31b-32, No. 12.34 (Libri Regii 12, 31 hibás hivatkozás); Kádár 1900-1901, 370, 456.
  75. ↑ Libri Regii 12, 244 (hibás hivatkozás); Kádár 1900-1901, 370, 456.
  76. ↑ Zichy 1876 II, 287-288 No. DLXXIV.
  77. ↑ Ila 1933, 182-186; 1934, 168, 174; Szekfű 1935, 97; Szabó 2010, 120 59-60. jegyzet, 231 No. 27-28; Szabó 2012, 87-88.
  78. ↑ 1914 Magyar Történelmi Tár 5/2, 79 No. 68.
  79. ↑ MNL, R 319, 12. csomó, No. 390 (1906/33)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csuty_Gáspár_(udvarmester)&oldid=26946256”