Főmenü megnyitása
A gányi ág címere a pecsétlenyomatok alapján

A nebojszai, gányi és návolyi Csuty család köznemesi, eredetileg a Fejér vármegyei eredetű család Felcsútról származhatott. Teljes leszármazásuk nem ismert, csupán Csuty Pál gyászbeszédéből tudható, hogy öregapja, ugyancsak Pál, még Fejér vármegyében hivatalt viselt. Buda 1541-es török elfoglalása után családjával elhagyta otthonát és fiaival Nebojszán telepedett le.[1] Minden bizonnyal ide felesége, Borsy Márta révén kerülhettek, a Borsyak ugyanis Galántán, Gányban és Kajalon voltak birtokosok.[2] Benedek 1600-ban zálogjog útján szerez birtokot Gányban.

1738-ban Návolyról Pál tanult a nyitrai piaristáknál, ugyanakkor amikor a nemespanni ágból Márton, azonban más osztályba jártak. Az országos diákösszeírást a pestisjárvány miatt eszközölték, ami 1739-ben elérte Nyitra vármegyét is.[3]

Csuty János és felesége Karolina birtokait 1861-ben Gányban adósságaik miatt lefoglalták és végrehajtást eszközöltek rajtuk.[4]

Birtokaik voltak Csehbereken, Galántán, Gányon, Návolyon, Nemeskajalon, Nemesnebojszán és másutt.

Neves családtagokSzerkesztés

  • Csuty Gáspár végvári katona
  • Csuty Gáspár, Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere
  • Csuty Benedek főszolgabíró és később alispán Pozsony vármegyében
  • Csuty Pál Nyitra vármegyei tisztviselő, Lednic várának kapitánya
  • Csuty Benedek (?-1681. november), 1678-tól Thököly Imre (vajda)hunyadi uradalmának felügyelője és teljhatalmú kormányzója[5]
  • Csuty György Nyitra vármegyei szolgabíró
  • Csuty Miklós Pozsony vármegye táblabírája
  • Csuty József táblabíró

JegyzetekSzerkesztés

  1. Pongrácz a kol. 2004: Šlachta Bratislavskej stolice. Bratislava, 104.
  2. Novák Veronika 1993: Gáň v období 1113-1914, in: Gáň 1113-1993. Galanta, 6-11; Novák, V. 1997: Nemeskajal története az első írásos emléktől 1848-ig, in: Pukkai László (szerk.): Kajal – Nemeskajal. Nitra, 10, 13; Házi Jenő 2000: Pozsony vármegye középkori földrajza. Pozsony, 419.
  3. Fallenbüchl Zoltán 1985: Az 1738/39. évi országos diákösszeírás. Budapest, 88.
  4. Pressburger Zeitung 1861. szeptember 12. Nr. 210, 4.
  5. Act. Trans. Cam. Arch. 4. sz., 12 sz., 2. cs.; Rupp Jakab 1876: Magyarország helyrajzi története III. Budapest, 210; A Teleki-család marosvásárhelyi levéltárában volt több kiadatlan levele (Erdélyi Múzeum 1914; Deák Farkas 1883: A bujdosók levéltára - A gróf Teleki-család maros-vásárhelyi levéltárából. Budapest, 233). Vö. Komjáti Zoltán Igor 2010: ...Az mit hallottam, kötelességem szerint akarám... Fons 17/1, 137 136. jegyzet.

ForrásokSzerkesztés