Főmenü megnyitása

Cuajinicuilapa egy község Mexikó Guerrero államának déli részén, a Costa Chica nevű partvidéken. 2010-ben lakossága kb. 26 000 fő volt, ebből mintegy 10 000-en laktak a községközpontban, Cuajinicuilapában, a többi 16 000 lakos a község területén található 104 kisebb településen élt.[2] A község az afrikai származású mexikóiak egyik központja.[3]

Cuajinicuilapa község
(Municipio de Cuajinicuilapa)
Cuajinicuilapa község címere
Cuajinicuilapa község címere
Cuajinicuilapa község zászlaja
Cuajinicuilapa község zászlaja
Adatok
Ország Mexikó
Állam Guerrero
Székhely Cuajinicuilapa
Terület631,62 km²
Népesség
Teljes népesség 25 922 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség41,0 fő/km²
Elhelyezkedése
Cuajinicuilapa község elhelyezkedése Guerrero államban
Cuajinicuilapa község elhelyezkedése Guerrero államban

FekvéseSzerkesztés

A Guerrero állam legdélebbi csücskében elhelyezkedő Cuajinicuilapa község legnagyobb része síkvidék, középső és déli részén 100 méter fölé emelkedő, de a 200 métert el nem érő dombokkal, hegynyúlványokkal. Nyugaton a Csendes-óceánnal határos. A csapadék éves átlaga 1100–1300 mm, így vizekben bővelkedik, de sok vízfolyása csak időszakos. Állandó folyói, patakjai az Agua Fría, a Cortijo, a Santa Catarina és a Grande, időszakosak a De Méndez, a Del Chorro, az El Carrizo, a La Zanja, a Las Playitas, a Los Cuahulotes, a Los Samaritanos, a Mateplátano, a No Has Querido, a Panamá, a Paso del Arriero, a Santo, a Tecoyame és a Viejo. A terület elsöprő többségét, csaknem 80%-ot a növénytermesztés hasznosít, a fennmaradó rész legnagyobb része vadon (főként a középső és déli részek dombjain).[4]

ÉlővilágSzerkesztés

A község gazdaságilag nem hasznosított vidékeit jórészt szavanna borítja. Fő növénynemzetségei a Byrsonima, a Curatella (melybe egyetlen faj tartozik, a Curatella americana) és a Crescentia, ritkábban fordulnak elő a Coccoloba és a tölgy nemzetség fajai. Az erdős vidékeken számos fafaj él.

Gerinces állatai közül gyakoriak az övesállatok, kócsagok, nyulak, oposszumok, bűzösborzfélék, skorpiók, különféle rágcsálók, kaméleonok, a vörös hiúz, az oncilla, denevérek, az amerikai borz, szarvasfélék, különféle kígyók, leguánok és teknősök (a Punta Maldonado és Tierra Colorada közötti mintegy 20 km hosszú partvidék tengeri teknősök élőhelye, védett terület).[5]

NépességSzerkesztés

A község lakóinak száma a közelmúltban hullámzott: többnyire nőtt, de volt, hogy csökkent. A változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:[2]

Év Lakosság
1990 24 369
1995 25 057
2000 25 641
2005 23 537
2010 25 922

TelepüléseiSzerkesztés

A községben 2010-ben 105 lakott helyet tartottak nyilván, de nagy részük igen kicsi: 71 településen 10-nél is kevesebben éltek. A jelentősebb helységek:[6]

Település Lakosság (2010)
Cuajinicuilapa (községközpont) 10 282
San Nicolás 3267
El Pitahayo 1617
Montecillos 1011
Punta Maldonado (El Faro) 949
Maldonado 939
Tierra Colorada 812
El Terrero 791
Barajillas (Barajilla) 759
Colonia Miguel Alemán Valdez 726
Comaltepec (Comal) 685
Cerro del Indio (El Indio) 624
El Quizá 523
La Petaca (Hacienda la Petaca) 495

ForrásokSzerkesztés

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  3. Cuajinicuilapa, en la Costa Chica de Guerrero (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  4. INEGI – Cuajinicuilapa község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  5. E-Local – INAFED kormányzati oldal – Cuajinicuilapa község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)[halott link]
  6. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)