Curaçao (hollandul: Curaçao,[4] papiamentóul:[5] Kòrsou, spanyolul: Curazao) sziget a Karib-tenger déli részén, Venezuela partjai közelében, Hollandia társult állama. Curaçao (hivatalos nevén hollandul: Land Curaçao, papiamentóul: Pais Kòrsou), amely rajta kívül a lakatlan Kis-Curaçao (hollandul: Klein-Curaçao) szigetet foglalja magába, a Holland Királyság alkotmányos része.

Curaçao ország
Land Curaçao, Pais Kòrsou, País Curazao
Curaçao zászlaja
Curaçao zászlaja
Curaçao címere
Curaçao címere
Nemzeti himnusz: Himno di Kòrsou

Fővárosa Willemstad
Koordináták: é. sz. 12° 11′ 47″, ny. h. 69° 00′ 43″
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Király Vilmos Sándor holland király
Kormányzó Lucille George-Wout
Miniszterelnök Eugene Rhuggenaath
Hivatalos nyelv holland, papiamento
Holland Antillák felbomlása 2010. október 10.

Elődállamok Holland Antillák
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint
  • 124 826 fő (1960)[1]
  • 126 125 fő (1961)[1]
  • 128 414 fő (1962)[1]
  • 130 860 fő (1963)[1]
  • 133 148 fő (1964)[1]
  • 135 266 fő (1965)[1]
  • 136 682 fő (1966)[1]
  • 138 140 fő (1967)[1]
  • 140 298 fő (1968)[1]
  • 142 581 fő (1969)[1]
  • 144 739 fő (1970)[1]
  • 147 389 fő (1971)[1]
  • 147 710 fő (1972)[1]
  • 146 912 fő (1973)[1]
  • 148 351 fő (1974)[1]
  • 149 129 fő (1975)[1]
  • 149 399 fő (1976)[1]
  • 149 459 fő (1977)[1]
  • 148 341 fő (1978)[1]
  • 147 851 fő (1979)[1]
  • 148 041 fő (1980)[1]
  • 148 629 fő (1981)[1]
  • 150 101 fő (1982)[1]
  • 151 159 fő (1983)[1]
  • 151 940 fő (1984)[1]
  • 152 711 fő (1985)[1]
  • 152 662 fő (1986)[1]
  • 151 456 fő (1987)[1]
  • 149 254 fő (1988)[1]
  • 146 937 fő (1989)[1]
  • 145 400 fő (1990)[1]
  • 144 403 fő (1991)[1]
  • 143 912 fő (1992)[1]
  • 144 299 fő (1993)[1]
  • 144 630 fő (1994)[1]
  • 145 139 fő (1995)[1]
  • 146 306 fő (1996)[1]
  • 146 956 fő (1997)[1]
  • 144 472 fő (1998)[1]
  • 139 428 fő (1999)[1]
  • 133 860 fő (2000)[1]
  • 129 047 fő (2001)[1]
  • 129 205 fő (2002)[1]
  • 131 897 fő (2003)[1]
  • 134 192 fő (2004)[1]
  • 137 658 fő (2005)[1]
  • 141 239 fő (2006)[1]
  • 144 056 fő (2007)[1]
  • 145 880 fő (2008)[1]
  • 146 832 fő (2009)[1]
  • 148 695 fő (2010)[1]
  • 150 830 fő (2011)[1]
  • 152 086 fő (2012)[1]
  • 153 817 fő (2013)[1]
  • 160 337 fő (2017)
  • 147 608 fő (2010)
  • 132 099 fő (2000)
  • 146 671 fő (1990)
  • 147 996 fő (1980)
  • 143 634 fő (1970)
  • 126 941 fő (1960)
  • 100 179 fő (1950)
  • 152 849 fő (2023)[2]
Becsült150 563[3] fő (2011. március)
Földrajzi adatok
Terület444 km²
IdőzónaAST (UTC-4)
Egyéb adatok
Pénznem Holland antillákbeli forint (ANG)
Nemzetközi gépkocsijel NA
Hívószám +599
Segélyhívó telefonszám 911
Internet TLD.cw
Villamos hálózat 120 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés iránya jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Curaçao ország témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

Eredetileg az arawak nép lakta, ám az 1499-es felfedezését követően a kegyetlen spanyol bánásmód miatt eltűntek, kevés vérvonalat hagyva. A szigetet 1634-ben Hollandia meghódította. Kiemelkedő adottságú kikötője évszázadokon át népszerű hellyé tette. 1662-től a Holland Nyugat-indiai Társaság rabszolga-kereskedelmének központja lett. A 18. században többször gazdát cserélt Anglia, Franciaország és Hollandia között. 1795-ben az ott élő rabszolgák fellázadtak, és négyezren a sziget északi részére vonultak. Heves összecsapások után, egy hónap alatt leverték őket. 1800-ban a franciák szállták meg, de az ún. kvázi háború alatt a szigetet az Egyesült Államok két hadihajója blokád alá vette, ezért a franciák feladták a szigetet. Tartós holland kezelésbe 1815-től került a sziget. 1863-ban a rabszolgaságot eltörölték.

1914-ben nagy kiterjedésű olajmezőt találtak Venezuelában, és ideális fekvése miatt Curaçaóra került az olajfinomítás. Az üzembe nagyobb számban érkeztek munkások, főleg Ázsiából. 1954. január 1-től önálló kormányzata lett, de ennek ellenére a bennszülöttek nem tudtak teljes jogúan részt venni a politikai döntésekben. 1969. május 30-án több mint ötezer, főleg fekete bőrű munkás fellázadt gazdasági helyzete miatt. Ennek legfőbb eredménye a papiamento nyelv hivatalossá válása lett. Az 1980-as években az elavult és erősen környezetszennyező finomító sok jogi eljárás tárgya volt, és végül az olajtársaság jelképes összegért átadta Venezuela kormányzatának.

1984. július 2-án elfogadták a szigetország zászlaját és himnuszát, az első független szavazás 30. évfordulójának napján. A 2000-es években újra téma lett a Holland Antillák függetlensége. 2005. április 8-án megtartott népszavazáson a polgárok a Holland Antillákon belüli önállóságot választották 68%-os többséggel,[6] elutasítva a teljes függetlenséget. 2010. október 10-ig a Holland Antillák része volt, de egy népszavazás eredményeként a Holland Királyságon belüli társult állammá vált.

Földrajza szerkesztés

Curaçao a Kis-Antillákhoz tartozó ABC-szigetek (Aruba, Bonaire és Curaçao) legnagyobb és legnépesebb tagja. Szárazföldi területe 444 km², lakossága 141 766 fő (2009. jan 1.)[7] +/-. Curaçao legmagasabb pontja a 375 méteres Sint Christoffelberg. A sziklás északi partnál erős tengeráramlatok vannak, míg a déli partnál a víz nyugodt, homokos öblei kedvelt turistacélpontok. Itt a parttól nagyjából 30-100 méternyire van a „kék perem”, ahol a tengerfenék 61 méteres mélységbe bukik, kiváló búvárkodási lehetőséget nyújtva.

ISO 3166-1 kódja a CW illetve CUW.

Élővilága szerkesztés

Növényzete eltér a tipikus trópusi szigetekétől, jellemzően bozótos, kaktuszos, örökzöldes területekkel. A partvidéki vegetáció dúsabb. Nemzeti fája pillangósvirágúakhoz tartozó Divi-divi (Caesalpinia coriaria). A narancs egy különleges fajtája, a laraha, csak itt fordul elő. Gyümölcse érett formájában is zöld, és ehetetlenül keserű, ám héja a Curaçao likőr ízét adja.

Általánosságban elmondható hogy a szigeten nincsenek emberre veszélyes állatok. Elvadult kecskék és szamarak, valamit pre-kolumbián szarvasok a sziget legnagyobb termetű állatai. A leggyakoribbak a tejufélékhez és gekkófélékhez tartozó gyíkocskák, illetve a szúnyogok. Emellett csigák, békák és két ártalmatlan kígyóféle is felfedezhető.[8]

Népesség szerkesztés

A sziget népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1950 és 2023 között
Lakosok száma
100 179
135 266
147 389
148 341
151 940
146 671
146 306
129 205
146 832
152 849
1950196519711978198419901996200220092023
Adatok: Wikidata

Éghajlata szerkesztés

Curaçao klímája félsivatagos. Januártól szeptemberig van a száraz, és októbertől decemberig a három hónapos esős évszak. A sziget hőmérséklete kiegyenlített mind éves, mind napi szinten. Az állandó tengeri szellő nappal hűt, éjjel melegít. A sziget kívül esik a hurrikánok zónáján.

Curaçao éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)32,833,233,034,735,837,535,037,738,336,035,633,338,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)29,730,030,531,131,632,031,932,432,631,931,130,131,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)24,324,424,825,526,326,426,126,326,526,225,624,825,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)20,320,621,022,021,622,622,421,321,721,922,221,120,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)4526142020194042498497100553
Havi napsütéses órák száma2542462672372422552822882552452282333031
Forrás: Hong Kong Observatory (sun only).[9]


Kis Curaçao szerkesztés

Kis Curaçao (hollandul és németül Klein Curaçao) a szigettől 10 kilométerre fekvő 1,7 km²-es lakatlan sziget. 1888-ban német tengerészeti bázist próbáltak létrehozni, de az ivóvíz hiánya ezt meghiúsította. Napjainkra ebből csupán egy világítótorony és egy romos parti ház maradt emlékeztetőnek. A növényzet főleg fűfélékből és néhány kókuszpálmából áll. A szigeten található néhány kunyhó pár napra megfelelő hajlékot ad a búvárkodó turistáknak és az erre járó halászoknak. A szél felőli oldalon megfeneklett hajók roncsai éktelenkednek. Ezek legnagyobbika egy kisebb tankhajó, a Maria Bianca Guidesman.

Közlekedése szerkesztés

A KLM légitársaság Amszterdamból járatokat indít Curaçaóra (2012). Repülőtere a Hato (vagy Curacao) Nemzetközi Repülőtér (jele: CUR, TNCC) 2006-ban kapott új terminált, amely évi 1,6 millió utas kiszolgálására alkalmas. A járművek az út jobb oldalán közlekednek. Nincs kötött pályás közlekedés. A fővárosban hidak ívelnek át a hosszú öböl felett:

  • az Emma királynő híd egy 1888-ban épült pontonhíd, 1939-ben felújították
  • a Julianna királynő híd, amely 1974 óta áll.

Hajózás szerkesztés

Curaçaónak több kikötője is van, amelyek alkalmasak magánjachtok, utasszállító óceánjárók és teherhajók fogadására. A legnagyobb a főváros szívében, a Szent Anna-öbölben található. A sziget hajójavító üzemében három szárazdokk is található, legfeljebb 150 ezer tonna bruttó hordképességű hajók fogadására. A sziget konténerterminálja napi 24 órában működik.

Látnivalók szerkesztés

 
Handelskade in Willemstad, Curaçao

Willemstad szerkesztés

Willemstad a sziget fővárosa, az igen kedvező fekvésű kikötő köré épült. Willemstad történelmi belvárosa a kikötővel az UNESCO világörökség listáján szerepel 1997 óta, 809-es számmal. Két negyede a Punda és az Otrobanda, melyeket a Szent Anna-öböl (hollandul Sint Annabaai) választ ketté. Lakossága körülbelül 140 ezer fő.

Erődök szerkesztés

 
A Piscadera-öböl látképe

Amikor a hollandok 1634-ben a szigetre érkeztek, védelmül erődöket emeltek a sziget délebbi stratégiai pontjain. Ezek közül öt napjainkban is látogatható:

  • Fort Waterfort (épült: 1634) – 1957-ben hotellé alakították, 2005-től Plaza Hotel néven működik.„”
  • Fort Amsterdam (épült: 1635) – a kormányzati irodák találhatóak itt.
  • Fort Beekenburg (épült: 1703)
  • Fort Nassau (épült: 1797) – étterem és a kikötőfelügyelet található benne.
  • Riffort (épült: 1828) – étterem és boltok találhatóak itt.

Kultúra szerkesztés

Hivatalos ünnepek Curaçaón szerkesztés

Nap Ünnep neve[10]
január 1. újév Nieuwjaar
február karnevál hétfő Carnaval Maandag A Hamvazószerda vagyis a nagyböjt kezdete előtti hétfőn.
március – április húsvét Pasen
április 27. király napja Koningsdag 1980 – 2013. április 30-ig Koninginnedag, vagyis a királynő napja
május 1. a munka ünnepe Dag van de Arbeid
május áldozócsütörtök Hemelvaartsdag 40 nappal húsvét után
július 2. zászló napja Dag van de Vlag
október 10. Curaçao napja Dag van Curaçao Curaçao nemzeti ünnepe
december 25. karácsony Kerstmis
december 26. boxing day Tweede kerstdag Karácsony másnapja, "dobozos" nap

Curaçao a kultúrában szerkesztés

Gasztronómia szerkesztés

A gasztronómiában holland, karibi, venezuelai és indonéz hatások fedezhetők fel Curaçaón.[11] A tenger gyümölcsei sok ételben megtalálhatók alapanyagként, úgy mint a friss kagylók vagy a garnélarák, amelyek például tacóhoz szolgálhatnak tölteléknek.[11] Helyi jellegzetességként említhető a nyersen fogyasztott hering.[11]

A keshi yena nevű golyócskának az alapja a holland edami vagy gouda sajt, amelyet fűszeres hússal, olajbogyóval, kapribogyóval és hagymával töltenek meg.[11] Bonaire szigetén is van egy hasonló, hússal töltött edami sajtos fogás.[12]

A bitterballen nevű húsgolyó holland eredetű különlegesség, alapja marha- és borjúhús, de vannak sajttal töltött zöldséges változatok is.[11] A golyókat egy erős mustárba mártogatva fogyasztják el, amit aztán holland sörrel érdemes leöblíteni.[11]

A kecskehús Bonaire-n fontos hozzávaló[12] és találkozni vele Curaçaón is, ahol többek között a stoba nevű pörköltöt főzik belőle, amelyhez zöldségeket, fűszereket és egy kis papayát is adnak.[11]

Az oliebollen egy fánkhoz hasonló édesség, amit porcukorral szórnak meg, s leginkább karácsony vagy újév táján eszik.[11] Másik, szintén holland eredetű nyalánkság a stroopwafels, karamellával töltött ostya.[11] A poffertjes egy aprócska, kelesztett palacsinta, amit vajjal és porcukorral ízesítenek, s egyaránt kitűnő desszertnek és uzsonnának is.[11]

Afrikai eredetű a funchi vagy tutu, melynek alapanyaga a kukoricaliszt és jellegét tekintve hasonlít a puliszkához.[11] Ez az étel is megtalálható Bonaire gasztronómiájában.[12]

Az arepas Venezuelából származik, amely puffasztott kukoricából sütött lepény, s melynek töltelékje lehet sajt, hús, kukorica vagy avokádó.[11]

A szeszesitalok közül a legnépszerűbb a curaçaói kéklikőr, amely többféle koktél alapanyaga.[11]

Híres curaçaóiak szerkesztés

  • Patrick Kluivert holland válogatott labdarúgó édesanyja révén curaçaói származású

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb Világbank-adatbázis. Világbank
  2. https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/curacao/summaries/#people-and-society, 2023. augusztus 4.
  3. 2011-es népszámlálási adat
  4. A név írásmódja és feltételezhető eredete valójában portugál (Curação), az ejtése kb. "kuraszau".
  5. A papiamento a portugál nyelv és a hajdani afrikai rabszolgák saját nyelveinek keveréke.
  6. van den Berg, Stephanie: Curacao votes for more autonomy. Caribbean Net News, 2005. április 11. [2007. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 2.)
  7. 2. Population per Island, January 1st (angol nyelven). Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
  8. [1]
  9. Climatological Information for Curacao, Netherlands Antilles and Aruba, accessed 26 March 2012.
  10. Curacao.com Public Holidays
  11. a b c d e f g h i j k l m TOP 10 THINGS TO EAT IN CURAÇAO (Carnival)
  12. a b c TOP 12 THINGS TO EAT IN BONAIRE (Carnival)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Curaçao című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés