Főmenü megnyitása

Czóbel Ernő (olykor Czobel, Žóbel vagy Zobel, Budapest, 1886. október 16. – Budapest, 1953. július 17.)[1] diplomata, történész, műfordító, egyetemi tanár, pártmunkás, irodalomtörténész, politikus.

Czóbel Ernő
Czóbel Ernő.jpg
Született 1886. október 16.
Budapest
Elhunyt 1953. július 17. (66 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Lányi Sarolta (1915-1953)
Gyermekei Czóbel Anna
SzüleiKőnig Sarolta, Czóbel József
Foglalkozása műfordító, irodalomtörténész, egyetemi tanár
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Czóbel Ernő témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Tanárságtól a katonaságigSzerkesztés

Czóbel József és Kőnig Sarolta fia. Már fiatalon, 17 éves korában belépett az MSZDP-be. 1911-ben magyar-német szakos középiskolai tanári diplomát és doktorátust szerzett. Budapesten kezdett tanítani, s ezzel egyidejűleg az MSZDP, illetve a Munka Szemléje, a Szocializmus, és a Huszadik Század munkájában is részt vett. Az első világháborút végigszolgálta, időközben pedig megszervezte a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségét (VAOSZ). 1915-ben felvették a Martinovics szabadkőműves páholyba. 1915. január 30-án Budapesten, a Terézvárosban elvette Lányi Saroltát,[2] s e házasságból született 1918-ban első gyermekük, Czóbel Anna egyetemi tanár. Az őszirózsás forradalom és az első magyar köztársaság alatt a főváros tanügyi osztályán dolgozott. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt előbb a Hadügyi, majd a Külügyi, később pedig a Közoktatásügyi Népbiztosság munkájában vett részt, majd a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács tagjaiból - mivel ő volt megbízva a Vörös Hadsereg csapatainak szervezésével - katonai alakulatot hozott létre, s 1919 május-júniusában részt vett a északi hadjáratban. Ezután közel két hónapon át a Magyarországi Tanácsköztársaság bécsi követeként dolgozott. Gyilkosságra való felbujtás vétsége címén 1919. augusztus 17-én délelőtt 9 órakor letartóztatták Budapesten. 1920. szeptember 30-án a Conti utcai fogházba szállították. 1920. december 23-án hatóság elleni erőszak bűntette címén 1 év 2 hónap börtönre és 1000 korona pénzbüntetésre ítélték.[3]

Emigrációban, majd ismét itthonSzerkesztés

1922-ben a szovjet–magyar fogolycsere-akció keretein belül a Szovjet-Oroszországba, Moszkvába került, ahol a Marx–Engels–Lenin Intézetben dolgozott. Az ő irányításával teremtették meg az intézet Marx-gyűjteményét és rendeztek kiállítást Karl Marx halálának 50. évfordulóján (1933). Később szerkesztője lett a MEGA-nak, Marx és Engels műveinek első tudományosan feldolgozott gyűjteményes kiadásának, mivel mind Karl Marx, mind Friedrich Engels életét jól ismerte.[4] Moszkvában a Vörös Tanárképző Egyetemen és a Csernisevszkij Történelmi Főiskolán is tanított. A Szovjetunióban koholt vádak alapján letartóztatták és elítélték, majd kilenc évig büntetőtáborban volt, ahonnan 1945 nyarán szabadult. Egy évig Moszkvában az Idegennyelvű Kiadónál dolgozott, majd 1947-ben hazatért. Haláláig Budapesten a Szikra Könyvkiadó munkatársa volt, ő irányította a marxizmus-leninizmus klasszikusainak magyar nyelvű kiadását, illetve a Budapesti Tudományegyetemen is vállalt tanári állást.

A Kerepesi temető munkásmozgalmi parcellájában nyugszik.

CsaládjaSzerkesztés

Felesége Lányi Sarolta (1891–1975) költő, lánya Czóbel Anna (1918–2012) egyetemi tanár, operatőr volt. Testvére Czóbel Béla (1883–1976) Kossuth-díjas festőművész volt.

EmlékezeteSzerkesztés

Budapesten a XIV. kerület Tábornok u. 24. alatt 2011-ig középiskolai kollégium viselte a nevét (ma Gárdonyi Géza kollégium).[5]

MűveiSzerkesztés

  • Zur Geschichte des Kommunistenbundes (Lipcse, 1925)
  • Heltai Gáspár dialógusa a részegségről és tobzódásról (Budapest, Franklin Könyvnyomda, 1911)
  • Karl Marx, Chronik seines Lebens in einzeldaten (Moszkva, 1934)
  • Válogatott írásai (Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1963)

MűfordításaiSzerkesztés

  • Anatole France: A fehér kövön (bev. Pogány József, Budapest, Révai Könyvnyomda, 1914)
  • Vlagyimir Iljics Lenin: Materiaizmus és empiriokriticizmus : kritikai megjegyzések egy reakciós filozófiáról (Budapest, Szikra Könyvkiadó, 1949)
  • Leonid Andrejev: A világpolgár és egyéb elbeszélések (Budapest, Sachs, 1904)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. állami halotti akv. 1243/1953. folyószám alatt
  2. A házasságkötés bejegyezve a BP. VI. ker. állami házassági akv. 143/1915. folyószáma alatt.
  3. Fogolytörzskönyv. Arcanum. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
  4. Számos Marx életére vonatkozó művet írt németül és oroszul.
  5. [Budapest Főváros Közgyűlése Oktatási Bizottság 1000012457967 1000012457967 ikt. szám: FPH047/10-5/2011 JEGYZŐKÖNYV Készült a Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottsága 2011 ... Fővárosi önkormányzati határozat]

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Bóra László: Czóbel Ernő (Irod. tört. Közl. 1953 1-4. sz.)
  • Réti László: Czóbel Ernő (Társad. Szle, 1953. 7-8. sz.)
  • Fabó Irma: Czóbel Ernő (A Könyvtáros, 1963. 7. sz.)
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves páholyok Budapesten. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
  • Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Bp., Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, 1942.
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeáll. és szerk. Pritz Pál. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.