Főmenü megnyitása

Czúcz Ottó

magyar jogász, alkotmánybíró

Czúcz Ottó (Csépa, 1946. június 23.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa. A munkajog, a nyugdíjrendszerek és a társadalombiztosítás neves kutatója. 1989 és 1990 között a József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Karának dékánja, 1992 és 1997 között az egyetem rektorhelyettese. 1998 és 2004 között az Alkotmánybíróság tagja, ezt követően az Európai Közösségek Törvényszékének bírája.

Czúcz Ottó
Született 1946. június 23. (73 éves)
Csépa
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogtudós,
egyetemi tanár
Tisztség Magyarország Alkotmánybíróságának bírája

ÉletpályájaSzerkesztés

A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd sorkatonai szolgálatának teljesítése után 1966-ban kezdte meg tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Karán, ahol 1971-ben szerzett jogi doktorátust. Diplomájának megszerzése után 1974-ig a Munkaügyi Minisztérium munkatársa volt, ekkor került vissza volt egyetemére, ahol a munkajogi tanszék oktatója lett, később a tanszék adjunktusaként, majd docenseként folytatta munkáját. 1989 és 1990 között az egyetem jogi karának dékánja, 1992 és 1997 között az egyetem rektorhelyettese volt. 1995-ben az Állam- és Jogtudományi Kar munka- és szociális jogi tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Több külföldi egyetemen volt vendégkutató, vendégelőadó Max Planck Intézet, München (1984–1985); Genfi Egyetem (1991–1992)].

1985-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését. Tudományos pályafutásán kívül 1993-ban beválasztották az MSZOSZ színeiben a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzatba, amelynek 1997-es megszűnéséig volt tagja. 1998-ban az Európai Társadalombiztosítási Intézet alelnökévé nevezték ki (tisztségét 2002-ig töltötte be). Ugyanebben az évben az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2004-ben az Európai Közösségek Törvényszékének tagjává választották, ezért lemondott alkotmánybírói és egyetemi tanári pozíciójáról.

MunkásságaSzerkesztés

Kutatási területe a munkajog, a társadalombiztosítási, illetve a nyugdíjrendszerek. E területeken a jogi szabályozás különböző kérdéseivel foglalkozik.

A társadalombiztosítási jog oktatásának egyik vezető alakja. Kutatásaiban a munkavállaló és a munkáltató közötti egyensúlyi helyzettel foglalkozott, különösen a társadalombiztosítási ellátás és a nyugdíjrendszerek egyes elemeivel. Ezek figyelembevételével szerinte egyenértékűség, egyensúlyi helyzet alakítható ki. Felfogása szerint a társadalombiztosítási jog érvstruktúrája és érvelési mechanizmusa különbözik a klasszikus jogágak (polgári jog, büntetőjog stb.) problémakezelésétől. Összesen négy egyetemi jegyzet, három monográfia és hetven tanulmány szerzője vagy társszerzője. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Társadalombiztosítás a változó világban (1989)
  • Az öregségi nyugdíjrendszerek (1994)

ForrásokSzerkesztés