Czakó Elemér

(1876–1945) muzeológus, művészeti író, államtitkár, könyvkiadó

Szentiváni Czakó Elemér (Szolnok, 1876. december 16.Budapest, 1945. április 30.)[2] könyvkiadó és iparművészeti szakíró.

Czakó Elemér
Született 1876. december 16.[1]
Szolnok
Elhunyt 1945. április 29. (68 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Kastenhofer Ilona
(h. 1899–1945)
Foglalkozása
Sírhely Farkasréti temető (42, N/A, 1, 72/73)

ÉleteSzerkesztés

Czakó Péter és Tóth Julianna fia. Tanulmányait Párizsban és a Budapesti Tudományegyetemen végezte. 1897–1898 között az egyetemi könyvtár gyakornoka, 1899-től az Iparművészeti Múzeum könyvtárosa lett 1905-ig. Az 1903-ban megrendezett első magyar ex libris kiállításnak Czakó Elemér volt a rendezője. 1907-től a múzeum őre, 1911-től az iparművészeti iskola igazgatója. 1915-ben helyettes államtitkári címet kapott. 1916-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsosa, 1925–1934 között az Egyetemi Nyomda főigazgatója volt. Szerkesztette Az iparművészeti iskola évkönyvét (1912–1916 között), a Közművelődést (1927), A királyi magyar egyetemi nyomda története című jubiláris kiadványt (többekkel, Budapest, 1927).

A Farkasréti temetőben nyugszik.

CsaládjaSzerkesztés

Felesége Kastenhofer Ilona (1880–1974) volt, akit 1899. augusztus 31-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[3]

Gyermekei:

  • dr. Czakó Tibor (1905–1966)
  • Czakó Leona Ilona (1903–1931)

MűveiSzerkesztés

  • A könyvnyomtatás és könyvdíszítés iparművészete (Budapest, 1902)
  • Kolozsvári Márton és György XIV. századbeli szobrászok (1905)
  • A nagybányai typarium (1906)
  • Czéhbeli képírók Kolozsvárt (1908)
  • A magyar iparművészet szereplése a Milánói Nemzetközi Világkiállításon (Budapest, 1907)
  • A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Története 1577–1927 (szerkesztve: 1927)
  • A magyaros ízlés - Szemelvények a magyar háziipar, népművészet és iparművészet formakincséből (Györgyi Kálmánnal, 1930)
  • Amit a gyermeknek arról mondani lehet (1931, szerzői kiadás)
  • A magyarság néprajza 1–4, s. a. r., (1933–1937)
  • Cirill-betűs könyvek Budán (Budapest, 1939)
  • Ábécénk életrajza (Budapest, 1939)
  • Széchenyi, a legnagyobb és leghívebb magyar (1941)
  • A bélyeggyűjtés értelme (Budapest, 1941)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés