Wikipédia

Czibula család

Czibula vagy Czibulya család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki egyházi nemesi család.

A család Nyitra vármegyéből származik. Czibula Pált 1713-ban Nagycétényben említi összeírás.[1] 1747-ben Cserge András és hugának Cserge Katalinnak Czibula István fia (és lánya Czibula Erzsébet nevében is) megosztoztak Bogyó Ilonától (Csergék anyja) származott nemespanni örökségükön. 1764-ben Czibula István e részét Bogyó Ferencre íratta.[2] 1793-ban Batthyány József esztergomi érsek adományt adott a családnak Nemespannon, s ezáltal egyházi nemességet szereztek. 1821-ben összeírták Czibulya István árvájának Juliannának szerény nemespanni jussát.[3] 1834-ben egyik ága Hont vármegyében telepedett le. Czibula László 1896-1906 között Hont vármegye alispánja volt.

1823-1831 és 1843–1846 között Czibulya János volt a nemespanni kántortanító. 1846-ban Nemespannon Czibula János özvegyét (Hontban) és fia János, Czibula Ferenc és fia Ferenc (Érsekújvárban) és Czibula István özvegyének nemességét igazolták.[4]

A Czobor család címere 1899-ből

1899. október 10-én Czibulya László Hont vármegye alispánja, Czibulya Gyula esztergomi hercegprímási uradalmi felügyelő és leszármazottaik valamint Czibulya Vilmos vámosladányi római katolikus plébános[5] nevük "Czobor"-ra változtatása mellett "nemespanni" előnévvel magyar nemességet kaptak.[6] Rokonságba kerültek a Rubinek családdal.[7]

A Czobor család címere hasított pajzsban elöl ezüstben zöld halmon természetes színű almafa, négy aranyvörös almával. Hátul kékben arany pólyával vágva, mely felett arany metszetű nyitott könyvre balharánt fektetett ezüst lúdtoll. A pólya alatt zöld alapon álló arany búzakéve, négy kiálló arany búzakalásszal. Sisakdísz: zárt kék szárny közt könyöklő fehérmezű kar, ezüst lúdtollat tartva. Takarók: vörösezüst, kékarany.

Neves személyek szerkesztés

  •  
    Száraz Mihályné Czibulya Katalin által alapított 1837-es kereszt Nyitranagykéren
  •  
    Sírkő a nemespanni temetőben
  • Nemespanni Czobor László (1899-ig Czibulya; 1850-1942) agrárpolitikus, alispán, országgyűlési képviselő, az Országos Magyar Kertészeti Egyesület elnöke
  • Nemespanni Czobor Gyula (1899-ig Czibulya; 1853–1908) esztergomi hercegprímási uradalmi felügyelő
  • Nemespanni Czobor Vilmos (1899-ig Czibulya; 1864-1911[8]) vámosladányi római katolikus plébános, költő[9]
  • Nemespanni Czobor Imre Ambrus József (1883–1959), Gyula fia, kerületi kormánybiztos, Komárom és Esztergom vármegyék főispánja 1920-tól az újabb vármegyerendezésig
  • Nemespanni Czobor Erzsébet (1922-1996) színésznő
  • Leányágon házastárs Farkas Ferenc (1852-1916) hercegprímási uradalmi gazdasági intéző, gazdasági szakíró

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ PLE, Gazdasági levéltár, V. A verebélyi uradalom számadásai 1698-1826, 1. doboz, F/1. csomó, Partiale Regestrum 1713.
  2. ↑ SAP 21, acta 801
  3. ↑ ŠA Nitra, SAP, Új Rend. 31. doboz (1822), No. 34
  4. ↑ ŠA Nitra, NŽ I, Súpis šľachty, 7. doboz, fasc. 19 Alsó járás
  5. ↑ Némethy 1894, 1059.
  6. ↑ Királyi Könyvek - 70.380; Kempelen Béla 1910 (szerk.): Magyar Nemesi Almanach. Budapest, 28; Pester Lloyd - Abendblatt 46/240, 1 (1899. október 19.)
  7. ↑ Kempelen Béla 1910: Magyar nemesi almanach. Budapest, 114-115.
  8. ↑ knihydominikani.sk; Budapesti Hírlap 31/99, 9 (1911. április 27.)
  9. ↑ Drégelről írt verse Pongrácz Lajos 1885 (szerk.): Szondi-albumában

Források szerkesztés

  • Komlóssy Ferenc 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római katholikus iskolák története. Esztergom
  • Reiszig Ede 1906: Hont vármegye nemes családjai. In: Borovszky Samu (szerk.): Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város, 428-429
  • Kempelen Béla 1910: Magyar nemesi almanach. Budapest, 28
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok III, 200, 214
  Ez a történelmi családról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Czibula_család&oldid=26928410”