Főmenü megnyitása

Czigány Dezső (eredetileg Wimmer) (Budapest, 1883. június 1.Budapest, 1937. december 31.) magyar festő. A 20. század elején a modern stílusirányokkal megismerkedve kialakította egyéni stílusát, mélyre hangolt színű arcképeket, aktokat, csendéleteket festett kötött, a formát hangsúlyozó előadásban.

Czigány Dezső
Székely Aladár felvétele (1925)
Székely Aladár felvétele (1925)

Született1883. június 1.
Budapest
Meghalt1937. december 31. (54 évesen)
Budapest
Iskolái Julian Akadémia
Mestere(i) Hollósy Simon
Aki hatott rá Paul Cézanne
Paul Gauguin
Henri Matisse
Félix Vallotton
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Czigány Dezső témájú médiaállományokat.
Csendélet almákkal és narancsokkal (c. 1910 vagy c. 1930)

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Budapesten, majd Münchenben és a nagybányai művésztelepen[1] tanult Hollósy Simonnál. 1905-ben Párizsban a Julian Akadémiára járt Jean-Paul Laurens francia történeti festőhöz. 1906-ban állított ki először a Salon des Indépendants kiállításain. Az akadémikus és történeti festészet nem hatott rá, sokkal inkább Paul Cézanne, Paul Gauguin, Henri Matisse és Félix Vallotton művészete. Az évtized második felében a magyar Vadak stílusában festett portréival hívta fel magára a figyelmet. Heves ellenérzést váltott ki a korabeli kritika részéről zöld hajjal festett önarcképe, amely a Nyolcak első, Új képek címet viselő tárlatán szerepelt 1909-ben. Az évtized fordulótól festészete mindinkább Paul Cézanne hatása alá került.

A nagybányaiakkal[2] és a Nyolcakkal 1911-ben is kiállított. A kecskeméti művésztelep létrejöttekor Nagybánya helyett Kecskemétet részesítette előnyben, Czigány modern festő volt. Jó barátságban volt Ady Endre költővel, többször is lefestette. Híres önarcképeinek sorozata is, amelyeken magát mint bíborost, munkást vagy szerzetest stb. ábrázolta. Az első világháború után Franciaországban élt, hazajőve gyűjteményes kiállítást rendezett dél-franciaországi tájképeiből 1927-ben Székely Aladár fotóművész budapesti műtermében, a Váci utcában.[3]

HalálaSzerkesztés

1937-ben önkezével vetett véget életének. Mielőtt öngyilkos lett, kiirtotta a családját, leányát, unokáját, harmadik feleségét, Szilasi Borbálát, Szilasi Vilmos húgát.[4][5][6]

EmlékezeteSzerkesztés

1944-ben hagyatéki kiállításon mutatták be gyűjteményes anyagát; számos képe magángyűjteményekbe került, de ma már műveiből egyre többet a Magyar Nemzeti Galéria és jeles vidéki múzeumok, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a székesfehérvári Deák Gyűjtemény, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum őriznek. Művei lassanként magángyűjteményekből bekerülnek a múzeumokba, pld. Nemes Marcell híres műgyűjtő odaajándékozta anyagát a Kecskeméti Képtárnak, abban Czigány Dezső képek is voltak, ma is láthatók a Cifrapalotában.

MűveibőlSzerkesztés

  • Leányarckép (Merengő) (1903) (olaj, vászon, 76x60 cm) (magántulajdonban)
  • Tájkép (1906-08) (olaj, vászon kartonon, 49x58,5 cm) (magántulajdonban)
  • Műtermi csendélet (1910 körül) (olaj, vászon, 96x71 cm) (JPM)
  • Gyermektemetés (1910) (olaj, karton, 60,5x77 cm) (MNG)
  • Önarckép (1912) (olaj, vászon, 58x40 cm) (Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár)
  • Provence-i táj (1926-27)

GalériaSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

 
Provence-i táj (1926-27)
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. Czigány Dezső l. 226. o.
  • Művészeti lexikon. Szerk, Zádor Anna és Genthon István. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965. Czigány Dezső l. 486-487. o.
  • Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, Kulturtrade Kiadó, 1994. ISBN 9637826351

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1901 és 1903 nyarán tanult a nagybányai művésztelepen. Réti István i.m. 165-166. o.
  2. 1911 májusában részt vett Nagybányán az ottani festők nagybányai kollektív kiállításán is. L. Réti István i.m. 161. o.
  3. L. Kieselbach Galéria Czigány Dezsőről írt életrajzát
  4. Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 10/1938. folyószám alatt. Online dokumentum: https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11019-130484-49 (Letöltés ideje: 2015. október 17.)
  5. http://hvg.hu/kultura/20110727_nyolcak_nyomaban_orban_dezso_nagy_akt
  6. Műtermi lakásán, mialatt családja aludt, elővette revolverét és azzal először leányát, Ingusz Istvánnét majd annak 2 éves kis leányát, végül saját feleségét, született Szilassy Borbálát lőtte agyon. Amikor velük végzett, magára emelte fegyverét és önmagával is végzett. - Zalai Közlöny 1938. január 1.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Czigány Dezső témájú médiaállományokat.