Czobor Béla

(1852-1904) művészettörténész

Czobor Béla István (Székesfehérvár, 1852. május 9.Budapest, 1904. január 13.) művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Czobor Béla
Portréja a Vasárnapi Ujságban Pollák Zsigmond rajza (1885)
Portréja a Vasárnapi Ujságban
Pollák Zsigmond rajza (1885)
Született 1852. május 9.[1]
Székesfehérvár
Elhunyt 1904. január 13. (51 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • művészettörténész
  • régész
  • egyetemi oktató
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (29/2-1-32)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Czobor Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Apja Czempert István, anyja Tomsits Johanna.[3] A Czompert nevet 1871-ig viselte.[4] Egyházi pályára lépett, 1875-ben szentelték pappá. 1876-tól a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának segédőre volt. 1886-tól Nagyváradon két éven át a püspöki papnevelő intézet igazgatója és az egyházi archeológia tanára volt. 1889-ben lett a Műemlékek Országos Bizottságának előadója; ebben a minőségében hat fontosabb kiállítást szervezett. 1880 és 1887 között szerkesztette az Egyházművészeti Lapok című folyóiratot. 1897-től egyetemi nyugalmazott rendkívüli tanár.

Tudományos címei szerkesztés

  • 1881-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1899-től rendes tagja volt.

Kutatási területe szerkesztés

Elsősorban a középkori művészettel, egyházi műemlékekkel, egyházi iparművészettel és keresztény régészettel foglalkozott.

Főbb művei szerkesztés

Emlékezete szerkesztés

 
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben, 2004
  • Sírja Budapesten a Fiumei úti temetőben található (29/2, N/A, 1, 32).[4] Sírjára gyűjtést szerveztek.[5]
  • Békefi Remig: Emlékbeszéd Czobor Béla felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1905).

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés