Főmenü megnyitása

Dámajáték

táblás játék

A dámajáték a világon mindenütt elterjedt, közismert táblás játék. „Kockás” (négyzetrácsos) táblán játsszák, lapos, korong alakú bábukkal. A legelterjedtebb dámajáték a 10×10-es ezt hívják nemzetközi dámának. Magyarországon például a BUDAI XI SE is foglalkozik az utánpótlás neveléssel. A játéknak sok változata van, a cél minden esetben az ellenfél összes korongjának levétele, és a legtöbb változatban az is szabály, hogy csak a világos (vagy csak a sötét) mezőkre lehet lépni. A bábukat változattól függően három vagy négy sorban kell felállítani, de az ellenfelek korongjai között legalább két sort üresen kell hagyni. A továbbiakban a különböző játékváltozatokat mutatjuk be.


Tartalomjegyzék

Hagyományos dámajátékSzerkesztés

8                
7                
6                
5                
4                
3                
2                
1                
a b c d e f g h
1. ábra: Kiinduló állás

A hagyományos dámajátékban a sakkal ellentétben a sötét kezd, a játékosok itt is felváltva lépnek. Az egyszerű dámabábu mindig csak egyet léphet előre az ellenfél felé, és csakis átlósan, azonos színű mezőre (úgy tehát, ahogy a gyalog üt a sakkban). Az f3-on álló bábu tehát az e4 és g4 mezőkre léphet.

4      
3      
2      
a b c
2: Ütés

Ha azon a mezőn, ahová a bábu léphetne, az ellenfél egy bábuja áll, és azonos irányban még egy mezőt tovább haladva üres mező van, akkor ütni kell: az ellenfél bábuját átugorva a mögötte lévő üres mezőre lépünk, az ellenfél bábuját pedig levesszük. Ilyen ütéshelyzet látható a 2. ábrán. A szabályokból értelemszerűen következik, hogy nem lehet leütni egy a tábla szélén álló bábut. A dámajátékban hagyományosan ütéskényszer van, azaz ha egy játékos tud ütni, akkor kötelező ütnie. Ha több ütési lehetősége is van, szabadon dönthet, hogy melyiket választja. Ezt a szabályt azonban nem mindig alkalmazzák.

7      
6      
5      
4      
3      
2      
a b c
3: Ütéssorozat

Ha az ütés után a bábu ismét ütéshelyzetbe kerül, azt az ütést is végre kell hajtani, így ütéssorozat jön létre. Az ütéssorozat addig folytatható (ill. ütéskényszer esetén folytatandó), amíg leüthető bábu van. A 3. ábrán látható táblarészleten sötét egy két ütésből álló ütéssorozatot hajthat végre az X-szel jelölt mezőkre lépve, világos mindkét bábuját leütve.

8                
7                
6                
5                
4                
3                
2                
1                
a b c d e f g h
4. ábra: Ütés „nekifutásból”

Az a bábu, amelyik eléri a tábla szemközti sorát, dámává változik (az ábrákon a kis koronával megjelölt korongok jelzik a dámákat). A dámák szabadabban mozoghatnak, mint az egyszerű bábuk: minden dáma léphet és üthet hátrafelé is (ellenkező esetben nem is tudná elhagyni a szélső sort). Elterjedt, bár nem mindig alkalmazott szabály az is, hogy a dáma „nekifutásból” üthet. Erre is három variáció van:

  1. az ütést megelőzően, a leütendő bábu előtt tetszőleges számú üres mezőt átugorhat;
  2. az ütést követően, a leütendő bábu mögött tetszőleges számú üres mezőt átugorhat;
  3. az előző kettő kombinációja.

A baloldalt látható 4. ábrán az 1. esetben a sötét dáma az X-szel jelölt c6-os mezőre léphet, a 3. esetben ezen felül léphet a fekete körökkel jelölt b7-es és a8-as mezőkre is.

8                
7                
6                
5                
4                
3                
2                
1                
a b c d e f g h
5. ábra: Több-bábus ütés

Egy másik szabályvariáció szerint a dáma egyetlen lépéssel több bábut is le tud ütni akkor is, ha azok között nincs üres mező. Egy ilyen helyzet látható az 5. ábrán. Ennek a szabálynak az alkalmazása független az előző, nekifutásos szabálytól. Ha például az ütés utáni „továbbfutás” és több-bábus ütés egyaránt engedélyezett, a sötét dáma a b7 vagy a8 mezőkre is léphet, mindhárom világos bábu leütésével.

Az ütésre vonatkozó szabályok egyikénél sem szempont, hogy a leütendő bábu egyszerű-e vagy dáma.

Ha egy bábu ütéssel éri el az utolsó sort, a szabályoknak megfelelően dámává válik. Ha ebből a helyzetből – immár dámaként – újabb ütésre nyílik lehetőség, az ütéssorozat azonnal folytatható. Van olyan szabályváltozat is, amely egyszerű bábuknak is megengedi a visszafelé ütést. Ilyenkor a játékosoknak meg kell állapodniuk abban, hogy az utolsó sor érintése során egy egyszerű bábu dámává válik-e.

NyerésSzerkesztés

Az nyeri meg a játékot, aki lépésképtelen helyzetbe szorítja ellenfelét (ez azt is jelentheti, hogy az ellenfélnek már nincsen bábuja, mindet leütöttük).


JátékváltozatokSzerkesztés

Ejtőernyős dámajátékSzerkesztés

8                
7                
6                
5                
4                
3                
2                
1                
a b c d e f g h
Az ejtőernyős dámajáték csak kezdőfelállásában tér el a hagyományos dámajátéktól. Itt (mint az ábrán is látható) a játékosok két-két bábusora mögötti szélső sorban az ellenfelek dámái („ejtőernyősei”) foglalnak helyet. Ebből a felállásból kiindulva bármit is lép egy játékos, az ellenfél azonnal tud ütni valamelyik dámájával.

Egyenes dámajátékSzerkesztés

8                
7                
6                
5                
4                
3                
2                
1                
a b c d e f g h
Ebben a játékváltozatban az összes mező játszik, a bábukkal pedig csak vízszintesen vagy függőlegesen léphetünk és üthetünk, átlósan nem. Minden más szabály megegyezik.


Királynő-dámajátékSzerkesztés

Oszlopos dámajátékSzerkesztés

Hatszögletű dámajátékSzerkesztés

További információkSzerkesztés