Főmenü megnyitása

Dávid Lajos (gyógyszerész)

gyógyszerész

Dávid Lajos (Kézdivásárhely, 1889. október 18.Szeged, 1962. augusztus 30.) örmény származású magyar gyógyszerész, egyetemi tanár, a gyógyszerészeti tudományok kandidátusa. Kiemelkedő érdemeket szerzett a gyógyszertechnológia oktatása, továbbá a gyógyszerészképzés terén, különösen a szegedi gyógyszerészképzés megszervezésével. 3 kötetes tankönyvet írt „Gyógyszerészet" gyűjtőcímen. A magyar nyelvű tankönyv hiányát pótlandó volt ebben a korban. Minőleges vizsgálatok (1927), Mennyileges vizsgálatok (1928), A gyógyszerkészítés elemei (1937).

Dávid Lajos
Dávid Lajos1.jpg
Született 1889. október 18.
Kézdivásárhely
Elhunyt 1962. augusztus 30. (72 évesen)
Szeged
Nemzetisége magyar
Gyermekei Dávid Katalin
Foglalkozása gyógyszerész,
egyetemi tanár

ÉletkezdetekSzerkesztés

Kézdivásárhelyen született 1889. október 18-án. Apja Dávid Antal kereskedő, anyja Csíky Ida. Dávid István és Császár Róza Antal nevű, kézdivásárhelyi születésű fia erzsébetvárosi Csiky Idával nősült, akinek egyik fia Lajos.

TanulmányaiSzerkesztés

Iskoláit szülővárosában végezte. 1906-tól Jancsó Géza (18481913) gyógyszerésznél, a Mátyás Király nevű gyógyszertárban gyakornok. Itt tanulta meg a becsületes, pontos munkát, itt nevelték a gyógyszerészi hivatást szeretni és megbecsülni. Jancsó Gézát tanítómesterének, atyai jó barátjának tartotta, és később az egyetemi hallgatók előtt is mindig megemlékezett róla. A gyakornoki vizsgát Kolozsváron tette le 1909-ben. Kolozsváron maradt és rövid ideig több gyógyszertárban dolgozik, végül a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Egyetemi Gyógyszertárában lesz gyakornok. Az Egyetemi Gyógyszertárat 1902-ben alapította Issekutz Hugó gyógyszerész, egyetemi magántanár. Ő adta elő a gyógyszerészhallgatóknak (tanulmányaik 3. és 4. szemeszterében) a Gyógyszerészi műtant, ami a mai értelemben vett gyógyszertechnológiával azonos funkciójú tantárgy volt. Ezt a munkát folytatta 1916-tól Ferencz Áron egyetemi magántanár, akit az elhunyt Issekutz Hugó utódjának neveztek ki. 1910/11-es tanévben gyógyszerészhallgató gyakornokként tevékenykedik. Közben beiratkozik a Ferenc József Tudományegyetemre, ahol kitűnő eredménnyel teszi le vizsgáit. Az ide felvett hallgatók 2 éves egyetemi képzésben vettek részt, a Gyógy- és Kórtani Intézet irányításával, részben az Orvosi, részben a Matematikai és Természettudományi Karon (utóbbin kémiát, növény- és állattant, fizikát és ásványtant tanulva). A Gyógyszerismeret előadója kezdetben az 1910-es évek elejéig dr. Lőte József orvos professzor, később dr. Jakabházy Zsigmond gyógyszerész professzor volt. A Gyógyszerészeti műtant 1915-ig (haláláig) dr. Issekutz Hugó docens, később egyetemi tanár, 1915 után dr. Ferencz Áron gyógyszerész adjunktus adta elő. A 2 éves egyetemi képzést követően a hallgatók „magister pharmaciae" diplomát kaptak (eredményes vizsgák esetén) amely feljogosította a végzetteket önálló tevékenységre, patika működtetésre. A doktorálni szándékozóknak további 2 év egyetemi képzésben kellett kötelezően részt venniük a doktorálás alapfeltételeként. 1911-ben gyógyszerész oklevelet kap, és beiratkozik a doktorátusra.[1]

MunkásságaSzerkesztés

(1911–1958)

ÁllásaiSzerkesztés

KolozsvárSzerkesztés

(1911–1919)

1913-ban szerzi meg a doktori fokozatot A Hydrastis canadensis gyökerének és kivonatainak hidrastintartalmának meghatározása különböző gyógyszerkönyvek előírása alapján és egy új mennyiségi meghatározás a kivonat berberin-tartalmára vonatkozóan c. értekezésével. Ezután díjazatlan tanársegéd lesz, majd 1918 februárjában gyógyszertári vegyésszé nevezik ki. Feladatkörét 1919-ig láthatja csak el, mivel ekkor háborúba kellett vonulnia több társával együtt. Október után a Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárról először Budapestre menekült, ahol az Egyetemi Gyógyszertár rövid ideig az Országos Hadigondozó Hivatal révész utcai intézetének házi gyógyszertárában kapott helyet. (Az 1921. évi XXV. Törvénycikk). 1921 júliusában a Ferenc József Tudományegyetem a gyógyszertárral együtt Szegedre költözött. A mai, Kálvária téren lévő, 1921-ben átadott, – jelenleg Déri Miksa Szakközépiskola – új épületbe költözött a szegedi belgyógyászati és sebészeti klinika, valamint a gyógyszertár és öt elméleti intézet.

SzegedSzerkesztés

(1921-1958)
Klebelsberg Kuno felkérésére Szegedre költözött. Mivel Ferencz Áron Kolozsváron maradt, dr. Dávid Lajos 1921-ben kapott megbízást az új Egyetemi Gyógyszertár megszervezésére, felállítására a klinikák gyógyszerellátásának biztosítására és az Egyetemmel együtt Szegedre költözött I-II. éves hallgatók oktatására. Ekkor kezdődött oktatói pályájának és tudományos tevékenységének kiteljesedése. Működését itt 1922. január 7-én kezdte meg a gyógyszertár Dávid Lajos fővegyész irányításával, aki abban az évben magántanári kinevezést kapott A gyógyszervizsgálat, különös tekintettel az alkaloidákra c. tárgykörből. 1926 májusában a gyógyszertár igazgatójává nevezték ki. (Megjegyezendő, hogy 1928-ban költözött a későbbi Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert a kálvária téri épületbe. Itt folytatta kutatásait, és itt találta meg a C-vitamin paprikából való kivonásának titkát, ahol a két szakember együtt is dolgozott.) 1928. december 13-án a gyógyszertárat mint intézetet függetlenítettek, s ezzel tíz év után a régi kolozsvári óhaj teljesedett be. Az áttelepülés és az első világháború okozta zilált, nehéz helyzetben a gyógyszerészképzés szegedi megalapozásának nagy tudású, egyszersmind a legodaadóbb, legönzetlenebb, lelkesen tevékenykedő kulcsemberei Dr. Issekutz Béla (id.) orvos, gyógyszerészprofesszor mellett, dr. Széki Tibor szerves- és analitikai vegyészprofesszor, és dr. Kőszegi Dénes vegyész, egyetemi magántanár is. Források szerint az áttelepült oktatók száma: 17 jogász, 17 bölcsész, 3 könyvtáros, 23 fő a Matematikai és Természettudományi Karról, valamint 46 orvos (kifejezetten gyógyszerész végzettséggel csak dr. Dávid Lajos és dr. Fröhlich András) települt át.

A fontos és szerteágazó feladatot Dávid Lajos nagy energiával és aktivitással, valamint olyan sikerrel oldotta meg, hogy 1930-ban oktató, tudományos és szervező tevékenységének elismeréseként címzetes, nyilvános rendkívüli egyetemi tanárrá nevezték ki. A dóm téri épületegyüttes felépülése után az U-alakú épület keleti szárnyában kapott helyet az Egyetemi Gyógyszertár. Ez a tény is Dávid Lajos megbecsültségét fémjelzi, mivel itt a legfontosabb és legfajsúlyosabb szervezeti egységek nyertek elhelyezést. 1931-ben költözött a Gyógyszertár a Dóm térre és ekkor jelent meg a szervezeti egység nevében a Gyógyszerészeti Intézet. Tehát az Intézet mint nevesített szervezeti egység 1931-óta létezik. Az 1933/34-es tanévtől a Gyógyszerészeti Intézet vezetője. 1944 májusában nyilvános rendes tanár lett. Tisztségeivel járó feladatait 1958. szeptember 30-as nyugdíjazásáig látta el; közben az 1947/48-as tanévben az Orvostudományi Kar dékánja, 1948/49-ben dékánhelyettese.

Oktató munkaSzerkesztés

A gyógyszerészhallgatókon kívül az orvostanhallgatókat is oktatta a gyógyszerkészítési gyakorlatok és az egyszerű kémiai kvalitatív analízis tárgyköréből. Negyvennyolc éves egyetemi munkássága igen értékes és eredményes volt, ebből tizenkét évet a kolozsvári és harminchatot a szegedi egyetemen töltött el. Kiváló pedagógus volt, nemcsak szakmát, hanem hivatást is tanított. Elsőként vállalkozott Szegeden tankönyvírásra. Saját kiadásában jelentette meg 1927-ben Gyógyszerészet c. munkája I. és II. kötetét (239+239 oldal), majd 1937-ben a III. kötetet (203 oldal) és az ezeket kiegészítő pótfüzeteket. 1943-ban A galenikumok elkülönítése és felismerése, 1944-ben A IV. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos nem galenusi anyagok és készítmények elkülönítése és felismerése c. könyve jelent meg, melyeket évtizedeken át használtak a hallgatók és a gyakorló gyógyszerészek egyaránt. Szívesen támogatta tanítványainak tudományos munkásságát, így intézetében és a vezetése alatt számos gyógyszerészdoktori értekezés készült el.

Erdélyi származású kollégákSzerkesztés

A szegedi Egyetemi Gyógyszertár alkalmazottai között több erdélyi származású gyógyszerész dolgozott az évek folyamán. Például bölöni Mikó István (sz. 1889. március 23., Abrudbánya) 1921/22-ben gyakornok, 1923/24-ben tanársegéd, majd később Debrecenben alapítja meg az új egyetemi gyógyszertárat; Bari Zsigmond (sz. 1900. június 30., Marosvásárhely) 1923/24-ben gyakornok, 1924/25-ben tanársegéd és az 1925/26-os tanévtől 1930-ig gyógyszertári vegyész; Nits Sándor (sz. 1904. augusztus 26., Szilágykraszna) díjtalan gyakornok az 1925/26-os tanévben; Korényi Ernő (sz. 1898. április 28., Zilah) az 1927/28-as tanévben tanársegéd volt itt; Novák István (sz. 1906. szeptember 25., Nagyenyed) gyakornok az 1927/28-as évben, majd tanársegéd 1928/29-ben és 1929/30-ban; testvéröccse, Novák Ernő 107 (sz. 1908. március 23., Nagyenyed) is itt kezdte el pályáját, az 1927/28-as tanévben gyakornok, majd 1929/30-ban ő is tanársegéd lesz; Gergely Menyhért (sz. 1900. március 17., Gyergyószentmiklós) 1958. október 1-től 1959. szeptember 8-ig vezeti a gyógyszertárat; és végül megemlítjük Fröhlich András gyógyszerészt (sz. 1912. január 29., Székelyudvarhely), aki 1958. október 1-jétől 1973. március 31-ig az Egyetemi Gyógyszertár vezetője.

FelfedezéseSzerkesztés

Dávid-reagensSzerkesztés

A tanításon kívül sokoldalú tudományos munkát is végzett, az alkaloidok kutatása terén nemzetközi hírnevet szerzett, számos szelektív analitikai módszert dolgozott ki ezek azonosítására, ma is használatos az általa leírt színreakció a kinin és a kinidin megkülönböztetésére. Az általa összeállított és bevezetett vanilin-sósavas reagenst a Merck-cég Dávid-reagens néven forgalmazta.

Prodal tablettaSzerkesztés

Másik kutatási területe a különböző gyógyszerek kisüzemi, gyógyszertári előállítása volt. A Prodal altató hatású tabletta.

Dávid-féle babakenőcsSzerkesztés

Törzskönyvezett készítmény az ő nevéhez fűződik.

UD-3 injekcióSzerkesztés

A csalánból (Urtica dioica) izolált és általa előállított UD-3 injekciót sikeresen használták a háború idején.

Biofarmácia előfutáraSzerkesztés

Az akkor még nem létező biofarmácia előfutárának tekinthetők azok a kísérletei, melyekkel a gyomor perisztaltikus mozgását szimulálva a tabletták, pilulák szétesésének és hatóanyag tartalmának változását követte.

MGYTSzerkesztés

Sokoldalú szakmai tevékenységének elismeréséül számos tudományos társaság tagjává választotta, a Magyar Gyógyszerészeti Társaságban pedig az újjáalakulás után vezetői tisztséget kapott. Az 1956-os forradalom eseményei megviselték egészségét és ezért 1958-ban nyugdíjazását kérte.

PublikációiSzerkesztés

  • Elsőként vállalkozott Szegeden tankönyvírásra. Saját kiadásában jelentette meg 1927-ben Gyógyszerészet c. munkája I. és II. kötetét (239 +239 oldal), majd 1937-ben a III. kötetet (203 oldal) és az ezeket kiegészítő pótfüzeteket.
  • 1943-ban A galenikumok elkülönítése és felismerése, 1944-ben A IV. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos nem galenusi anyagok és készítmények elkülönítése és felismerése c. könyve jelent meg, melyeket évtizedeken át használtak a hallgatók és a gyakorló gyógyszerészek egyaránt.
  • A fontosabb morfin meghatározó módszerekről A Domopon-morfin tartalma. I r t a : DÁVID LAJOS dr.
  • Dávid Lajos: Téboly : regény / Dávid Lajos
  • Dávid Lajos: Egyszerű minőleges elemzés / Dávid Lajos

KözéletSzerkesztés

A Kolozsváron megjelenő Hírnök c. lap 1933. szeptember 15-i számában közölték Eszmélj! c. versét Vámos költői álnév alatt, melyben a keresztényi szeretet elvét vallva fogalmazta meg az elviselhetetlen társadalmi és politikai viszonyokkal szembeni ellenérzését. Emberbaráti magatartását jellemzi, hogy az Actio Catholica világi elnökeként a fasizmus éveiben származásuk miatt diszkriminált Purjesz Béla és Rusznyák István tanártársai mellett kiállt, és közbenjárt elhurcoltatásuk ellen.

Magánélet, családSzerkesztés

Családfa, elődök, utódok, testvérekSzerkesztés

Dávid Kajetán (17631825),és Perszián Katalin( ? – ? ) apai dédapa, apai dédmama

13 gyermek:

Dávid István (18141892) és Császár Róza (18271917) apai nagyapa, apai nagymama

16 gyermek:

Dávid Antal (18491930) és felesége, Csiky Ida (18671899) édesapa, édesanya

6 gyermek:

Dr. Dávid Lajos (18891962)
Bizonyos Dávid Kajetán 1791-ben Csíkszépvízen feleségül vette Perszián Katalint. A vőlegény csíkszépvízi, a menyasszony erzsébetvárosi. A „religio" rubrikában mindkettőjüknél a „Róm. cat. örm. szertartású" bejegyzés szerepel.
Egyik gyermekük, István, Császár Rózát vette feleségül. Ez a Dávid István még Csíkszépvízen született, de házassági anyakönyvi kivonata már kézdivásárhelyi lakosnak mondja, gyermekei részben már Kézdivásárhelyen születnek.

Dávid István és Császár Róza Antal nevű, kézdivásárhelyi születésű fia erzsébetvárosi Csiky Idával nősült, akinek egyik fia Lajos.

HázaséletSzerkesztés

Emberi, társadalmi magatartását, tetteit mind közösségi, mind a magánéletben a keresztényi felebaráti szeretet vezérelte. Példás családi élete volt. Még kolozsvári tartózkodása alatt megnősült, felesége, a temesvári születésű Bíró Szaniszla 1920 és 1935 között tíz gyermeknek adott életet és nevelt fel.

Gyermekek, unokákSzerkesztés

Közülük kettő – Ágnes és Ágoston – a gyógyszerészi hivatást választotta, és apjuk nyomdokaiba lépett. Dávid Lajos áldozatos, nehéz munkájának legfőbb megértője, támogatója és segítője a felesége volt. Dr. Dávid Ágoston kutatógyógyszerész, többszörös felfedező, az elmúlt években ment nyugdíjba, a Richter Gedeon Gyógyszergyár főosztályvezetőjeként. Fia, Dávid Ádám okl. gyógyszerész. Dávid Ágnes okl. gyógyszerész budapesti gyógyszertárból ment nyugdíjba. A tíz gyermek közül nem gyógyszerészként tett szert ismertségre Dávid Teréz és Dávid Katalin. Dávid Katalin 1923. augusztus 16-án született Szegeden. Ugyanitt járt egyetemre is, 1948-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett; később elvégezte a katolikus teológiát is, miután elhatározta, hogy keresztény, szakrális ikonográfiával akar foglalkozni. 1948-ban doktorált művészettörténetből, esztétikából és régészetből. Fia, Hidvégi Máté (1955) biokémikus, a világszerte elismert Avemar és Oncomar feltalálója. Dr. Dávid Lajos két testvérének leszármazottaiból is gyógyszerész lett: Dávid Mihály fia, dr. Dávid Ferenc Szegeden végzett és rövid szegedi működését követően Békéscsabán lett kutató-laboratóriumi vezető, majd pályázat alapján a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egyetemi Gyógyszertárának igazgatója. Innen ment nyugdíjba. (Dr. Dávid Ferenc fia - ifj. Ferenc - is megszerezte a gyógyszerész oklevelet, de a pályát elhagyva, könyvkiadási vállalkozó lett. Az 1959-ben született Dávid Ferenc a nyomdászok, kiadók között a „gyógyszerész”, merthogy a végzettsége valóban gyógyszerész, annak ellenére, hogy 1984 óta legfeljebb kisegítőként, kiegészítő jövedelemért gyakorolta a patikusságot. Nem véletlen, hogy a nyomdájának a neve PharmaPress, a cégcsoportjának az elnevezése pedig Pharmenco Holding - amiben ugye a latin „pharma” magyarul a gyógyszert jelenti az „armen” a származást sejteti.) Dr. Dávid István unokája, Dávid Anikó (Újhelyi Attiláné), 1972-ben szerezte gyógyszerészi oklevelét, azóta Budapesten, a Péterfy Sándor utcai Kórház gyógyszertárában dolgozik.

ElvesztéseSzerkesztés

1962. augusztus 30-án hunyt el, Szegeden, hetvenhárom éves korában, szeptember 3-án nagy részvét mellett temették a szegedi belvárosi temetőben.

EmlékezeteSzerkesztés

Érdemei elismerésének jeléül még életében, 1961-ben arany diplomával tüntették ki, majd születésének századik évfordulóján a szegedi Gyógyszerésztudományi Karon és az Egyetemi gyógyszertár falán emléktáblát helyeztek el és emlékülést tartottak, ahol kiosztották a Dávid Ágoston által létesített Dávid Alapítvány 1989. évi díjait. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság kórházi szervezete 1982-ben nevével fémjelzett jutalomérmét alapított a kórházi-klinikai gyógyszerészet fejlesztése terén eredményt felmutató gyógyszerészek kitüntetésére. A Dávid Lajos Emlékérem évente kerül kiosztásra. 1992 októberében, halálának harmincadik évfordulóján szülővárosában az EME Orvostudományi Szakosztályának II. tudományos ülésszakán emlékeztek meg róla az erdélyi gyógyszerészek.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gyógyszerészet (I–III Szeged, 1928–37).
  • Novák István: D. L. (Gyógyszerészet, 1959. 1. sz.)
  • Szegedi Egyetemi Almanach 1921-1970 (Szeged, Hungária, 1971)
  • A szegedi gyógyszerészképzés és a Gyógyszerésztudományi Kar. Szerkesztette Novak István professzor (Szeged, 1976)
  • A Szegedi Rutológus Munkacsoport története. Irta és szerkesztette dr. Minker Emil ny.tanszékvezető, egyetemi tanár. (Budapest, 1996, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság kiadványa)
  • Gudenus János, József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. (Budapest, 2000)
  • Viharban. Tanulmányok a marosvásárhelyi felsőfokú oktatás múltjáról és jelenéről. Szerkesztők: Jung János és Egyed Zs. Imre. (Jung János és dr. Csőgör Lajos, ill. Péter H. Mária tanulmányai)
  • Novak István magister pharmaciae, gyógyszerész-asszisztensi egyetemi vizsgájának oklevele. (Ferenc József Tud. Egyetem, Kolozsvár, 1899)
  • Novak István és évfolyamtársai tablóképe az 1901/1902-ben végzett magiszter pharmaciae gyógyszerészekről. (Ferenc József Tud. Egyetem, Kolozsvár, 1902)
  • Novak István, magiszter pharmaciae diplomája a Ferenc József Tudomány EgyetemOrvoskarán, (Kolozsvár, 1902)
  • Bánóné Fleischmann Marianna, Mohr T.: Adatok a hazai kórházi gyógyszerészet történetéhez 1945-ig. Gyógyszerészet 30, 11, 425 (1986)
  • Ferencz Á., Dávid L.: A Ferencz József Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézete és Egyetemi Gyógyszertára története. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője 13, 3 , 321–327 (1937) Jakabházy Zsigmond professzor tiszteletére kiadott ünnepi szám
  • Lőte J.: Általános Kór- és Gyógytani Intézet, Gyógyszertani Intézet és az ezzel kapcsolatosan létesített Egyetemi gyógyszertár. In: Emlékkönyv. A kolozsvári magyar királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek Orvosi és Természettudományi intézetei. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXXII. vándorgyűlése tagjai részére kiadta a
  • Kolozsvári Egyetem Orvosi Kara, Kolozsvár 1903. 233–244. o.
  • Mezey G.: Az első magyar egyetemi gyógyszertár rövid története (Kolozsvár – Szeged). Gyógyszerésztörténeti Diárium. 1974. augusztus. Ünnepi szám. III. évf. 2 (10). szám, l09–114. o.
  • Osvát K. (szerk.): Erdélyi Lexikon. Szabad Sajtó Könyv és Lapkiadó RT., Szatmár – Nagyvárad 1928. 106. o.
  • Pamfil Gh. P.: Este un învăţământ farmaceutic la Cluj? Este organizat sau nu? Tipografia Iosif Füssy, Torda [1924]
  • Pamfil Gh. P.: Invăţământul farmaceutic la Universitatea Cluj. Imprimerie Datina Româneasca, Vălenii de Munte 1926. 1–14.
  • Péter H. Mária: A Gyógyszerészeti Kar. In: Barabás B., Péter M., Péter H. Mária (szerk.): A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés 50 éve. A magyarságkutatás könyvtára XVIII. kötet, Teleki László Alapítvány kiadása, Budapest [1995]. 217–228.
  • Zalai K.: Adatok a 60 éves budapesti egyetemi gyógyszertár múltjából és jelenéből. Gyógyszerészet 12, 3, 98–104 (1968)
  • A magyar kir. Ferencz József Tudományegyetem Tanrendje az 1904/1905–1918/1919. és az 1940/1941–1943/1944. tanévekre. Az Egyetem kiadása, Kolozsvár
  • A magyar kir. Ferencz József Tudományegyetem Almanachja az 1921/1922–1922/1923. tanévre 1921–1922. Az Egyetem kiadása, Szeged
  • Gyógyszerészi Almanach az 1943. évre. Összeállította Szász Tihamér. Budapest, 1943
  • Gyógyszerészgyakornoki vizsganapló. Gyógyszerészszigorlati könyv. Gyógyszerészavatások könyve. A szegedi Gyógyszerésztudományi Kar Dékáni hivatalának nyilvántartásából. 1922–1940.
  • Magyar tudóslexikon A-tól Z-ig. Főszerkesztő Nagy Ferenc. Better Kiadó, Budapest, 1997, 340. o.
  • Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Életrajzi lexikon A-tól Z-ig. Főszerkesztő Nagy Ferenc.
  • Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest 1992. 180–181. o.
  • Románia Országos Levéltára. Maros Megyei Igazgatóság. Alap 7, leltár 43. Colegiul farmaceutic jud. Mureş (1933– 1948).
  • Románia Országos Levéltára. Maros Megyei Igazgatóság. Alap 576, leltár 672, IMF Tg. Mureş, dosszié 70/1948, 85/1948, 199/1951.
  • Románia Országos Levéltára. Maros Megyei Igazgatóság. Alap 576, Fac. Med. Francz Jozsef, Cluj, leltár 673, dosszié 694/1900, 62–72. o.; dosszié 708/1901, 37–49 , 50–55. o.
  • Románia Országos Levéltára. Maros Megyei Igazgatóság. Alap 576, Fac. Med. Francz Jozsef, Cluj, leltár 673, dosszié 1022/1911, 23. o.
  • Szegedi Egyetemi Almanach 1921–1970, Szegedi Orvostudományi Egyetem kiadása 1971; II. kiadás 1921–1996, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem kiadása, Szeged, 1997
  • Kolozsvár Egyetem: Britannica Hungarica Világenciklopédia, 2007
  • Remington, Gerbino: The Science and Practice of Pharmacy 21.st edition Lippincott, Williams and Wilkins, 2005
  • DiPiro: Encyclopedia of Clinical Pharmacy Taylor & Francis Group, 2003

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés