Főmenü megnyitása

Dávid városa (héber: עיר דוד, Ir David; arab: مدينة داوود, Madina Dawud) Jeruzsálem legrégibb lakott része és a város legfontosabb régészeti lelőhelye. Az egykori, ókori Jeruzsálem eredeti magjának feltételezik.

Dávid városa
Dávid városának északi része napjainkban
Dávid városának északi része napjainkban

Ország Izrael
Elhelyezkedése
Dávid városa (Jeruzsálem)
Dávid városa
Dávid városa
Pozíció Jeruzsálem térképén
é. sz. 31° 46′ 25″, k. h. 35° 14′ 08″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 25″, k. h. 35° 14′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dávid városa témájú médiaállományokat.

A Sion városaként is emlegetett települést Dávid, Izrael második királya mintegy háromezer évvel ezelőtt foglalta el, akiről a nevét kapta.

Tartalomjegyzék

HelyszínSzerkesztés

Dávid városa egy keskeny hegygerincen helyezkedik el, az óvárostól (egykori Jeruzsálemi templomtól) délre, a jelenlegi városfalon kívül, Sziloách (Silwan/Szilván) (wd) negyedben, amely Kelet-Jeruzsálemhez tartozik. Keleten a Kidron-völgy alkot természetes határt.

NevezetességekSzerkesztés

A Dávid városában található régészeti (nemzeti) park népszerű turisztikai látványosság. Főbb bibliai és régészeti látványosságok itt: Siloám-medence és a hozzá vezető királyi lépcsősor, Ezékiás-alagút, Gihon-forrás, Dávid király palotájának maradványai, Warren-akna.[1]

 
Lejárat a Gihon-forráshoz
 
Hizkijáhu/Siloám-alagút
 
A Sziloách/Siloám-medence
 
Dávid városának modellje a 2. templom idején (Izrael Múzeum)
A Gihon-forrás arab neve Én Umm-ed--Deredzs (نبع أم الدرج), a keresztények gyakran Mária-forrásnak nevezik. Vize Jézus és Josephus Flavius idejében (1. sz.) még iható volt.[2]
Nevét a Biblia a Királyok I. könyvében említi először,[3] hogy Salamont a forrás mellett kenték fel királynak.
A Kr. 8. században sziklába vájt alagúton juttatták a forrás vizét az óvárosi Chizkijáhu-medencébe.
A krónikák 2. könyvében olvasható[4] hogy Ezékiás (Chizkijáhu) király így tárolt az ellenséges támadások idejére vizet a város lakossága számára.
A Hizkijáhu-, Ezékiás- vagy Sziloách/Siloám-alagút egy vízalagút, amelyet Dávid városa alatt az ókorban vájtak ki. Nevét Ezékiás (Hiszkija/Hizkijáhu) júdai királyról kapta.
Az alagút a Gihon-forrástól a Sziloách/Siloám-medencéig vezet. Ez légvonalban 335 m, de mivel zegzugosan halad, valójában 533 m hosszú. Végigjárható (kb. 20 perces út), de az alagút nagyon keskeny. Kb. félúton találkoztak egykor az alagutat két irányból fúrók. Az eseményt táblán örökítették meg: a hat soros Sziloách-felirat a legrégibb héber nyelvemlékek egyike.[2]
A Sziloách/Siloám-medence egy sziklába vájt medence volt Dávid városának déli lejtőjén. A medencét a Gihon-forrás vize táplálta, amellyel a Hizkijáhu-alagút vízvezetéke kötötte össze.
A medence az Újszövetségben is említve van, mint a vakon született emberrel történt csoda színhelye.[5]
A mai víztároló mellett az 5. században keresztény templom állt. Ezt a perzsák lerombolták. Ma minaretes mecset van a helyén.[2]
A Warren-akna a Gihon-forrás közelében fekszik; itt jutottak hozzá a föld alatti forrás vizéhez. A 19. században fedezték fel.
  • Az ókori városfalak (wd) és Dávid király palotájának maradványai (wd)
Az ősi városfalak maradványait – amelyek egykor körbevették a várost – Dávid városának északi részén tárták fel a Kr. e. 10. századból.
A Gihon-forrás közelében a király palotája föníciai stílusban készült a Kr. e 10-9. században. A feltárást vezető izraeli régész, Eliat Mazar szerint valószínűleg Dávid király palotájának maradványait találták meg, ezt azonban más szakértők vitatják.[6]

TörténelemSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ujexodus.hu
  2. a b c Goren Tamás: Izrael
  3. 1Kir. 1,38
  4. 2.Krón 32,2-4
  5. majd (Jézus) így szólt hozzá: – Menj, mosakodj meg a Siloám tavában! Az pedig elment, megmosakodott, és amikor visszatért, már látott. - Jn. 9,7
  6. https://mult-kor.hu/cikk.php?id=10438

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Davidsstadt című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a City of David című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.