Főmenü megnyitása

Dénes Zsófia

magyar író, újságíró

Dénes Zsófia, szül. Deutsch Zsófia Stefánia Mária (Budapest, 1885. január 14.Budapest, 1987. január 23.) író, újságíró, József Attila-díjas (1981). A Budapesti Tudományegyetemen folytatott irodalmi és művészettörténeti tanulmányokat. Ady Endre egykori menyasszonya, majd barátja és életének krónikása.

Dénes Zsófia
Dénes Zsófia.jpg
Élete
Születési név Deutsch Zsófia Stefánia
Született 1885. január 14.
Budapest
Elhunyt 1987. január 23. (102 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Első műve A láthatatlan kendő (1932)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1981)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dénes Zsófia témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Dénes Zsigmond és Altschul Ilona lánya. 1903-ban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen irodalmi és művészettörténeti tanulmányokat folytatott. 1906. október 15-én Budapesten, a VII. kerületben hozzáment Morzsányi Győző bankhivatalnokhoz, Bohátsch Nándor és Greisz Laura fiához.[1] 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. Balázs Béla révén 1913 őszén megismerkedett Ady Endrével, akinek rövid ideig menyasszonya, majd élete végéig barátja volt. Ady feleségül akarta venni, de Zsófia anyja ezt nem nézte jó szemmel, és megakadályozta a házasságkötést. 1916. április 29-én anyja egyetértésével Budapesten hozzáment a török szultán egyik miniszterének (magyarosan Kozma Miklós pasa) orvos fiához Kozma Koz bejhez,[2] és ezután vele Svájcban, Németországban majd Ausztriában élt.[3][4]

1918-ban Szabó Ervin által bekapcsolódott a forradalmi propagandamunkába a Vörös Ujság szerkesztőjeként. 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahol a Bécsi Magyar Újság című baloldali politikai napilap munkatársa lett. Férje halála után 1925-ben tért haza és 1928. december 24-én Budapesten, a VII. kerületben házasságot kötött Nagy Andor újságíróval, Grosz Dávid és Asztalos Etelka fiával.[5] Az Esti Kurír és a Reggel című lapokban publikálta egyéni riportjait és 1934 és 1936 között az Ünnep című irodalmi lap szerkesztője volt. 1937-től írásaiból élt, amelynek élményanyaga Adyhoz fűződő kapcsolata volt.[3][4]

Nyolcvanéves korában férjhez ment a nála harminc évvel fiatalabb Szalatnyay József festőművészhez, akivel még több mint két évtizedig élt boldogan, 1987. január 23-án halt meg 102 éves korában.[4] Haláláról beszámolt a Népszabadság. 1987. február 6-án temették el a Farkasréti temetőben, a 48-as parcellában.[6]

MűveiSzerkesztés

  • A láthatatlan kendő (kisregény, Budapest, 1932)
  • Élet helyett órák (visszaemlékezések, Budapest, 1935)
  • Az ismeretlen Ady (Ady Lajosné nevével, Budapest, 1942)
  • Akkor a hársak épp szerettek (visszaemlékezések, Budapest, 1957)
  • Zrínyi Ilona (életrajzi regény, Budapest, 1959)
  • Egyszeri kaland (önéletrajzi regény, Budapest, 1964)
  • Gyalog a baloldalon (önéletrajzi regény, Budapest, 1965)
  • Párizsi körhinta (önéletrajzi regény, Budapest, 1966)
  • Szivárvány (visszaemlékezések, 1970)
  • Úgy, ahogy volt (visszaemlékezések, 1974)
  • Tegnapi újművészek (visszaemlékezések, Budapest, 1974)
  • El ne lopd a léniát (visszaemlékezések, Budapest, 1978)
  • Szivárvány Pesttől Párizsig (visszaemlékezések, Budapest, 1979)
  • Élet helyett órák - Talán Hellász küldött (visszaemlékezések, dokumentumok, Budapest, 1980)
  • Ami a százból kimaradt (tárcák, cikkek, Budapest, 1985).

Díjai és elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Dénes Zsófia. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 5.

További információkSzerkesztés

LexikonokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 3. átd. kiad. Szerk. Betlen Katalin. Bp., Kossuth, 1975.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt.
  • Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980.

CikkekSzerkesztés

  • Onagy Zoltán: Dénes Zsófia a szerelmes írónő. Irodalmi Jelen, 2010. január 14.
  • Kloss Andor: Megidézett múlt (Műhely, 1979. 2. sz.)
  • Albert Gábor: D. Zs. korszerűsége (Élet és Irod., 1978. 39. sz.)
  • Marék Antal: Századunk krónikása (Magy. Hírlap, 1979. szept. 21.)
  • Kovalovszky Miklós: A kilencvenöt éves D. Zs, köszöntése (Magy. Nemzet, 1980. jan. 13.)
  • Molnár Zoltán: Zsuka világa (Élet és Irod., 1982. 2. sz.)
  • Benedek István: A Zsuka-élmény Ady költészetében (Magyar Fórum, 1992. 12. sz.)