Déri Frigyes

(1852–1924) gyáros, műgyűjtő

Déri Frigyes, Deutsch (Bács, 1852. december 10.Bécs, 1924. október 27.) gyáros, műgyűjtő, a debreceni Déri Múzeum névadója. Testvérei Déri Kálmán festőművész és Déri Miksa mérnök, feltaláló.

Déri Frigyes
Déri Frigyes Koppay József Árpád festményén
Déri Frigyes Koppay József Árpád festményén
Született 1852. december 10.[1]
Bács
Elhunyt 1924. október 27. (71 évesen)[1]
Bécs
Állampolgársága magyar
Házastársa Brix Louise
(h. 1882–1910)
Foglalkozása
  • vállalkozó
  • műgyűjtő
Kitüntetései Debrecen díszpolgára (1923)
Sírhelye Wiener Zentralfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Déri Frigyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete Szerkesztés

Apja Déri Károly (Deutsch Mór) bácskai földbirtokos és kereskedő volt, aki előbb Bajára, majd 1873-ban családjával Bécsbe költözött. Frigyes ott kereskedelmi érettségit tett, majd 1877 körül több selyemgyárat alapított. 1882-ben házasságot kötött Brix Lujzával, de frigyük gyermektelen maradt. Ugyanezen évben kikeresztelkedett és felvette a Déri családnevet, akárcsak testvérei az 1880-as években. Jövedelmét értékes könyvtárra és műgyűjteményre fordította. Gyűjteményét bécsi lakásában és stájerországi vadászkastélyában helyezte el és felesége 1910-es halála után múzeummá kezdte szervezni. 1916-ban megvásárolta Baján a ferencesek 5 holdas parkját, és ott közművelődési könyvtárat állított fel. A parkot később a városnak ajándékozta és jelenleg az ő nevét őrzi Déri-kert néven. 1919-ben 50 000 darabból álló és 10 millió aranykoronát meghaladó értékű régészeti, képzőművészeti, numizmatikai, könyv- és kéziratgyűjteményét felajánlotta a magyar államnak, 1920-ban pedig Debrecen városának adományozta (eredetileg Bajának szerette volna). Ezen nemes tetteiért kormányfőtanácsosi címet kapott, illetve Debrecen díszpolgárává választották. A múzeum új épületére szánt hatalmas felajánlásának gyors elértéktelenedése és végrendelkezés nélküli váratlan halála miatt, nem érhette meg annak elkészültét. A bécsi Zentralfriedhofban nyugszik. A műkincsek befogadására 1928-ban készült el a róla elnevezett múzeum főépülete.

Emléke Szerkesztés

  • Debrecenben a róla elnevezett múzeum
  • Baján mellszobor a róla elnevezett Déri-kertben

Irodalom Szerkesztés

  • Sőregi János (szerk.) 1939: Vezető Debrecen sz. kir. város Déri Múzeumában. 2. kiad. Debrecen, 10-12.
  • Lakner Lajos: Déri Frigyes és múzeuma. Debrecen, 2014.

Jegyzetek Szerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03252.htm, Déri Frigyes, 2017. október 9.

Források Szerkesztés