Wikipédia

Dévay Camilla

(1922-1998) magyar színésznő
Ez a szócikk a színésznőről szól. Hasonló címmel lásd még: Dévai Kamilla (egyértelműsítő lap).

Dévay Camilla[2] (Budapest, 1922. december 22.[3] – Budapest, 1998. november 10.) magyar színésznő. Férje Udvaros Béla rendező, lánya Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművésznő.

Dévay Camilla
Dévay Camilla, Udvaros Dorottya, Udvaros Béla
Dévay Camilla, Udvaros Dorottya, Udvaros Béla
Életrajzi adatok
Születési névDuda Éva[1]
Született1922. december 22.
Budapest
Elhunyt1998. november 10. (75 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaUdvaros Béla
GyermekeiUdvaros Dorottya
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek1947, 1957–1976
Dévay Camilla IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Dévay Camilla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életút szerkesztés

Kezdet, tízéves szilenciummal szerkesztés

Zichy Pallavicini Edina őrgrófnő Kereskedelmi Leányiskolájában érettségizett, majd a Színművészeti Főiskolán tanult, ahol 1947-ben kitüntetéssel végzett. Harmadéves növendék volt, amikor Básti Lajos oldalán, a Csongor és Tünde női főszerepére készült.[4] Az egyik próbát megszakították, kihallgatásra vitték. Néhány napig álltak a próbák, majd Tünde szerepét Szörényi Éva vette át.[5]

Az incidens ellenére folytathatta tanulmányait, a végzés után a Nemzeti Színház azonnal szerződtette. Diplomás bemutatkozása Az ész bajjal jár című darabban volt. A produkció főbb szereplői Balázs Samu, Gózon Gyula, Gábor Miklós, Ilosvay Katalin, Ladomerszky Margit, Peti Sándor, Rajczy Lajos, Sallai Kornélia és Ungváry László voltak.

A bemutató után nem sokkal letartóztatták, koholt vádak[6] alapján három évre börtönbe zárták, majd ugyanennyi időre – ítélet nélkül – Kistarcsára internálták. Egy évtizedig nem engedték színpadra lépni.

A rabtárs, Esterházy grófnő így emlékezik az internáló táborra:[7]

„ ...És volt köztünk egy gyönyörű, szőke színésznő, olyan fiatal, mint az az ágaskodó búzahajtás, s aki csak fölfelé nézett, folyton abba az alig-alig fénybe, és ha nagyon nagy csend volt, ami mindig a legrosszabb, akkor ő inkább beszélt, szépen, arany ízűen, meséket, verseket, sokan túl sem éltük volna, ha nem hunyhattuk volna le a szemünket a drótos villanykörte alatt, hogy azokon a szép szavakon ájuljunk el, ha nem halljuk naponta a Toldit, a farkassal hadakozó, hű fiút, a cseh vitézzel megvívó bajnokot, a Szülőföldemet, a Családi kört, a Rab gólyát, meg a Fóti dalt... ”

Végre, folytatás szerkesztés

1957. január 31-én, Békéscsabán az ország egyik legfiatalabb, Falus György által igazgatott színházában léphetett újra színpadra. A Mária főhadnagy címszerepét „kettőzte” Simon Erikával. Partnere volt – többek között – Stefanik Irén és Szoboszlai Sándor.

Az 1957/58-as szezonban – férjével együtt – szerződést kapott a Kecskeméti Katona József Színházban.[8]

1957. szeptember 21-én egy zenés darabban (Nászutazás) láthatta először a kecskeméti közönség. A férfi főszerepet Fekete Tibor alakította, akivel – később a legtöbbször – huszonnyolc alkalommal voltak játszótársak.

Radványi László igazgató, később Radó Vilmos[9] a legendás színházcsináló, az Udvaros házaspáron kívül több indexre tett művésznek adott szerződést. Itt rendezhetett újra Németh Antal az Európa-szerte elismert színházi szakember, a Nemzeti Színház egykori igazgatója.

Alig egy hónapot kellett várnia az első, alkatának, karakterének legmegfelelőbb drámai szerepre. A Németh Antal által rendezett Othello főszerepeit a szintén vidékre száműzött Bicskey Károly–Fogarassy Mária házaspár[10] játszotta. Dévay Camilla Bianca szerepében tűnt fel.

Vidéki elszigeteltség szerkesztés

Rövid idő alatt a város illetve a megye legismertebb, legnépszerűbb, körülrajongott művésze lett. A tizenhat évad alatt több mint ötven bemutatója volt. Eljátszhatta a drámairodalom számos nagy női szerepét, néhány kivétellel ezek mindegyike erőt és tehetséget próbára tévő feladat volt. A kecskeméti színházi sikerei, mintha kárpótolni akarták volna a szilenciumban töltött évtizedért. Évi három-négy, 1963-ban hét premierje volt.

Sikerei azonban a megyehatáron belül maradtak. Alakításait nem méltatta országos sajtóorgánum, kitüntetésben nem részesült, a megyét csak egy debreceni és egy szegedi vendégjáték alkalmával hagyta el.

A soha nem indokolt tiltás megnehezítette filmes és tévés pályafutását is. A vidéki színházak előadásait sűrűn látogató filmrendezők, több alkalommal hívták egy-egy szerepre. Szerződtetése általában komoly tortúrával járt, több esetben miniszteriális szinten[11] akadályoztatták meg szereplését.

Búcsú két évtized után szerkesztés

1973-ban, tizenhat év után – férjével együtt – elbúcsúztak Kecskeméttől. A békéscsabai színházhoz szerződtek, ahol három év alatt – megromlott egészségi állapota miatt – már csak öt bemutatót abszolvált. 1976-tól visszavonult a színpadtól. 1978 decemberében egy Jean Cocteau-darabban még visszatért a szeretett város, Kecskemét közönségéhez. Tizenegy évvel később, barátai és a pályatársrendező, Berényi Gábor unszolására, biztatására elvállalta a Janika című darab egyik szerepét. Negyvenkét év után először léphetett fővárosi színpadra. A címszerepet lánya, Udvaros Dorottya; az édesanyát ő alakította. Ez volt az egyetlen, aktív[12] színpadi találkozásuk.

Dévay Camilla pályafutása alig két évtizedig tartott. A tragikus események nem csak az indulás első évtizedétől fosztották meg. A börtön, az ítélet nélküli internálás, a teljes, majd a részleges kirekesztettség traumái egészségét tönkretéve, további évtizedeket raboltak el ígéretes pályafutásától.

A család szerkesztés

 
Udvaros Béla és Dévay Camilla gyermekükkel, Udvaros Dorottyával

A kistarcsai internáló táborból kikerülve, 1953-ban ismerkedett meg a fiatal, pályakezdő, a Magyar Néphadsereg Színház[13] ösztöndíjas rendezőjével, Udvaros Bélával.[14][15] Lányuk, Dorottya születése után házasodtak össze. Retorzióként férjét is elbocsátották, csak gyárak – köztük a Magyar Optikai Művek – színjátszócsoportjait vezethette. A nehéz helyzetben élő családot barátok, neves művészek (Bessenyei Ferenc, Váradi Hédi, Pécsi Sándor) segítették.

A részleges rehabilitáció után (1957-ben) Kecskemétre szerződhettek. Férjével tizennégy darabban lehettek alkotótársak. 1989-ben a Janika című darabban együtt szerepelhetett lányával, Udvaros Dorottyával.[16] A jutalomjáték huszonnyolc előadáson át tartott, utána örökre el kellett búcsúznia a színpadtól.

Udvaros Dorottya két szerepben is átélhette édesanyja sorsát. Először Bacsó Péter, Te rongyos élet című filmjében alakíthatta egy internált színésznő szerepét. Két évtizeddel később Bartis Attila, Anyám, Kleopátra![17] című darabjában, egy, a világtól elvonuló, depresszióban szenvedő, mellőzött művész tragédiája; dokumentum és nem fikció erejével idézte Dévay Camilla életének utolsó másfél évtizedét. A szerző nem ismerte a művésznő históriáját, kálváriáját…

Színházi szerepei szerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 61. Ugyanitt kilenc színházi fotón is látható.[18]

Szerző A darab címe - szerep A bemutató dátuma Színház Rendező
Gribojedov Az ész bajjal jár – Natalia Goricseva 1947. május 30. Nemzeti Színház Both Béla
Huszka Jenő Mária főhadnagy – Mária 1957. január 31. Békés-megyei Jókai Színház[19] Gáti Sándor
Dihovicsnij Nászutazás – Nasztyenka 1957. szeptember 21. Kecskeméti Katona József Színház Bende Miklós
Shakespeare Othello – Blanca 1957. november 22. Kecskeméti Katona József Színház Németh Antal
Magellhaes Párizsi cukrászda – Jacqueline 1957. december 18. Kecskeméti Katona József Színház Kalmár Tibor
John Colton Eső – Sadie Thompson 1958. január 18. Kecskeméti Katona József Színház Németh Antal
Arany János
(Hollós Korvin Lajos) 		Pázmán lovag – Ildikó 1958. február 28. Kecskeméti Katona József Színház Gyökössy Zsolt
Móricz Zsigmond Úri muri – Rédey Eszter 1958. október 1. Kecskeméti Katona József Színház Németh Antal
Schiller Stuart Mária – címszerep 1959. február 13. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Shakespeare Szentivánéji álom – Titánia 1959. április 23. Kecskeméti Katona József Színház Németh Antal
Darvas József Kormos ég – Klári 1959. október 31. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Max Frisch És a holtak újra énekelnek – Mária 1959. december 4. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Ábrahám Pál Bál a Savoyban – La Tangolita 1960. január 29. Kecskeméti Katona József Színház Deák István
Csehov Három nővér – Mása 1960. február 26. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Victor Hugo A királyasszony lovagja –
Neuburgi Mária királyné 		1960. október 7. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Gorkij Az utolsó nemzedék – Nagyezsda 1960. november 7. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Katona József Bánk bán – Melinda 1961. október 27. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Szimonov A negyedik – Ő 1961. december 8. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Shakespeare Rómeó és Júlia – Júlia 1962. február 23. Kecskeméti Katona József Színház Lovas Edit
Tamási Áron Boldog nyárfalevél – Júlia 1963. január 11. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Molnár Ferenc Olympia – címszerep 1963. február 27. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Brecht Koldusopera – Kocsma Jenny 1963. május 3. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Dobozy Imre Holnap folytatjuk – Mária 1963. május 17. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde – Éj 1963. október 18. Kecskeméti Katona József Színház Lovas Edit
Priestley Mr. Kettle és Mrs. Moon botrányos esete –
Delia Moon 		1963. december 6. Kecskeméti Katona József Színház Lovas Edit
Dunai Ferenc A nadrág – Berta 1963. december 31. Kecskeméti Katona József Színház Pétervári István
Tabi László Most majd elválik – Márta 1964. március 20. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Remenyik Zsigmond Saroküzlet – June 1965. január 15. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Broszkiewicz Botrány Hellbergben – Hilde Diederich 1965. február 19. Kecskeméti Katona József Színház Pétervári István
Mesterházi Lajos Pesti emberek – Mónika 1965. április 2. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Miller Salemi boszorkányok – Elisabeth Proctor 1965. április 30. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Shakespeare Sok hűhó semmiért – Beatrice 1966. január 7. Kecskeméti Katona József Színház Pétervári István
Tennessee Williams A vágy villamosa – Blanche 1966. március 25. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Kristóf Károly Vörös posztó – Susanne 1966. május 13. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Romain Rolland A szerelem és a halál játéka – Sophie de Courvoisier 1966. szeptember 16. Kecskeméti Katona József Színház Margitta Gábor
Szophoklész Élektra – címszerep 1966. október 27. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Móricz Virág Boszorkány – Báthory Anna 1966. december 2. Kecskeméti Katona József Színház Turián György
Raffai Sarolta Egyszál magam – Anna 1967. december 8. Kecskeméti Katona József Színház Pethes György
Miller Bűnbeesés után – Maggie 1968. március 1. Kecskeméti Katona József Színház Pethes György
Jókai Mór Aranyember – Athalie 1968. április 5. Kecskeméti Katona József Színház Margitta Gábor
Arisztophanész Lüszisztraté – címszerep 1968. december 27. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Raffai Sarolta Diplomások – Zsóka 1969. március 14. Kecskeméti Katona József Színház Pethes György
Shakespeare Macbeth – címszerep[20] 1970. január 30. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Tennessee Williams Az ifjúság édes madara – Alexandra Del Lago 1970. május 23. Kecskeméti Katona József Színház Pethes György
Euripidész Trójai nők – Heléna 1970. július 25. Szegedi Szabadtéri Játékok Vámos László
Tennessee Williams Huszonhét fuvar gyapot – Clea 1970. november 20. Kecskeméti Katona József Színház Orbán Tibor
Fehér László – mesélő 1971 Ciróka Bábszínház Báron László
Max Frisch Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul… 1971. január 16. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Ibsen Nóra – címszerep 1971. április 2. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Katona József Bánk Bán – Gertrudis 1971. október 14. Kecskeméti Katona József Színház Turián György
Gyárfás Miklós Dinasztia – Júlia 1972. április 14. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Tennessee Williams Orpheus alászáll – Lady Torrance 1972. november 24. Debreceni Csokonai Színház Ruszt József
Shakespeare III. Richárd – Erzsébet királyné 1973. február 23. Kecskeméti Katona József Színház Ruszt József
Dallos Szilvia Akvárium – Szántóné Vera 1973. május 12. Kecskeméti Katona József Színház Orbán Tibor
Németh László Villámfénynél – Anna 1973. október 5. Békés Megyei Jókai Színház Lovas Edit
Görgey Gábor–Gádor Béla Részeg éjszaka – Zsizsi 1974. május 24. Békés Megyei Jókai Színház Balogh Géza
Juhász István Tíz közül kilenc – Balla Böske 1974. október 4. Békés Megyei Jókai Színház Orbán Tibor
Katona József Bánk Bán – Gertrudis 1975. január 10. Békés Megyei Jókai Színház Orbán Tibor
Schiller Ármány és szerelem – Lady Milford 1976. február 27. Békés Megyei Jókai Színház Udvaros Béla
Cocteau Rettenetes szülők – Leonie 1978. december 15. Kecskeméti Katona József Színház Galamb Sándor fh.
Békeffy István-
Stella Adorján 		Janika – Mariska 1989. december 7. Játékszín Berényi Gábor

Filmszerepei szerkesztés

 
Síremléke a Farkasréti temetőben
20/2-1-850

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Huszadik század
  2. ↑ Neve három alakban ismert. A Színházi adattárban ötven bemutató színlapján Dévay Camilla, kilenc bejegyzésen Dévay Kamilla szerepel. Az első, ebben a lexikonban rögzített bemutatóján – a Nemzeti Színházban 1947. szeptember 10-én bemutatott darabban – (Az ész bajjal jár) Dévai Kamilla olvasható a színlapon.
  3. ↑ Magyar színházművészeti lexikon
  4. ↑ Pontosításra szoruló információk. Részletesen lásd a vitalapon!
  5. ↑ Az előadás bemutatója, Both Béla rendezésében 1946. szeptember 27-én volt.
  6. ↑ A nyilas uralom alatt a főiskolán olyan növendékeket kerestek, akik gép- és gyorsírni is tudnak. A SAS behívó csak őt találta meg. Mit sem sejtve jelentkezett a rákospalotai parancsnokságon. Mint kiderült; kényszerítve, megfenyegetve a kínzásokkal teli kihallgatások jegyzőkönyveit kellett írnia. Erre nem volt képes. Ekkor színészi képességeit akarták hasznosítani. Egy cellába zárták – információszerzés érdekében – egy fogvatartott nővel. A megbízatás szerencsés kimenettel zárult. A fogolynő, tanácsai alapján megszökött. Nem sokkal később ő is sikeres akciót hajtott végre, és egy Thököly úti házban bujkált a háború befejezéséig.
  7. ↑ Kende Sándor: Itt felejtett engem az Isten. (11. oldal, minimálisan szerkesztett idézet)
  8. ↑ Érdekes módon az „indexen” lévő színésznőért több vidéki színház is versengett. Kecskemétre csak azzal a feltétellel fogadta el az invitálást, ha férje is szerződést kap. Kérését teljesítették. A színház következő másfél évtizedének meghatározója lett a művész házaspár.
  9. ↑ 1958-ban – betegsége miatt – Radványi Lászlót, Radó Vilmos váltotta az igazgatói székben.
  10. ↑ Bicskei Bertalan válogatott labdarúgó, szövetségi kapitány szülei.
  11. ↑ Szabó István például a Tűzoltó utca 25 című filmjének egyik fontos szerepére szerződtette. A forgatás megkezdése előtt egy nappal azonban megtiltották szerepeltetését.
  12. ↑ Gyermekként egy alkalommal Udvaros Dorottya statisztálhatott édesanyja mellett. (Szentivánéji álom, 1959)
  13. ↑ Az ötvenes években, szovjet mintára a Vígszínház neve.
  14. ↑ Szmokingban a barikádon. MNO - T. Németh László
  15. ↑ „Bétölteni reménységgel a világot…” Interjú Udvaros Bélával. Hegyvidék 2011. június 21.. [2012. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
  16. ↑ A Magyar Televízió többször megismételt színházi felvételén, az anya szerepét már Szabó Éva alakította.
  17. ↑ Az előadást, a Nemzeti Színházban Garas Dezső rendezte. A bemutató időpontja: 2003. február 28. A színpadi változat a szerző A nyugalom című regényéből készült. Ezzel a címmel Alföldi Róbert filmes adaptációt is készített.
  18. ↑ 2011. augusztus 3-i lekérdezés.
  19. ↑ Később: Békéscsabai Jókai Színház
  20. ↑ Szerepkettőzés, Parragi Máriával
  21. ↑ Forrás: IMDB Adatbázis

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dévay_Camilla&oldid=25811678”