Döge

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Döge község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

Döge
Döge címere
Döge címere
Döge zászlaja
Döge zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásközség
PolgármesterDr. Nagy Péter (FideszKDNP)[1]
Irányítószám4495
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség2055 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség138,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′, k. h. 22° 05′Koordináták: é. sz. 48° 16′, k. h. 22° 05′
Döge (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Döge
Döge
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Döge weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Döge témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vármegye északnyugati részén, a Rétközben fekszik, a Tisza bal parti oldalán.

A szomszédos települések: északkelet felől Fényeslitke, dél felől Kisvárda, délnyugat felől Kékcse, északnyugat felől pedig Szabolcsveresmart.

A környék fontosabb települései közül Kisvárda 2, Szabolcsveresmart 11, Komoró 7,5, Fényeslitke 5, Tuzsér pedig 12 kilométer távolságra található.

Megközelítése

szerkesztés

A település közigazgatási területén áthalad a 4-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. A főút azonban a lakott területeit elkerüli, központján csak a Kisvárda-Szabolcsveresmart közt húzódó 3832-es út vezet végig, Fényeslitkével a 3839-es út köti össze, és érinti még a 4145-ös út is.

A hazai vasútvonalak közül a települést (a keleti határszélén) a (Budapest–)Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal érinti, de a vasútnak itt nincs megállási pontja; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségek Kisvárda-Hármasút megállóhely és Fényeslitke vasútállomás, mindkettő körülbelül 3-4 kilométerre helyezkedik el Döge központjától.

Története

szerkesztés

Döge Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1284-ben említették először Kysduge néven.

1270-1290 körül Dioga, később Kis- és Nagy-Döge néven írták.

Az 1300-as évek elején a Várday család volt a település birtokosa.

Az 1500-as évek első felében pedig a Cserney és a Soós családoké volt.

A 17. század, 18. századokban több család; az Esterházy, Szögyényi, Horváth, Nozdroviczky, Erőss és Salamon családok birtoka volt.

A 20. század elején az Elek és Ferenczy családoknak volt itt birtokuk. 1944-ben nagyobb birtokosa Jármy Mária volt.

Az 1910-es népszámláláskor 1725 lakosa volt, ebből 1721 magyar, melyből 1330 református, 262 római katolikus, 74 görögkatolikus volt.

Az 1900-as évek elején Szabolcs vármegye Kisvárdai járásához tartozott.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Vincze Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Vincze Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002: Vincze Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Vincze Ferenc Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Vincze Ferenc Tibor (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Nagy Péter (FideszKDNP)[8]
  • 2014–2019: Dr. Nagy Péter (FideszKDNP)[9]
  • 2019–2024: Dr. Nagy Péter (FideszKDNP)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2206
2240
2288
2131
2032
2055
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 8,1% cigánynak, 0,5% ukránnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,3%, református 59,4%, görögkatolikus 7,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,7% (14,3% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% cigánynak, 1% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1% görögnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,3% volt római katolikus, 47,1% református, 5,6% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 4,1% felekezeten kívüli (30,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés
 
Református templom
 
Római katolikus kápolna
  • Református templom - 16. században épült.
  • Római katolikus kápolna - 1812-ben készült el.
  1. a b Döge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Döge települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Döge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  5. Döge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  6. Döge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  7. Döge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  8. Döge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  9. Döge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Döge Helységnévtár
  12. Döge Helységnévtár

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés